Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)
1848-09-10 / 93. szám
477 időszakot illetik. Már mi az elsőt illeti, őszintén megvallom, hogy uram ’s királyom szándékait, mellyek Magyarhonban törvényhozás utján, ’s fejedelmi eskü által fentartatni ígért alkotmány sértetlenségével eszközölhető korszerű ’s szabadelvű elhaladást czélozták, minden erőmből erre statushivatalnoki állásomnál fogva köteleztetvén előmozdítottam. Az e’ czél eléérésére használt eszközök csak azok voltak, mellyek más alkotmányos országokban alkalmaztatnak, és az ellenzék által is úgy, bár sokkal nagyobb sikerrel, mint a’ kormánytól használtattak. Ha tehát bűntett az, hogy honunk alkotmányos kifejlése iránt más véleménynyel voltam, ’s királyomnak teljes hűséggel szolgáltam, akkor megvallom, bűnös vagyok, ’s velem mindazon státustisztviselők, kik kötelességeiket teljesítették. Mi a’ második időszakot illeti, ezennel ünnepélyesen nyilatkoztatom, miszerint én márczius 15-től fogva jelen óráig semmi hivatalos tárgyakba nem avatkoztam, de sőt szándékosan kerültem különbség nélkül mindenkit, kinek legcsekélyebb befolyása is volt azokra; alaptalan állítás tehát rám fogni, hogy márczius 15-ke óta Bécsben hozott bármelly határozatra befolytam volna; valamint csalódás vagy részakaratu hazugság felőlem mondani, hogy az érintett irományok elsikkasztását elősegítettem volna; azért ha legszelídebben is vétetik, illegális a’ két képviselő úr azon eljárása: egy magát nem védhető távollévőt egészen alaptalan, soha be nem bizonyítható állításokkal vádolni. A’ dolgok illy állásánál mint egy szabad haza szabad polgára el nem titkolhatom azon meggyőződésemet, miszerint a’ nemzetgyűlés jogszerű igényeimet a’ status szolgálatába belépti időm alkalmával a’ király által garantirozott nyugdíjra, (mellyet én azonban, ha a’ szükség úgy kívánja, nagy családom, ’s nagyon csekély birtokom daczára a’ haza oltárára teszek le,) a’ nélkül, hogy engem kihallgatna az ellenem felhozott vádak iránt, figyelem nélkül nem hagyhatja. Szerkesztő úrról meg lévén győződve, hogy a’ szabad sajtó malasztjait közösöknek tartja, nem kételkedem, hogy e’ soraimat becses lapjába felveendi. Ki tisztelettel maradok Badenben, September 6-án 1848. Wirkner Lajos. Ausztria. A’ ,W. Z.‘ írja, miszerint Milánóból sept. 2-káról érkezett tudósítás szerint herczeg Schwarzenberg tábornok Veronába ment, hogy a' szardíniai külügyminister Alfieri di Sostegnoval, ki szinte oda utazandik, értekezzék. Parancsnoki helyét Milanóban gr. Wimpffen tábornok vette át ideiglenesen. Károly Albertról azt hiszik, hogy bár aug. 28. még hadi felszólításokat intézett a' néphez és a' sereghez, a' fegyvernyugvás eltelte előtt külön békét fogna kötni Ausztriával, melly Angol- és Francziaország közbenjárásának véget vetend. A' Schweizba futott Garibaldi elnyert zászlója Milanóba vitetett. Ugyanazon lap írja más czikkében, miszerint a’ szardíniai királylyal a béke helyreállítása végetti alkudozások még eddig kevés eredményre vezettek. Azonban a’ császári kormány feltette magában nem halogatni tovább a’ lombard-velenczei királyság új alkotmányozását, ’s e czélból mielőbb összehívi a’ különböző tartományok követeit Veronába, hogy ott az ország leendő alkotmányáról, a’ leg szabadabb alapokon, a' nemzetiség tekintetbe vételével, tanácskozzanak. Ezen követek, mint hallatszik, egészen szabadon fognának választatni (?), ’s számuk a’ népesség száma szerint határoztatik meg. A' belkormányzás tisztán olasz leendene. Németország, Bajorország, München, sept. 3. A' franczia köztársaság itteni ügyvivőjét Kleint, tegnap fogadta a’ király, kinek