Közlöny, 1848. július (22-52. szám)

1848-07-01 / 22. szám

Czenstochny felöl a' legközelebbi napokban egészen bizonyosan várható, minthogy a' járati hadcsapatok a' határszéli folyócskánál levő különféle átmeneti pontokhoz már alakulnak, e végre a határhoz hidasok hor­danak, ’s hozzájok az utak a' lengyel földön nagy embertömegek ere­jével előkészíttettek; továbbá azt is hírlik, miszerint legközelebbi na­pokban több honvédcsapatok fognak felső Sziléziában összevonatni.— A’ „Gazetta Krakowska“ jelenti Pétervárról, miszerint az ottani őrse­regek parancsot kaptak : jun. 15-kén a’lengyel határ felé nyomulni. Ugyanazon lap szerint, jun. 15-kére váratott Paskiewitz­ky és Orlow gróf Krakóban; az ottani vasút külön vonata , mellyen a’ krakói ke­rületet bejárandják, már meg volt rendelve. (L. Gácsország). Továbbá a' ,Brest. Z.‘ egyik levelezője Ostrowoban azon hiteles tudósítást vette Ralisból, miszerint 60,000 orosz rövid idő alatt átlépendi a­ porosz határt, és Posen nagyherczegséget megszállandja, sőt még több : az orosz hadseregek erről nyilatkozvány által már értesítve is vannak. Végre ugyanazon lapnak jelenti egy poseni levelező , hogy a poroszok közvetlen Thorn mellett hajóhídat vertek a’ Visztulán, s az oroszok is ugyanazt tevék 5 mérfölddel feljebb. Hogy pedig Thornban valóban komoly félelem uralkodik egy nem sokára megeshető megszállás iránt, bizonyítja azon körülmény, miszerint a­ thorni hetilapban azon város lakosainak tanácsoltatik, hogy most, midőn a’ vár lőszerekkel, és az őrség eleséggel ellátva van, annak idején lássák el magukat élelmi­szerekkel, ’s legalább elegendő mennyiségű rozsliszttel. (V. ö. Berlin.) Berlin, junius d­r. A’Köln. Zeit. írja, hogy a’ ministercri­­sis végetért. A’ ministerium mostani szerkezetében következő: mi­­nisterelnök tárcza nélkül Camphausen; vallás és nevelésügyminister Auerswald; belügyminister Jagetzow; külügyminister Schleinitz; igazságügy­ Bornemann; hadügy Schreckenstein; pénzügy Hansemann; kereskedelmi minister: Patow, Berlin, jun. 21. Tegnap délután egy városi küldöttség, Nau­­nyn polgármester által vezettetve, ment Camphausenhez , hogy tőle az eddigi cabinet feloszlásának és az ő lelépésének okait megtudja. E­ lépés indoka a’ főváros tegnapi csüggeteg hangulata volt. Camphau­­sen szintolly szerényen mint méltóság­teljesen nyilatkozott eddigi tö­rekvéseiről , mellyektől csak azért lép vissza, hogy egy új, Hanse­­mann által alakítandó cabinetnek helyt adjon, melly helyzetében a’ többséghez, mint ez legutóbb a' nemzetgyűlésben nyilatkozott, fog támaszkodni. Végre Camphausen az Oroszországgal nem sokára bekö­vetkezhető háború aggodalmai iránt hozzá intézett kérdést azon határ­zott nyilatkozattal c­áfolta meg, miszerint ez aggodalmak, mellyek itt tegnapelőtt óta minden körökben roppant ingerültséget okoznak, egy­általán alaptalanok, ’s mellettök a’ legkisebb tettleges hitelesség nem szól. Königsberg, junius 18. Hitelt érdemlő forrásokból merített hírek szerint az hallatszik Lautenburgból, hogy Rzenzewy lengyel vá­roskába , nem messze Lautenburgtól, 1500 orosz nyomult; ugyan­ezen tudósítás szerint, e’ helyre 18.000 orosz már útban van. Egy­szersmind Frankenberg tábornok hadszerfelügyelő innen eltávozott, Thornba utazandó, mellyet az oroszok fenyegetnek. Nyugoti lengyelporosz határokról, junius 16 dikán. Utazók be­szélik , hogy a’ lengyel királyságban, nagyobb mennyiségű csapatok