Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)
1848-08-04 / 56. szám
Budapest, 56. sz.Pénteken, augustus 4. 1848 hivatalos lap. Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál ivén. Előfizetési díj a’ folytí év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadóhivatalban (vár, Fortuna - utcza, Jakics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. Számos felszólítások következtében a’ „Közlöny 44 egyes példányokban is lesz kapható. Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Budán pedig a’kiadóhivatalnál, példányonként 6 pkrával. Rendelet. Fordultak olly esetek elő, hogy egy törvényhatóságból a1 nemzetőrseregnek csak egy része tétetvén mozgóvá, nem egy vagy más zászlóalj egészen, hanem egy összeállított indulván ki, az a’ kérdés támadt, valljon mellyik törzstiszt fog hon maradni , és mellyik a’ mozgóvá tettek vezérletét átvenni. Nehogy az illy kérdések súrlódásokra nyújtsanak anyagot, rendelem ezennel, hogy az illyen esetben az illető törvényhatóság ide tegye jelentését, és majd innen fog megtétetni a’ szükséges rendelkezés. Pesten , augustus 3. 1848. Gróf Batthyány Lajos. Bereczky János Abaujmegyébe kinevezett nemzetőrségi törzstiszt, régi állásába visszahelyheztetik. Pesten, augustus 3. 1848. Gróf Batthyány Lajos. A’ ministerelnök Pest- és Budavárosok tanácsának és Kovács György pest-budai nemzetőrségi ezredes és parancsnoknak. Több helybeli nemzetőrök járultak hozzám, hogy egy pestbudai csupán csak nemzetőrökből álló zászlóalljal szeretnének a’ lázadók ellen indulni, melly kiindulásra Kiss Miklós őrnagy Budán szinte késznek nyilatkozott. Hazánk megvédésére lelkesen ajánlkozó honfiakat visszautasítani nem csak hogy nem lehet, de az illy áldozatkészséget méltányolni kelletik. — Felhívom tehát önöket a’ mozgóvá alakuló budapesti nemzetőrsereget a’ lehetőségig elősegíteni, mindenesetre pedig jó fegyverekkel ellátni azok számából, mellyek az álladalomtól osztattak ki a’nemzetőrsereg felfegyverzésére. Pest, augustus 3. 1848. Gróf Batthyány Lajos. A’ kassai nemes növelőében két növendékhely megürülvén, ez tudomásul közzététetik olly megjegyzéssel, hogy ezen növendékhely elnyerése tekintetéből, a’ kellő bizonyítványokkal ellátandó folyamodványok f. é. September első napjáig budai irodámnál lesznek átadandók. Budapest, julius 31. 1848. B. Eötvös József. A’ kereskedés, ipar és földmivelés ministeriumának hivatala Budáról Pestre, a’ sétatéreni Oszvaldházba tétetvén által, ez a’ hatóságoknak, úgy átalában a’ közönségnek olly végre tudtul adatik, hogy ezentúl a’ nevezett ministeriumhoz intézendő minden levelek, jelentések, folyamodások ’sat. Pestre, a’ senkitett szállásra küldessenek. Nemzeti gyűlés. Előleges értesítés a’képviselők háza augustus 3-diki üléséről. Felolvastatván az augustus 1. ülés jegyzőkönyve, beadatván több választási megbízó levelek, ’s magán kérvények, mellyek az illető választmányokhoz utasittattak; bejelentetett az elnök által Krasznamegye emlékirata, mellyben fájdalmát nyilvánítván, hogy nem egyedül, hanem Zilahvárossal egyetemben van feljogosítva két követ küldésére, ’s hogy e’ miatt az országgyűlés előtt megválasztott követei visszautasittattak, jelenti miként az uj követválasztást a’ törvények értelme szerint hajtotta végre. Gorove István indítványára, a’ ház rokonszenvét nyilatkoztatá ki a’ német birodalmi szövetség