a’ köztársaságtól újabb meghatalmazó levelét mint rendkívüli követ bemutatta. Ezzel Bajorország a franczia köztársaságot hivatalosan elismerte. Closen Frankfurtba utazott, mint Bajorország meghatalmazottja az ideigl. központi hatalomhoz. Münchenben september 1 seje előtti éjjel az öntőházat lángok emészték meg. Oka e’ szerencsétlenségnek, mert még késő estve is öntöttek. Poroszország, Berlin, aug. 31. Sok nemű piszálkodás és ingerültség közt eltelt egy hét után, úgy látszik, némileg megnyugodtak az állapotok, ámbár a democratai mozgalmak folyvást tartanak, s a' népben egyre inkább gyökeret kezd verni jogainak öntudata, mit azon eljárás, mellyet irányában a' katonai ’s bureaucratai vad erő gyakorol, nagyon elősegít. Ez okból még folyvást számolhatni nagy heves kitörésekre, 's békéhez elvégre is csak összeütközés után jutandunk. — Ma a’ nemzetgyűlésben nagy többséggel ment egy fontos megszavazás keresztül, hogy a’ polgárvédsereg főkormányzójára nézve királyi megerősítés szükséges. Miután tegnap egészen váratlanul a legszélsőbb baloldal módositványa, melly szerint a' tiszteket általában az összes tagok választják, keresztül ment, e’ mai szavazás a' törvényjavaslat megmentéséül tekintetik, mellyet különben a' kormány kétségtelenül visszavetett volna. Boroszlóban folyvást tartanak az éji zavargások és macskazenék Úgy látszik, azon iparkodnak, hogy a’ polgárvédséget a' szolgálatban kifáraszszák, 's minden áron véres összütközést idézzenek elő. Ez okból a' katonai erő folyvást szaporittatik. Gieszen, aug. 31. Múlt éjjel egy, mint mondják, ittas tanuló ellenszegült a’ polgárőrségnek, melly őt el akarta fogni, azonban tettleges ellenállása daczára a nagyobb erő által befogatott. A tanulók azonnal összegyülekezni kezdtek, ’s hangzott mindenfelől a' kiáltás: ,Bursche heraus!" valamint más részről a radó a’ város minden utczáin, ’s a’ városház előtt erős küzdelem kezdődött. A’ polgárőrség fegyvert használt, és számos tanuló szuronysebet kapott, sőt a’ főtanács elnöke is , ki a’ békét helyreállitni iparkodott, legázoltatott. A’ tanulók, kik itt különben már nem nagy számmal és fegyvertelenül voltak, köveket dobáltak , mi által némellyek a’ polgárőrség soraiból megsérültek. Lövések is történtek a’ város különféle részeiben, mellyek egyike egy tanulót, reményteljes ifjút, megölt. — Ma ez események következtében a’ legnagyobb ingerültség uralkodik. Az azonnal megkezdett vizsgálatból még nem tűnt ki, kitől eredt tulajdonkép a’ halálos lövés. A’ tanulóknak épen most tartott közgyűlése után plakatok függesztetnek ki, mellyekben a’ tanulók a’ „nem fanatizált“ polgárokhoz azon kívánattal járulnak, hogy a’ polgárőrség alezredesét letegyék , ’s a’ rendőrségi hatalomgyakorlatát a’ polgárőrségtől elvegyék. Ha e kívánat nem teljesittetnék , azzal fenyegetnek, miszerint az egyetemnek azonnal veszett hírét terjesztendik , ’s a’ nagyherczeget annak áthelyezésére kérendik. E’ kívánat alkalmasint teljesittetni fog. Olaszország, Livorno, aug. 27. Livornoban harmadnap óta teljes anarthita uralkodik. A iavantti befogotta miatt történt zavar alkalmával elzárt kormányzó néhány óra múlva szabadon bocsáttatott, de tüstént eltette hivatalát és elutazott A’nép ideigl. kormányt akart alakitni, de terve nem sikerült. ,Porta murata' nevű erősséget elfoglalta, bár a’ polgárőrség lövéseket tett rája, ’s négyen elestek, 7—8-an megsebesültek. Az összegyülekezett tömeg 12 polgárt választott, kik a’ helyhatósági tanácssal egyetértve a’ rendet és nyugalmat ismét helyreállítsák. Guerazzi ügyvéd áll e’ 12 ember élén. Harmad nap óta a’ boltok becsukvák, ’s a’ kereskedés, a’ város egyedüli segélyforrása, csaknem egészen megsemmiztetett. Ha meggondoljuk, hogy több mint 20,000 darab fegyver, a’ nép kezeiben forog, nem tudni mi lesz a’ dolgok kimenete, kivált ha a’ kormány erélyesen fel nem lép. — Az Olaszországban újabban alakult politikai körök Cavaignac tábornok kormányának megbuktatásán működnek, ’s a’ veres respublicát akarják életbe hozni, hogy ez által az olasz ügyekbe leendő fegyveres avatkozást elérjék. Roma, aug. 23. Sokan minden módon oda törekszenek, hogy nyugtalanságot és zavart idézzenek elő és nemcsak Rómában , hanem Nápoly s Toscanában is. Ennek czélja, egész déli Olaszországban átalános forradalmat hozni létre, és a’ felsőolaszországi békealkudozásokat erőszakosan félbeszakasztani. Ismét új ideigl. kormány alakításáról beszélnek, mellynek élére Mamiani állíttatnék. — Veronai levelek mindig kétségesebbnek írják a’ pápa helyzetét, öt bibornok egyszerre elhagyta a’ várost. Némellyek azt mondják, hogy czéljok gyűlést hint össze Máltában , uj pápaválasztásáról gondolkodandót. Veronában e’ hírek nagy benyomást okoztak ,,és sokan tartózkodás nélkül beszélnek a’ pápa kétes állapotáról s kimondják, hogy nem tehetne jobbat az álladalom és egyházra nézve, mintha a’ szent székről lelépne.“ Genua, augusztus 24-dikén. E’ napon érkezett ide 6,000 ember az olasz hadseregből. A’ nemzetőrség „éljen a’ szabadság! éljen Olaszország“ kiáltásokkal fogadta. Azonban mihelyt megjelent előttök Trotti tábornok, csendesség lett, mígnem egyszerre kitört a’ kiáltás: „le az árulókkal!“ A’ tábornok ezt felelte: „köztetek vagyok, nem bánom, vizsgáljátok meg múlt viseletemet!“ Füttyentésekkel feleltek neki. Ezen katonák rongyosan, mezítláb , ing nélkül, szóval a’ legelhagyottabb állapotban vannak, s élő bizonyságai annak, mennyire nem gondolt Károly Albert hadseregével, sem a’ katonaság, sem a’ nemzetőrség nem éltette a’ királyt. Roma, aug. 24. A pápai seregek hadi biztosa Aglebert őrnagy különös megbízással megérkezett Velenczéből; alkalmasint azon 5000 pápai alattvaló visszahívását gátolni jött, kik Velenczében az osztrákok ellen harczolnak, ’s kiknek visszahívását Weiden tábornok kívánja. Azonban az egyházi álladalomban minden politikai elubbok felhitták a’ közönséget pénzadakozásra, hogy Velenczének szorongatott lakói kártalanittassanak. — A’ modenai herczegségben 25,000 ujonczot akarnak állitni, melly seregnek Weiden tábornok lenne parancsnoka, s főtáborhelyét Modenában ütné fel a’ pápai és toscani határok ellen. Turini lapok után, mellyek aug. 31-dikeig terjednek, Károly Albertnek (múlt lapunkban) közlött proclamatiojához utasitólag, még a’ következőket mondhatjuk: A’ had- és tengerészeti ügy ministeriumának egy körlevele hasonlókép olly értelemben szól, mintha az Osztriával végkép kötendő béke nem nagyon lenne valószínű. A’ turini ministeriumban ismét változás történt; Merlo helyett Boncompagni lett közoktatásügyi minister, Merlo pecsétőr minister lett az egyházi, igazság- és kegyügyekben, Dominico Regis minister a’ király személye körül, Federigo Collá tárcza nélküli minister. — A’ hadügyministerium a’ némelly tábornokok ellen intézett vádokiratokat, az utóbbi hadi események körüli maguk viselete iránt, a’ hadsereg főügyészének fenyitő per magkezdése végett általadta. — A genuai s florenczi lapok telték lángoló felhívásokkal egész Italiához az Osztria elleni küzdelemre. — A’ milánói újság e* forró appellatiok ellen az olasz népérzethez egy angol hírlapi czikk fordítását állítja ki, melly Francziaország és Anglia avatkozása ellen szól. — Római lapok aug. 26-dikáról mondják, miszerint