vonattak össze, ’s azt mondják, hogy e’ tartomány határain már ázsiai csoportok is mutatkoztak, mellyeket Lengyelhonban az utolsó franczia táborozás óta nem lehetett látni. A’ thorni erősség parancsnokához azon utasítás érkezett, hogy a’ várat a’ szükségesekkel mielőbb lássa el, ’s hogy egy második híd építéséhez kezdjen. Ez által mindinkább hihetővé válik azon vélemény, hogy Orosz- és Németország közt a’ háború szinte elkerülhetlen. Ezen vár a’ keleti határok fedezésére nézve igen fontos és sajnálandó, hogy e’ pont erősbitésére már régen intéz­kedések nem tétettek. Halljuk, hogy a’ graudenczi erősség is fel van már fegyverezve. Bajorország, München,jun. 22. Egy az ultramontan párttól eredő felirat a' nemzetgyűléshez ma reggeltől óta ki van téve aláírásra a’ vá­rosháznál. Azon tényből kiindulva, hogy a’nemzetgyűlés bizottmánya egy szótöbbséggel nyilatkozott az egyháznak a’ statustóli függetlensége ellen , a’ felirat következő körleteket tűz ki: ,,d) A' tanítás, 's az erre valamint az istentiszteletre és fegyelemre vonatkozó rendeletek szabad hirdetését. E­ szerint a’ status úgynevezett ,placet-je ezentúl elmarad­na , minthogy ez, mint afféle statuscensura, úgy is felesleges. Ide tartozik az egyházi elöljárók szabad forgalma a’ hívekkel, egymásközt és főnökükkel 2) A’ szabadság az istentisztelet gyakorlásában és az egyházi fegyelem kezelésében. 3) Szabad egyesülési jog, vallási és egyházi valamint más politicai, gazdasági s jótékony czélokra. E’ mellett sem lehetnek zsarnoki kivételes törvények , hanem egyedül a’ közjog, mérlegezők. 4) A’ statushatalomtóli mentesség egyházi hiva­talok betöltésében. Az eddigi fejedelmi pártfogói és praesentatiói jogot a’ jelen, magát a' keresztény egyházhoz nem való, statushatalom ter­mészetesen nem gyakorolhatja. 5) A' tanítás szabadsága; tanítási ’s nevelési intézetek szabad alapítása , ’s azokban a’ kerületek és közsé­gek részesítése. A’ statushatalomnak arra kell szorítkozni, hogy a’ status-szolgálatba lépés feltételeit meghatározza, a’ nélkül, hogy egy­szersmind a’ megkivántató tudományok megszerzésére az utat korláto­zói­ag kijelelni akarja. 6) Szabadság az egyházi és alapítványi jószágok szerzésében és kormányzásában , mellynek magánjogi természete elis­merendő.“ Minthogy az utcza szögletein függő placatok, mellyek alá­írásra hívogatnak , azt adják értésül, miszerint a’ kath. egyház a’ nem­zetgyű­lés által veszélyben forog , ez okból sok, különösen vén asszo­nyok és férfiak sietnek aláírásra. A’ felirat új izgatottságot szül, ’s e' délelőtt a' városháztéren már komoly összeütközés is történt a' polgá­rok közt. Az ingerültség e’ közben folyvást nőtt, ’s végre a’ városház­téren a' zaj olly nagy lett, hogy azt el kellett zárni. E’ szerint az alá­írás egyelőre fel van függesztve. Az utczaszögleteken kiaggatott pla­­cátokat mind leszaggatták. Lipcse, jun. 21. Folyó hó 19.este népgyű­lés tartatott, melly­­ben a' szónokok — tekintettel a' német szövetség 30 éves hatására — igen sokat beszéltek, mig végre abban állapodtak meg, hogy a’ német­parlamenthez Frankfurtba, következő öt pontból álló felirat küldessék: 1) a’végrehajtó hatalom, mihelyt lehetséges, alapittassék meg és döntessék sírba a’ német szövetség. 