iránt, mihez Nyáry Pál indítványára még hozzá adatott, miként ha az ausztriai ministerium vagy kormány, a’ német birodalom egysége ellen háborúba keverednék, Magyarország részéről segélyre ne számítson soha is. Keller az erdélyi gubernium és thesaurariatus, Nyáry a’ hűbéri viszonyok maradványainak, Bakalovics szinte ennek, különösen Torontálmegyére vonatkozólag, Bezerédy László a’ nemesek képesség nélküli választás jogának eltörlésére tettek indítványt, ’s napirendre jövendő törvényjavaslataikat beadák. Madarász L. azon kérdésére, valljon a’ muraközi járás a’ zágrábi püspöki megyétől elkülönitetett-e ? a’ cultus-minister bejelentő, miként tárgyban megtevő ugyan már az előleges intézkedéseket, eredményhez azonban mindeddig nem jutott. Palóczy interpellatiójára, mellyben azt kérdező: miként lehet az, hogy Rajacsics, ki felől nem lehet tagadni hogy pártütő, mindeddig egy hitfelekezet élén áll, a’ cultus-minister azt válaszolá, miként e’ részben már intézkedett, ’s intézkedéseit holnap a’ ház írásban is fogja olvashatni. — Ezután szőnyegre került a’ cultusminister törvényjavaslata az elemi iskolák tárgyában, melly felett az átalános tárgyalás még be nem fejeztetvén, holnap folytattatni fog. Belföld, Becskerek, jul. 29 év. Napok, hetek, sőt hónapok múlnak el, ’s mi ott állunk hol 13 hét előtt valónk, csupán azon különbséggel, hogy katonai erőnk ’s nemzetőreink száma növekedik; de szintúgy nő a rablók tábora is. A’ békésiek még két napot töltenek itt ’s akkor haza kell menniök; az igaz, föl fognak váltatni; de mi történik, ha azoknak is elfárad béketürésök ’s elhagynak bennünket, mert azt csak nem kívánhatjuk tőlük, hogy itt tespedjenek, míg hon dolgukat végezhetik. Az aradmegyeik egy része már eltávozott. E hó 23-án Aradvárosból 250 gyalog, 26 lovas nemzetőr, 2 ágyú ’s 16 tüzérrel érkezett újra, kiválogatott lelkes honfiak mind, jól felfegyverzetten. Hazafiúi lelkesedéssel fogadtuk őket. Velünk együtt óhajtva várják az elhatározó pillanatot, biztos reményben lévén, hogy ez csak dicső leend a’ magyarra nézve. De igy soká már nem maradhat. Becskerek népe különben elpusztul, 13 hét óta megszűnt minden kereseti mód, még csak heti vásárunk sincs, félő, hogy éhhalállal kell küzdenünk. Eláll az ember gondolata s halni kezd sokban a’ remény szikrája is 's nem a rettegés, hanem a’ bizonytalanság sújtja le kedélyünket. — Hetek óta halljuk, jőnek a’ székelyek. Ó! bárcsak jőnének! talán ők fogják irgalmatlanul szétrombolni a’ rablók táborát! Ó bárcsak jönnének ! különben az ég tudja, mi fog velünk történni. Mondom, tespedésben halunk el. A’ rabló ellenség ereje növekszik, sánczait erősiti, elővigyázóinkra tüzelnek, a’ Tiszán át-átrontanak, rabolnak. Egy tisztakeblü aradmegyei honfit, ki elővigyázaton állott, lelőttek, fejét irgalmaikéiul levágták, tegnap éjjel lőttek le, egy másik szinte aradmegyei peregi fiút, nyugodjanak békével pofraik! Meddig tart ez így? meddig tespedünk még a tétlenségben ?! — Becskereken már alig lehet nőt látni mind megfutamodtak; de hogyis ne, midőn a’ tisztek nejeiket tova küldötték , s egyre csak azt hangoztatják , milly erős a’ rabló tábor, kiket közülök sokan insurgenseknek szoktak nevezgetni. Egyre pakolnak a’ házaknál, kiki menteni akarja a’ mit megmenteni képes. Iszonyú e’ helyzet, leverő és lealázó. De mit tegyünk, sóhajok nem használnak. Talán megment