a ministerium fő tagjai, kikkel a’ pápa még folyvást küzködik, beadák lemondásukat, s úgy látszik, hogy ennek elfogad hatása végett, halasztattak el a kamrák nov. 15-dikeig. A’ város növekvő szüksége a’ felkelésre buzditók szózatát minden hatástól megfosztja a’ tömegekre. Verona, aug. 29. Ha a sardiniai hajóhad Velencze alul eltávozott volna, ’s Velencze és szigeteinek megvédése egyedül a’ velenczeiekre maradt volna, ezek mind ez által nem hagyták magukat elijeszteni, hanem összeírást rendeltek, melly szerint minden férfi, 18—40 év közt, fegyvert fogni köteleztetik, ki még eddig a védseregnél nem szolgál. — Egyébiránt a’ város pénzügyi tekintetben nagyon sülyedettnek mondatik. Ipar és kereskedés leverve vannak, nincs pénz a’ köztárakban. — Ma reggel ismét érkezett ide (Veronába) két hatfontos ágyutelep, egészen ellátva lovakkal és töltvény—szekerekkel; Lombardiába vannak rendelve. E’ szerint Osztria részéről 48 telep van csatatéren Olaszországban. Francziaország. A’ Mannheimban megjelenő „Deutscher Zuschauer“ következő elmélkedést hezd a’ franczia állapotok felett: Hogy a’ franczia nép sikernélküli forradalmat csinált, ’a jelenleg egy új forradalom küszöbén áll, ez nem kérdés többé. Lajos Fülöp a’ polgárkirály elüzetett, de helyébe királyi polgárok jöttek, kik a’ kormányt átvették, ’s az államhajót a fergeteg újólag töréssel fenyegeti. A’ munkások népe felforgató a trónt, mert benne az államban létező kiváltságok legnagyobbikát látta, a kiváltságokat pedig megsemmisitni akarta ; nem a’ volt czélja, hogy a’ kormányalakot megváltoztassa, hanem hogy orvosolja ’s megszüntesse a’ társadalmi bajokat. A’ bourgeoisie hősei ezt máskép akarják érteni; a’ trón helyére ministeri székeiket állították, s a folytonos ostromállapotban előjogaikat védik a’ nyomorgó nép ellen. A monarchiák, jóllehet már régen túlélték magokat, — a’ népben levő azon alázatosság miatt, mit a’ vallás, a’ papos alázat ’s földi lemondás tana a népbe oltott, még hosszabb ideig tüzetni fognak; az örökség szerinti uralkodás, az öröklött felség, tiszteletre készteti a’ szokás emberét, ’s a’ mesterkélt dicskor megcsalja a’tömegek itélőtehetségét, mig végre áthat a’ valódi ismeret; a’ köztársaság élére olly férfiak kellenek, kik bátran s részrehajlás nélkül igyekeznek a kor kivánatainak eleget tenni, ’s tekintélyöket nem egy történetesen uralkodó párttól, hanem a’ korszellem mindenhatóságától veszik. Francziaország jelen kormánya sem ama csalékony monarchal, sem a’ valódi republicán tulajdonságokkal nem bir, s ép ezért hibái annál hamarább meg fognak ismertetni, minthogy az egyenlőség szava, mit nyelvén visel, a’ népnek köveket ad kezébe, mikkel majd fejökre czéloz. August 23 és 24-kén nagyszerű készületek tétettek egy rettegett forradalom rögtöni elnyomására. Kik lehettek ezen félt forradalom szerzői? ,,A’ legitimisták." Ismerünk egy pártot, melly jun. 24-én a’ democratiának a’ kiváltság elleni első harczában már a királyság lobogóját kitűzhetni remélte; ez készülten ’s fegyverkezve áll, az első alkalmat még bátrabban megragadandó, — de sokkal gyengébb lévén, hogysem a’ harczot megkezdhesse, csak a’ mostani kormány eljárása által újólag előidézendő demokrat népfelkelést szándékozik használni. A’ legitimistáktól csak e tekintetből kell tartani, egyébkint nem, — és e’ miatt adták a’ minsterek a’ roppant előleges rendszabályok alkalmazása által öngyengeségek szomorú bizonyítványát. Mert azt mutatják, hogy a' szépnek a' jelen kormány iránti bizalmában magok in kétkednek, hogy magok is belátják, mi könnyen pártolhatna el a nép a’ szószegő elnöktől, s a’ kormányt