2) köttessék szövetség Fran­­cziaországgal , Schweizzal és az éjszakamerikai szabadstátusok­kal , 3) vonassanak el a’ seregek Németország nyugoti határá­ról , ’s állíttassanak a’ keleti határokra; 4) rendeltessék erősb fel­fegyverzése a’ keleti határokon levő váraknak és 5) mondja ki a’ frank­furti nemzetgyűlés, hogy egy kormánynak sem engedtetik meg , más álladalom belviszonyaiba avatkozni. — Egy felirat határoztatok a’ szászországi ministeriumhoz is, mellyben kimondatik, hogy más honban történő eseményekre nézve, idegen álladalmak népakaratába, avatko­zástól tartózkodjék. Olaszország, Róma, junius 13. A’ követkamrában, a mai ülés kezdetén, felhítta az elnök a’ gyűlést, hogy a' Lombardiában, Olaszország füg­getlenségéért harczoló rómaiak iránt, rokonszenvöket nyilvánítsák. Ez köztetszéssel fogadtatott. Következett az alelnök választása. Pepoli gróf (Bolognából) volt első helyen a’szavazatok háromnegyed részével; a’ második helyen sokáig nem egyezhettek meg, mig végre Sturbinetti­­nek jön többsége. Sereni a’ tárgyalások vezetésében egészen megfelelt a’ várakozásnak. — Nagy nyereség a’ kamrára nézve. Genua, junius 13. Római legújabb hirek, igen sötét színnel festik az ottani körülményeket, mellyek a’ pártok törekvése által nap­­ról-napra nyilvánosbakká lesznek. Még mindig a' nápolyihoz hasonló véres összeütközéstől tartanak. — Ezért a’ tartományokból gyéren ta­lálkoztak nép képviselők; sokan teljességgel nem akartak jőni, mert életűket veszélyeztetve gondolták. — IX. Pius, a' század ünnepelt fér­­fia, népének legnagyobb jótevője, minden politikai befolyását elveszté. — A’ radicalok addig gyanusitgatták őt a’ tömegnél, míg ez végre ve­lők tartott. — Az álladalom vezérfonala csaknem egészen azon cso­port kezében van, mellynek rettentési hatalma szinte határtalan. A' ministeriumban új változásnak kell bekövetkeznie. Francziaország, Páris, jun. 20-dikán. A’ nemzetgyűlés mai ülésének kezdetén Thomas Kelemen je­lenti, miszerint ő, mint a’ párisi nemzetőrség főparancsnoka ezen tiszt­­ségrőli lemondását a’ végrehajtó bizottmányhoz beadta. Portalis az el­nök a’ gyűlés nevében minden ellenmondás nélkül azt nyilvánítá, hogy Thomas Kelemen a’ haza szolgálatában magának érdemeket szerzett. Thiers négy megyében követül választatván, alsó-szajna megye követségét fogadta el. A­ gyűlés mai napon hivatalaiban összeülvén a’ 300 nemzetőr­ségi zászlóalj mozgóvá tétele iránti javaslattal foglalkozott. A’ javaslat ellen senki sem szólalt fel. Bedeau tábornok, ki a’ védelmi választmány­ban részt vett, azt mondá , hogy ezen javaslattal még nincs bevégezve azon védelmi rendszer, melly Francziaországot minden megtámadás ellen biztosítandja ; ő azt csak a’ hadseregi tartalék alapjának tekinté , és csudálkozott rajta , hogy a’ kormány eddig is ^késett ezen javaslatot a’ nemzetgyűlés elébe terjeszteni. — Douyn de l^Huys a’^külügyi vá­lasztmány elnöke figyelmezteti a' tagokat az orosz hadsereg mozdula­tára, mások a’ javaslat támogatására azon általános mozgalmat hozták fel, melly Francziaországban, sőt egész Európában uralkodik. A­ párizsi nemzetőrségi huszonhat gyalog zászlóalj kiegészítése, és hat lovas dandár felállítása iránti javaslat számos ellenvetést idézett elő. Azon sereg, melly most csak 14.000 emberből áll, ezentúl 20.800 ember gyalogságból és 360 lovasból állana. A’ mozgó őrség ezen sza­porításának főindokául azt hozta fel a’ belügyminister, miszerint a kormány egy részét azon fiatalságnak, melly a’ nemzeti műhelyeket el­hagyni kénytelen lesz, oda besoroztatni akarja. Erre Aránd Ágoston, a’ hadiválasztmány