bennünket a' felettünk őrködő istenség. Hazafiak! ha csendesen élvezitek a’ békét, a’ nyugalmat házaitoknál, legalább gondoljatok reánk , mi iszonyú napokat élünk le , iszonyukat a’ bizonytalanság s tespedés közepette , már béketürésünk is fogytán van. Tegnapelőtt a’ hatéren ismét fegyverben állottunk, nem történt semmi, ’s ez igy tart, s talán igy fog még soká tartani, ha nem segítend a’ vak sors rajtunk. Csongrádból jul 28. A múlt irtózatos meztelenségében fekszik megettünk. — A’ jövendő képei a' jelen felhőinek sötét fátyoléban derengnek át, áthasitva a' remény villámló fényétül. — A’ megváltás örömhangjai elhangzottanak, ’s a’ megmentés riadó kürtszavát isszák a’ levegő ajkai. Az ész számít, a’ szív lángolva érez, a' kar feszülve áll a’ megmentés nagy munkájára. — Él a’ magyar; és nem pirul el az ég fölöttünk szégyenében. Elleneink minden szent kapcsot vadakkint tapodnak; megvetik a’ történetet, 's a’ jogot erővel mérik. — Ha kevés az isten napjának fénye vakságtokat felvilágítani, ám legyen, véres kézzel jegyezze föl a’ história, hogy nem az ezredéves jog , hanem a’ tűrni igen is , de meghajolni nem tudó nemzet örzé meg e’ haza síkjait. — Ti akarjátok; és mi megmutatjuk, hogy a’ magyarnak nem sír , hanem diadalemlékül állította föl a’ természet a’ kárpátok fölleges ormait . Ha a' nemzeterő századokon át halotti nyugalomban pihen is, vakmerő kéz rakhat föllegvárt csak tetejére. Vakmerőségtekkel a’ nemzet erejét vevétek kísérlet alá. — Ha ábrándváraitok romjaival a’ kitörő hatalom eltemet benneteket, mint Pompejit Vezúv hamuja , tenmagatoknak számítsátok be. — A’ tér fölé, melly sírotokul szolgáland, a’ história nem hintend virágot; mert pártütők valótok. Pártütők a’ szabadság, — pártütők a’ nemzet ellen, ki a’ szabadság fáját közétek ülteté. Az általatok felütött felhő rejti a’ semmitő villámot számotokra. Midőn a’ haza ellen pártot ütöttetek, magatok ellen esküdtetek össze. A’ magyarok istene él, és táborunkat ő vezérli ellenetek. Csongrád így gondolkozik. A szabadság üdveinek háboritlan élvezete után sóvárog; de nem fél a’ harcztól, hogy megalapítsa a’ békét és megszilárdítsa a szabadságot. Nemzetőreink tömegestül vágytak szállani táborba. Csak az időszakonkinti felváltás békite ki bennünket a' vezéri parancsolattal, melly szerint 1300 — 1400-ig tartozzunk egyszerre kiállani. Az első felváltás julius 30-án történik. Eddig állomásul Török-Becse van rendelve. — Népünk szelleme nyílt, ’s őszinte. — Nyíltság, ’s őszinteség kedvesebben esik lelkének, ha tán keményebb pillanat előhirdetője is mint a rejtélyeskedés. A’ leglefoglalóbb napok fekszenek rajtunk, mégis a kiállítás zavartalan. Az értelmiség — egy két lelkileg invalidust kivéve — lelkesítőleg áll a’ dolog élén. — Megyénk nyugalma mindenkép biztosítva látszik. Az uj tisztikar megerősítése megszüntető a’ reactionalis törekvést. A’ kor lelkének nyilatkozványai nyilt rósz alókra nem találnak. Vannak elégületlenek, kik a’ jelenben egyetlen követ nem képesek megtalálni, mellyben a’ jövő biztosítékának csak zálogát is bírnák. Előttük minden a’ legfeketébb színben áll. Nem kárhoztatnak senkit; de nem is remélnek senkitül. Ezeket átlépte a’ kor és visszavárják inkább, mint utána induljanak. Szabadságukban áll makacsoknak lenniök; de csak saját rovásukra , ’s a’ kiskapuig. — A’ közbátorság minden nagyobb sebektül ment. Ennek