Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-16 / 99. szám

SOS Csíki. Ezen kiléteit: a’ méltatlanul folyamodók stb. ,homá­lyosnak tartom , azt is ki kellene tenni, mik azok a szokott büntetések. Meglehet hogy az erdélyi törvénykezésben meg vannak határozva, ’s kik az ottani körülmény­ekkel ismeretesek , ezt tudhatják , de Magyar­­ország képviselőinek is kellene tudni, hogy határozott véleményt ad­hassanak ’S mi az a’ méltatlan folyamodás? mint ha például egyik fél­nek nem tetszik valami, észrevételeket tesz iránta , ’s a’ biró önké­nyére van hagyva kimondani, méltatlan-e vagy nem a panasz; ezen homályos kitételt tehát kihagyandónak vélném , Keller észrevételét el­fogadván. Egy képviselő: Minthogy azt veszem észre, hogy Magyar­honnak képviselői nem ismerik a­ kérdésnek ezen tárgyát, bátor le­szek felvilágosításul néhány szót tenni. Erdélyben recursusnak tárgya minden olly törvényes határozat, melly nem épen magának a’ pörnek tárgyában hozatik, p. o. az alperes felszólitatván, elsőben is azzal lép fel, hogy nincs készen, ’s kér magának 12 napot adatni, mit ha a’ törvényszék megtagad , azt mondja , recurralok mihez 60 napja van. Ha a’ gubernium azt mondta jól tette a' törvényszék hogy nem adott 12 napot, akkor az eddigi gyakorlat szerint joga volt a’ királyhoz re­­curralni, 's ehhez ismét 90 napot kellett várni. Tehát már ekkorra a' 12 nap helyett 150 napja volt. Illy esetekben, midőn a’ felső szék azt látta, hogy a recursus perhuzásra czélzott, törvényben megállapított büntetést szabott rá , s igen helyesen , mert ezen recursusok által csak a’ szegényebb és tehetetlenebb ember szenvedett, „mert a' sze­génynek alig van módja helyben folytatni perét, ellenben a' gazdag csak azért is huzza a’ pert, mert a’ rászabandó dijaknak elég kárpót­lását találja az az alatti haszonvételben. Ehhez több hasonló esetek vannak Erdélyben , mert mindenben lehet recurralni csak a’ per érde­mében nem. Tehát ezen visszaélésnek kell valami megtorlás, melly eddig a’ felső szék által a’ föntebbiek szerint kiszabott büntetésből ál­lott, mit jövőre is szükségesnek tartok. Pap Zsigmond: Soha sem tudtam megbarátkozni azon esz­mével, hogy midőn valaki bíróhoz folyamodik ,s ez azt mondja, nincs igazad, meg is büntetessék. Midőn ez egy részről így van, más rész­ről azt is tekintetbe kell venni, hogy ha a' szegény ember folyamodá­sát beadja , 's azt méltatlannak keresztelhetik, el van riasztva. Hisz a’ szegény ember azért folyamodik, hogy igazság szolgáltassék neki, ’s bírónak kötelessége azt kimondani, s midőn kimondta hogy nincs igazsága , még meg is büntettetik ? Ezen kitételt a' nép érdekében egyenesen kihagyatni kivánom. Egy képviselő: Én a’ nép érdekében kivánom hogy e ki­tétel­ben hagyassák. Kérdezzük csak meg a’ néptől, kivánja-e hogy kihagyassék s fel fog lázadni, mert tudja hogy a' gazdag ember sz, ki a’ pert húzhatja. Az Erdélyben divatozó perlekedési rendszer egyes pontjairól most határozatot hozni a­nélkül, hogy az egész rendszert át­nézzük lehetetlen. Az előttem szóló szintúgy nem tudja az erdélyi per­lekedési rendszert mint más , ki abba befolyással nem volt,­­s midőn használni akarnak, kárt fognak tenni. Ha ezt kihagyjuk a’ nép nem ál­dani , hanem átkozni fog , mert örökös perlekedésnek tettük ki. Ezen toldalék az erdélyi perlekedés hibáit annyira mennyire mérsékli, azért méltóztassanak meghagyni. (Szavazzunk.) M­i j­ó. Igen nagyon csalódnak, kik azt hiszik, hogy a' midőn a’ retursusoknak határtalan mezőt nyitnak, akkor a’ szegényebb sorsú népnek tesznek szolgálatot,— én is népet képviselek úgy mint akárki, 's tán inkább, mert engem nép küldött e' helyre, mellynek igen nagy része szegényebb sorsú, engem nem kőrdenek nagy urak gazdag arietokraták, és azért kompetens biró vagyok e' tárgyban, és elhiheti mindenki bizony o­lyat, mi a­ szegény nép ellen van, nem fogok elő­mozdítani, de azért nem fogok kezet azokkal, kik noha mint mondják a’ nép érdekében a­ folyamodásokat korlátozni nem kívánják; hiszen uraim ép e’ folyamodások azok, mellyek utat nyitnak arra, hogy ha a' gazdagnak szegény ellen