tagja, azon megjegyzést téve, miszerint a' gyűlés már is az önkéntes besorozások iránti törvényjavaslattal foglalkozván, ezentúl az újonczok két félék lesznek, t. i. ollyanok, kik a' hadseregbe, és ollyanok, kik a’ mozgó őrség közé soroztatják be magokat. A’ Pá­­risbani őrködés naponkint 1 fr. 50 e. - rei kilátás pedig azt fogja majd eszközleni, hogy a’ nemzeti műhelyek fiatalsága közöl a’ hadseregbe önkéntesen senki sem fog beállani, holott ezen rendszabálynál a’ mun­kás osztálybeli fiatalságnak Párisbeli eltávozása a' főczél. Ezen véle­mény általános helyeslést nyert. Odilon Barrot, Tillancourt, és Su­­bervic tábornok s egykori hadügyminiszer ugyanazon értelemben nyi­latkoztak , mondván , hogy a­ mozgó őrséget szaporítani annyit tenne , mint a’ veszélyt nagyobbítani, folytonossá tenni. Alkotmányterv. (Folyt.) III. fejezet. — A’ végrehajtó hatalomról. 43. ez. A’ franczia nép a’ végrehajtó hatalmat egy polgárra bizza, ’s ez a’ köztársaság elnökének neveztetik. 44. ez. Hogy valaki elnöknek választathassék, született fran­­cziának, 's legalább harmincz évesnek kell lennie. 45. ez. Az elnök egyenes, egyet­emes és titkos szavazattal, ’s a’ szavazóknak általános többsége által választatik. 46. ez. A’ választások jegyzőkönyvei nyomban átküldetnek a' nemzetgyűlésnek melly haladék nélkül határoz a' választás érvényé­ről, 's kikiáltja a’ köztársaság elnökét. Ha egy jelöltre sem eset több az összes szavazatoknak felénél, az elnököt a’ legtöbb szavazatot nyert öt jelölt közül általános szótöbbséggel ’s titkos szavazattal a’ nemzet­gyűlés választja. 47. sz. A' köztársaság elnöke négy esztendőre választatik, 's csak négy évi időköz után lesz újra választható. 48. ez. Ennek kötelessége a­ törvények végrehajtására felügyel­­ni, és azt biztosítani. 49. ez. Ő rendelkezik a­ hadi erőről, de annak parancsnoka személyesen soha sem lehet. 50. ez. Az ország határának semmi részét akárkinek is át nem engedheti, a’ törvényhozó testületet fel nem oszlathatja , ’s az alkot­mány és törvény uralmát semmi módon fel nem függesztheti. 51. ez. A’ köztársaság általános ügyei állásául minden évben a’ nemzetgyűlésnek írásban tudósítást teszen. 52. ez. Ő alkudozik a’ kötendő szerződések iránt. A’ szerződé­sek csak úgy érvényesek, ha a’ nemzetgyűlés által megvizsgáltatván, jóváhagyattak. 53. ez. Az elnöknél van a’ kegyelmezési jog; ezt azonban csak az igazságügyminister előterjesztésére ’s az álladalmi tanács az iránti véleményének meghallgatása után gyakorolhatja. 54. ez. Ő hirdeti ki a’ törvényeket a’ franczia nép nevében. 55. ez. A’ sürgős törvények két napi, egyéb törvények pedig nyolcz napi időköz alatt hirdettetnek ki azon időponttól számítva, mellyben a’ nemzetgyűlés elnöke által a' köztársaság elnökének át­küldettek. 56. ez. Azon esetben, midőn a’ köztársaság elnökének a' nem­zetgyűlés által elfogadott valamelly törvényjavaslatra vagy határozatra ellenvetései vannak, a’ kihirdetésre szabott időköz alatt azokat a’ nem­zetgyűléssel írásban közölheti, 's ebben ellenvetéseit előadván a’ tár­gyat uj tanácskozás alá vétetni kéri."­­ A’ nemzetgyűlés újólag tanácskozik, végkép határoz, 's határo­zatát a’ köztársaság elnökének átküldi. Ez esetben a’ kihirdetés a' sürgős törvények és határozatokra nézve megszabott időköz alatt történik. 57. sz. Ha a’ köztársaság elnöke a' fenebbi czikkekben meg­szabott idő alatt a’ kihirdetést nem eszközölné, azt a’ nemzetgyűlés el­nöke eszközlendi. 