egy sokat ígérő trónkövetelő kezeibe adhatná; az államtanács elnöke egészen monarchai modorban fejté ki a’ hozzá mint tábornokhoz ragaszkodó sorkatonaság s a’ hasonérzetű nemzetőrség erejét, hogy az olympból, hova az egyenlőség ’s testvériség daczára is feljutott, villámait a’ munkástitánok ellen szórhassa. Jaj azon republican kormánynak, melly már attól tart, hogy a' nép trónkövetelővel szövetkezik. Azon öntudat, mi súlyosan sértetik meg a' nép a’ nemzetgyűlésen akkor tanácskozás alá veendő tárgyak által, tette annyi szurony és ágyú alkalmazását szükségessé; a’ nemzetgyűlésben ülő royalisták az ellenforradalmat hatalmasan kezdték meg, minthogy olly könnyen sikerült nekik a szellem és elv nélküli bourgeois republicánokat, védőjök Cavaignackal együtt részökre hódítani. A’ párisi proletárok nem fogadák el a’ csatát, mellyre őket az aristocratia ’s a bourgeoisie felhívta, s a harczot elhalaszták. De szónokaik a’ nemzett gyülésen felvették a’ koztyát, ’s harczra szállottak az utóbbi forradalom szellemének védelmére , mellyet a’ bourgeoisie örökre a’ vádlottak padára kötni, » gonosztevővé bélyegezni szándékozott. Az igazságérzet lelkesedésével zúzták el a gyanúsításokat, a monarchia gyarlóság eme védszerét, és szűkkeblű vádlóikat tehetlenségük egész nyomorúságában állították szem elé. Ledru-Rollin, mig egy részről gonosz elleneit szégyenpadra állitá , más részről védelmének világtörténeti jelentőségét ismeré, ’s szellemben előre látván a’ babérkoszorút mit neki, a’ socialis democratia képviselőjének a jövőkor készitend , ezen szavakkal végzé beszédét: „Ezek alapvonásai a’ rettegett vörös köztársaságnak. Ha ezen gyülekezet tagjainak szivébe láthatnék, a többségben ép ezen elveket lelném, mint azokat meggyőződésem szerint valóban a’ nép többsége magáéinak vallja. Ezen köztársaság ellen akarják önök egész erejöket fordítani; gondolják meg jól! A ki a’ kor kivánatait számitásba nem veszi, az mindenkor elbukik.“ És el fognak bukni e’ royalista cselszövők, kik azt hiszik, hogy eljött az idő , midőn a februári hősöket letaposhatják, el fognak veszni azon gyenge eszű republicanokkal együtt, kik a’ kor jelszavát meg nem értették. Blanc-t és Caussidiére-t a' törvény bosszújának átadták, s a’ februári forradalmat vakmerőn arczul csapták. Minő daemon tompítja el eszét a’ bourgeoisie-nak, hogy ez, mintha őrültség szállta volna meg, diadalmi dalt vél hangozgatni, mig ez nem egyéb gyászos lélekharangszónál önmaga erőszakos halálára. Páris, aug. 31-én. A’ nemzetgyűlés tanácskozmányi termeiben tegnap azt állították , miszerint a’ sardiniai király újra fegyveres interventiót kér, ’s a’ végrehajtó hatalom ez úttal kérését teljesíti. Azonban legközelebb csak nehány ezred induland be Piemontba, olly czélból, hogy a’ bécsi kormány ezáltal a’ közbenjárás elfogadására kényszerittessék. Más részről az itteni orosz követ mindent elkövet a béke fentartására. Montpellierben legitimistái lázadás tört ki. A’ profét ’s a’ vele volt rendőr veszélyesen megsebesittetett. Részletes tudósítások még hiányzanak. Egy telegrafi sürgöny Montpellierből aug. 29-től jelenti a’ kormánynak, miszerint külsőleg a' csend visszaállíttatott. A’ vezetők el vannak fogva, 's a' nyomozás megkezdetett. A’ kormány 300 szászlóalj nemzetőrség mozgóvá tételét igen sürgeti; a’ belépésre alkalmas legénység névjegyzékeinek sept. 15-keig készen kell lenni. Barbés, Blanqui, Albert és Courtais oct. utóján fognak esküttszék elébe állíttatni. Egy uj hírlap: Le Peuple francais, melly a’ betiltott Gazette de France helyét volt pótlandó, a' fenyitő bíróság elébe idéztetett, mert a