oka levegőben rejlik, mellynek szaga igen megváltozott. Egy legújabb esemény jövőre még inkább biztosit bennünket e’ részben. A’ legvakmerőbb betyárok közül, kik ostorai voltak a’ vidéknek, kettő halva, kettő elfogva van. Általuk számos rablásra jön világosság. Adónk leginkább a’ jövő két hó alatt szokott behozatni. — Ügyeink zajtalanul folynak mint a’ természet munkája. Szerződvényes lakosaink 600—700 aláírással ellátott kérvényt szándékoznak a’ nemzeti gyűléshez benyújtani azt helyzetük iránt felhivandók. Iszonyú e’ néposztály helyzete. Sorsukban semmi állandóság. A’ kiáltó nyomort a’ haszonlesés kizsákmányolja , ’s mindig mélyebben viszi az örvénybe , honnan nincs szabadulás. — A’ nemzeti gyűlés, figyelmébe vévén e’ néposztály jövőjét, legszentebb kötelességét teljesitendő. — Még egy szót. Nálunk a’ rácz pártütés hatása csak a’ tépelődésben nyilatkozik, melly minden keblet inkább, vagy kevésbbé megszállt. A’jövő iránt kétségbe nem esünk. Saját lábain jár a’ magyar. — A’ nemzetgyűlés kezében villámok vannak. Szabad futást a’ mennyköveknek, ’s az illír pártütés sánczai, ha bérczekké magasodnának is , leporlanak a’ nemzet hatalma előtt. — Nógrádból. Folyó jul. hó 21 -én tárgyaltatott hadügyminister urnak a’megyei összes nemzetőrséget a’ déli határszélekre szólító rendelete, mellynek következtében a’ tömeges felkelés elhatároztatván, a’ kiállani vonakodók becsteleneknek, minden polgári kitüntetésre képteleneknek nyilváníttattak, egyszersmind annyiszor mennyiszer tiszti ügyész fölperessége mellett szóbeli per utján 100 pft bírságban elmarasztaltatni határoztattak. — Julius 25-én a’ hadügyministerrel lett elnöki értekezés után , az önkéntesen vállalkozókon fölül, a’ sereg száma 2000 főre határoztatott, 's a’ melly helységben sorshúzás nélkül, a’ kivetett szám ki nem állíttatnék: sors húzás rendeltetett. E’ napokban pedig vettük hadügyminister urnak a’ beteges családi ’s gazdasági gondokkal túlterhelt, nem különben némelly köz- ’s magántisztviselők kihagyását czélzó rendeletet ismét később 2200 munkabiró ’s gyakorlott nemzetőrsereg kiállítása kívántatik. — Minél fogva az előbb augusztus 1 -ső, későbben 5-ik napjára kitűzött elindulás aligha későbbre nem fog maradni. Nemzetőrségünk nem csak hogy begyakorolva nincs, de rendesen össze sincs írva; azért a’ kiállításban sok nehézségre bukkanunk. A’mi azonban mulasztva van, szemrehányás helyett becsületesen pótolandó. A’ 2200 munkabíró nemzetőr kiállításának aligha lesz jobb módja, mint a' helyettesítést eltiltó végzésnek akkinti módosítása, hogy a’ kit a’ sors talált, maga helyett nemzetőrt, vagy az alkotmányos rend fentartásában érdekelt, ’s nemzetőrnek törvény értelmében bevehető honpolgárt helyesíthet; mert p. o. nagyon kegyelet elleni dolog az, hogy a’ 48 éves törődött apa és családfőnek menni kellessék akkor, midőn 20, 22 éves munka bíró ’s apja helyett örömest vállalkozó fija van. — A’ fő czél a haza megmentése, nem pedig hogy hadi szolgálatra alkalmatlan s elkeseredett sereget szállítsunk síkra kivált akkor, midőn kint maradása ideje bizonytalan. Igen szükséges lenne a megyének azt is határozatba hozni , hogy a’ táborbaszállók gyámoltalan családai megyei költségen ápoltassanak; gazdaságaik bemunkáltassanak; sőt ki kell mondani, hogy addig is még a’ törvény intézkednék, az elesettek családjáról a’ megye gondoskodni