58. ez. Az elnök fogadja el a’ külhatalmasságok követeit, kik a’ köztársaságnál megbízással bírnak. 59. ez. Ő elnököl a’ nemzeti ünnepélyeknél. 60. ez. Szállása a’ köztársaság által fizettetik, 's évenkint 600,000 franknyi fizetést húz. 61. ez. Lakása a’ kormány székhelyén van. 62. ez. A’ köztársaság elnöke tetszése szerint kinevezi, ’s el­bocsátja a’ ministereket. Ministeri tanácsban ő nevezi ki, ’s ő bocsátja el a’ diplomatikai ügyviselőket, a’ tábornokokat, a’ szárazföldi ’s ten­geri hadseregek parancsnokait, a’ szajnai nemzetőrség főparancsnokát, a párisi maire-t, a’ gyarmatok, Algír és a’ franczia bank kormány­zóit, a’ főügyvédeket ’s egyéb felsőbb rendű tisztviselőket. Ő nevezi ki és bocsátja el az illető minister előterjesztésére a’ kormány másod­rendű ügyviselőit. 63. ez. A’ maire-eket, ’s a’ végrehajtó hatalomnak a­ polgárok által választott egyéb ügyviselőit jogosan felfüggesztheti, ezen felfüg­gesztés azonban három hónapnál tovább nem tarthat. De őket csak az álladalmi tanács megegyezésével bocsáthatja el hivatalukból. A­ törvény meghatározza azon eseteket, mikben az elbocsátott ügyviselők ugyanazon tisztségekre újólag nem választhatók. Azt, hogy az illy ügyviselő újra nem választható, csak az esküdtszék mondhatja ki. 64. ez. A’ ministerek számát ’s jogait a’ törvényhozási hatalom határozza meg. 65. ez. A’ köztársaság elnökének cselekményei, kivéve a­ mi­nisterek kinevezését ’s elbocsátását, nem érvényesek, hacsak valamelly minister által ellenjegyezve nincsenek. 66. ez. Az elnök, a’ ministerek, 's a’ közhatalom ügyviselői és letétményesei, mindegyik az iránt, mi őt illeti, minden kormányi és igazgatási cselekményekről felelősek. A­ felelősség esetei, a’ tisztvise­lőktől veendő biztosítékok, ’s a’ perbefogás módja külön törvény által fognak meghatároztatni. 67. ez. A’ ministerek a’ nemzetgyűlésben üléssel bírnak, 's akár hányszor kívánják, kihallgattatnak. 68. ez. Van a' köztársaságnak egy alelnöke is, kit a’ nemzet­gyűlés az elnök előterjesztésére az elnökválasztás utáni hónapban négy esztendőre nevez ki. Azon esetben, midőn az elnök akadályozva van, az alelnök pótolja őt, ’s gyakorolja minden hatóságát. Ha az elnökség az elnök halála , vagy lemondása által, vagy egyébkint megürül, egy hónap alatt uj elnök választatik. (Folyt. köv.) Schweicz. Bernben, junius 16-dikán a’ pártok mindinkább ellen­kezésbe jőnek egymással, mire a' szövetségi elnök Ochsenbein lelépé­­séből származott események, adtak alkalmat. — Kibékülésre egyha­mar nincs kilátás. Illy körülmények közt határozniok kell a’ berniek­nek, ha a’ szövetségi szerződmény elfogadás végett eléjök terjesztetik. A' pártok egyesülése nagy fontosságú lenne és a' közhaza édekében történnék. Spanyolország-Madrid, jun. 16. Tegnap délután Bertran de Lis pénzügy­­minister benyújtotta lemondását. A’ királyné elfogadta azt, ’s Orlan­­dot, Roméra grófot, nevezte ki pénzügyministerül. A’ veszélyes állapot, mellyben a’ S. Fernando bank van, mellynek jegyei most 14— 15 százlélit vesztenek, idézte volna elő e’ minister-változást. Hírlik, hogy a’ kormány a­ bankjegyeknek kényszeritett cursust akar adni. Törökország, Konstantinápolyból máj. 31 -dikéröl szóló levél szerint a’ porta Talant effendit akarja biztosul a’ dunai tartományokba küldeni, ki azon­ban még nem utazott el. Az orosz hajóhadat hir szerint a’ fekete ten­gernél látták czikázni. A­ cholera itt egy hét óta tetemesen csökkent. Nyomatott a’ m. k. egyetemi nyomdában. — Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. HIVATALOS HIRDETÉSEK. Igazságügyi hirdetések- Idéző végzés. 