biztosíték lefizetése nélkül jelent meg. Nagybritannia és Izland, London, aug. 30-ban. Dublinből írják, hogy lord John Russel ízlandi útjában csak azt akarja vizsgálni, milly közvélemény uralkodik ott azon ígéret iránt, hogy a’ cath. papságot a’ kormány fizetendi. A Times dublini levelezője azt hiszi, miszerint a’ clerus nehezen fog ezen rendszabálynak ellene szegülni, miután jól tudja, hogy utóbbi időben a’ szövetségesek terveiben részt nem vevén, előbbi népszerűsége és befolyásából sokat vesztett, ’s miután továbbá, ha egy harmadik szűk esztendő következik be, majdnem bizonyos, hogy a községek nem lesznek képesek, ha az akarat meg volna is, a’ szokott dijakat lefizetni. Legfelebb egy két töredéke a papságnak Lg az állam általi díjazás ellen nyilatkozni, a többség azonban hálásan fogja elfogadni, mit még néhány hó előtt visszautasított volna. Az aratási tudósítások általában véve most valamivel kedvezőbbek. Némelly vidékekről, hol azt hitték, hogy a burgonyatermés végkép veszve van, most azt írják, hogy az idei burgonyatermés alig lesz roszabb a tavaknál. érkezett.Blanc Lajos tegnap délután gőzösen Doverbe, s innen Londonba London, aug. 31-kén. Tegnap az alsóházban d' Israeli terjedelmes beszédében az idei parliament ülés eredményét taglalgatá, s bebizonyítani igyekezett , hogy a kilenczhavi működés eredménye nem kielégítő. Azt robbantá szemére a’ kormánynak, hogy sok időt fecsérlettek, és csak kevés valódi hasznú rendszabályt szavaztatott meg. Lord John Russel védelmezé d' Israeli megtámadásai ellen a’ kabinet eljárását, ’s azt nyilvánitá, hogy olly kormányt nem lehet gáncsolni, melly a végéhez közeledő jelen ülés alatt Angliában a megkezdett lázadást elfojtotta, az izlandi pártütést elnyomta, az ország institutióit sértetlenül fentartotta s a külső forradalmak ellen védelmezte, az európai békét megvédte, s az általa tett 125 javaslat közöl 105-öt, ezek közt sok nagy fontosságút megszavaztatott. Israeli a többi közt amiatt emel vádat, hogy jelenleg az alsóházban rendszeres párt nincsen, ő Israeli úrral a pártok fontosságára nézve egyetért; ha azonban Israelinek s Bentinek lordnak minden erőködésök daczára sem sikerült pártot alakítani, s ezt a kormány ellen csatarendbe állítani, e miatt a kormányt vádolni nem lehet. Hume megelégedését nyilvánitá, hogy azon aristocrat párt, melly eddig az országot kormányozta, végtére elszelesztetett. Osborne elégületlenségét nyilvánitó Urqueart és Anstey tagok irányában, kik beszédeikkel összevéve öt egész nevét foglalták el az idei ülésnek, ’s reménységét fejezé ki, miszerint lord John Russel izlandi utazásából visszatérvén, azon tervek kiviteléhez fog , miknek valósítását a szóló azon országra nézve már rég óhajtotta. — Ezután a czukornak a’ szeszgyárakba’ fogyasztását illető javaslat fogadtatott el. A'Blackfriars-utczai chartista csarnok bezáratott, és többé a' chartistáknak és repeatereknek gyülhelyül átengedtetni nem fog, met a* kormány felelősekké tette az igazgatókat minden törvényellenes eljárások ’s bujtogatásokért, mik azon csarnokban történendenek. Spanyolország, Madrid, aug. 21. Mintegy hat nap múlva visszatérend kábellá királyné Madridba, mivel a' magasan fekvő La Granjaban az időjárás kissé hűs kezd lenni. A’ közönség is kívánja az udvar ezen visszatérését, hogy ismét az egész ministerium Madridban összegyülve s a kormány munkássága központosítva legyen. Az exaltadok a kormány közelgő módosításinak terjesztették el hírét. Illy valami nem lenne ugyan csudálatos, de eddig semmi sem valósult belőle. — Catalomában a’ pártosok nagyban Üldözéséhez készülnek. Eddig a' köz« m