fog. Ez a’ milly igazságos, ép olly megnyugtató, az eltávozókra nézve. Uly ’s hasonló intézkedések mellett elhiszem, hogy találkozandnak vállalkozók, mig ezek a’ hazának a' táborban teendnek szolgálatot , itthon egész buzgósággal hozzá kell fogni a hadi gyakorlatokhoz ; mert bár ugy ne lenne, de lelki szemeimmel látom , hogy több dolgunk lesz fegyvereinkkel mint tollainkkal. Igen kívánnám , hogy ifjaink s minden erőteljes és jó szándéku polgártársaink aggodalom helyett inkább örvendenének az alkalomnak , hogy a’ déli lázongókon fegyverüket gyakorolhatják. Nagyon elheverte magát a’ magyar; egy kis gyakorlati iskola csak neieg fog bennünket edzeni a’ nagy harczi munkára, melly a’ civilisatio ellenségei által hihető elő fog idéztetni. Vegye szivére minden alkotmányos magyar, hogy függetlenségünk forog veszedelemben. Ha győzünk, mi egyedül tőlünk függ; mert az igazság fegyvere isten fegyvere, akkor boldog ’s független hazánkban minden becsületes tehetség remélhet alkalmazást,s pályatért magának. Nem kellend haza árulónak lenni, vagy legalább nemesebb érzéseit elfojtani annak, ki a’ statust kívánja szolgálni, mint eddig történt . De ha buktunk Lengyelország sorsára jutandunk; ’s az absolutismus járma alatt bár megtörpült, de nemes természeténél fogva az emberiség díszére és javára élendett magyar nemzet ki fog törültetni a’ nemzetek sorából. — Ez lebegjen szemünk előtt, midőn a haza védelmére felszólittatunki Zombor, jul. 28. — A folyó hó 24-én kezdett, ’s három napig folyvást tartott rendes közgyülésünken előfordult tárgyak közül csak némelly érdekesbeket fogok közzétenni. — Az e’ vidéken dühöngő pártütés mindenképeni eltávolítása végett felállított hadi törvényszékekről szóló nádori rendelet felolvastatván, hogy az minél biztosabban s terjedelmesebben közönségesíttessék, egyházainkban a’ szószékekről, és falragaszokkal kihirdettetni rendeltetett; ezen felül, mivel földművelőink közül vannak, kik szállásaikról egész éven át alig egyszer jőnek be a’ városba, kerületenkint választmányok küldettek ki, az érintett rendelet tartalmát a’ szállási népnek gyorsan megviendők ’s megmagyarázandók. úgy hiszem, hogy a’ hadi törvényszékek fenlétének tudása szintúgy nem tévesztendő hatását, valamint már ezelőtt a’ rögtönitélő szék hire elvon minden lázongási kedvet, annyira, hogy városunkban még a’ lopás esetei is gyérebbiek, mint annak előtte. A földművelési ’s kereskedési ministernek a’ járványos cholera iránti rendelete nyomán, nehogy az epemirigy netáni kiütése városunkat készületlenül lelje, egészségi bizottmány küldetett ki, olly kötelességgel, mi szerint a’ rendelet értelmében a’ szükséges előkészületeket megtegye. A’ mennyiben pedig a’ cholera kiütése magán-gyakorló orvosok és betegápolók alkalmazását tenné szükségessé : az orvostudósok dijai egyegy hóra 25 pf. a’ sebészekéi 16 pf. ’s 40 kr. és a’betegápolokéi egyegy napra 24 párban állapíttattak meg. Vitatkozás közben az eszmék kapcsolatánál fogva a már csaknem felejtésbe sülyedt kórházépítési ügy felmelegíttetvén , hogy e’ részben a’ rég táplált vágyak valahára teljesedésbe menjenek, a’ kórház helye és a’ kész két rendű építési terv iránt adandó vélemény végett, választmány küldetett ki. — Hoszszú é s bámulatos vitát idézett elő pénzügyi minister urnak azon körlevele, mellyben tudatván, hogy az ország harminczadi jövedelmeinek, 68