2542. (3-*-3) Szepesmegye részéről Holló, Kis-Lomnicz és Szentgyörgy megyebeli helységek összesítési ’s lekntve elkülönzési pereinek, az 1848. 10. t. ez. értelmébeni régelintézésére, alispánilag, f. évi aug. hó 21. tűzetett; mi is ezennel országszerte közhírré tétetik. Kelt Budán jun. 25. 1818. 5934 1848 Váltótörvényszéki idézés, Gróf Majláth János és gróf Majláth Kálmánnak rendes lakhelyük nem tudatván, az i­llenü­k Fól­ák József által 500 pft iránt indított váltóügy tár­gyalására f. évi jul. 5-én reggeli 9 óra azon megjegyzéssel tűzetik ki, hogy ha panasztottak rendes ügyvédi­ket ki nem nevezendik , minden perbeli ha­tári­zatok a’ Il­. 214. §. értelmében kinevezett Blahunka Ferencz gondnok­nak fognak kézbesíttetni. Kelt Pesten az e. b. váltótörvényszék 1848-ki máj. 23-án tartott üléséből. Megsemmítés. 2380. (3—3) Pestváros jelentése szerint Algyay előbb Kardetter örökösöket szen­­vedőleg a’ pestvárosi kórházat pedig hitelezőleg illetett._________________ 1.1794. évimart. 10-én 700 ft.— kr. 2.1804. évijanuár 9-én 275 ft.15 „ 3.1812. évi oc ob. 21-én 1000 „ 4.1812. évi dec. 5-én 1100 „ —­ 71 5.1813. évi sept. 2-án 617 „— 6.1813. évi sept. 25-én 550 „ ~ 11 7.1813. évi sept. 2­­-én 1000 „ 17 8.1819. évi sept. 25-én 573 „ ”— 11 9.1817. éviapril 9-én 1200 „ 11 10.1834. évi február 6-án 80­ „ 11 11.1834. évifebruár 6-án 417 „ 11 12.1834. évimájus 5-én 634 „ 11 13.1834. évi május 5-én 456 „ 11 14.1834. évimájus 5-én 296 It— kr. 15.1834. évimájus 5-én 2­ 3 „41 „ 16.1834. évijunius 13-án 1640 „50 król X Ja 1 OOt. C » 1 III nj 1*5 *J”C II A — O ^ ^ 16. 1834. évi június 13-án 1640 „ 50 król váltóban ki­adatott, ’s betáblázott, a’ kórházi hivatal bizonyítványa szerint pedig még 1838-ik évben kifizetett, elősorolt kötelezvény­ek kitábláztatása ’s megsem­misítése ezennel elrendeltetik. Kelt Budán, jun. 25-én 1848. Kö­röztetés: 951. . , (2-3) A’ hadügyministerium részéről, gróf Radeczky nevét viselő huszár­ezredből megszökött közlegé­ny Sz­onicska József, ezennel országszerte köröztetik olly végből,­­ hogy az bárhol találtatván befogassák és a’ legkö­zelebbi katonai hatóságnak átadassák. — Megszökése történt Bécsből folyó évi máj. 17-én, magával vivén egy dolmányt, egy veresnadrágot, egy lo­vagló nadrágot, két inget, két gatyát, egy pár csizmát, egy nyakkötőt , egy dolgozósapkát és egy köpenytarisznyát — Termete alacsony, arcza göm­bölyű, szemei kékek, haja szőke, orra ’s szája idomszerű, szakálla veres. Kelt Budapesten jun. 20-án 1848. Csőd. 7210. (2—3) váltótörvényszéki hites szolgai állomásra. A’ pesti e. b. váltótörvényszéknél Szalkay Gergely lemondása által megü­resü­lt hites szolgai állomást elnyerni kívánóknak ezennel tudtul adatik, miszerint kellő bizonyitványnyal ellátott folyamodásaikat f. évijük 5-ik nap­jáig a'fentnevezett váltótörvényszékhez adják be. — Kelt Pesten a’ váltó­törvényszék 1848-ik évi junius 19-én tartatott üléséből. 4113. (3—3) Hevesmegye jelentése folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint Eger városában Fraenkel Moyzes könyv-és szépmű-, Violet Constantin papír-, Plank Ferencz és Kupfer Jakab könyv­­árusok, a­ rendes kereskedők sorába bejegyeztettek.__________________ Hirdetmény.

Next