igaza nincs, mégis azt addig hurczolja, mig kifárad, és ki az erdélyi perlekedési rendszerbe a’ folyamodásokkali botrányos visszaélést ismeri: tudja azt, hogy ép a’ szegény ember ke­seredik el, midőn minden csekély kérdésben pere Kolozsvárig Bécsig hurtzoltatván 5—6 évek telnek el, mig ítéletet nyerhet, azért ismerve az erdélyi processualia rendnek ezen boszantó és a' szegényebb pe­rest kifárasztó kinövését — s meg lévén győződve, hogy a’ népnek a' szegényebb népnek elnyomására 's az igazság kijátszására nincs egyenesebb ut ennél, és azon nép érdekében kérem a' házat, ne vál­toztassa a’ recursusok azon korlátozását, melly a’ szerkezetben javas­ Utik. Keller: Pap Zsigmond megnyugtatására, ki úgy értette, hogy ha valahol a' szegény ember előáll panaszával, azért hogy igazsága nem volt megbüntettetik, kijelentem , hogy itt csak a’ processualis fo­lyamodásról volt szó (szavazzunk). Elnök: A' kérdés ez: a' 10-dik­­. utóján az foglaltatik: a’ méltatlan folyamodók ellen a’ szokott büntetések ezentúl is fentartat­­nak. Kik a’ szerkezetet pártolják, álljanak fel (többség feláll). Marad a­ szerkezet. Ministerelnök úr miután olly nagyon rekedt, hogy ha még jól ennék is,nem lenne képes szólani, írásban kiddé el a’ választ. Jegyző olvassa, a­ következő kérdéseket ’• a' ministerelnök ál­tal adott választ. 1. Való-e azon ministerelnöki rendelet, mellynél fogva a’ kép­viselőháznak az ország védelme iránt 5-d. pont alatt hozott határozata megsemmittetik ? Holott csak annak végrehajtási minősége nem pedig megsemmisítése jön a’ ministerelnökre bízva. — 2. Való-e, hogy a­ nemzet képviseletének tudta és rendelkezése nélkül népfelkelést parancsolt a’ ministerelnök ? 3. Minő intézkedések vannak téve a’ haza önálló financziáját biztosító pénzügyi határozatunknak végrehajtóiéra nézve. Ezek voltak a­ kérdések, következik a­ válasz. 1. A’ ház tegnapi határozatánál fogva felhatalmazva érezte ma­gát, a' ministerelnök most midőn a' rendes katonaság az ellenség elé­be vonul a­ rendes katonaságnak soraiból a' honvédekhez­ átmenetet jelenre nézve felfüggeszteni, azonban, a’ mint ezen rendelkezést az említett körülmény tekintetéből a' jelen pillanatban mulhatlannak isme­ri a' ház határozatánál fogva hasonlóképen felhatalmazva érzendi ma­gát ezen átmenetnek isméti megengedését annak idejében közzé tenni. 2. A' felkelést csupán azon vidékekre terjeszté ki, mellyek az ellenséges táborhoz közel állnak. 3. Hogy a’ ház határozata azonnal foganatba vétetik, nyilvános jele, hogy az 5 ftos jegyek már jelenleg is forgalomban vannak. Balogh János: Eddig nem szólottam, de már most félre a’ szerénységgel, ki akarom ereszteni gondolatimnak szabad szárnyait. A’ nemzettel huzamos idő óta gyermekjáték játszatik , e nemzet orránál fogva huzatik, Bécsben furulyáznak, mi pedig medvetánczot tánczolnnk. Ha vissza gondolunk arra, midőn Bécsben valánk, szomorúság lepi el kebleinket. 48 órai antishambrirozás után, hoztunk egy feleletet, szo­morút, ki r­em elégitőt, a’ nemzetre nézve lealázót. A­ háznak határo­zatai semmivé tételnek. Tegnapelőtt határozva volt, hogy a’ sorkatona­ság átmehessen a’ honvédekhez; de a’ mi egy nap határoztatott, most ismét vissza huzatik ; a’ katonaság eltiltatik az átmeneteitől. — E’ ház­nak mindeddig meghatározott politikája nem volt, most már szükség, hogy a’ határozottság ’s a’ cselekvés terére lépjen. Én kimondom poli­tikámat, melly abban áll, miként hiszem, hogy e’ hazának megmen­­tője egyedül Kossuth Lajos. (Kitörő éljenzés!) Azok után, mik történ­­tek, kijelentem a mostani minister­ium iránt bizalmatlanságomat; ’e fel­ hívom a’házat, hogy intézkedjék, miszerint eb­ben nem gyermekjá­­­­tékkal, hanem férfias fellépéssel mentessék meg, meg nem mentetik­­ pedig máskép, ha csak Kossuthnak nem adjuk kezébe a’ ministerelnök­­séget. (Hosszan tartó éljenzés!) Bartos Ede, E’ háznak egyik tagja által mondatott, hogy Jellachich közeledik, ma már mondhatom, hogy Jellachich Kis-Kani­­zsán van, és a’ mi csekély seregünk Csányi vezérlete alatt, Keszthely­re vonult vissza. Ha még most is altató és simogató politikához nyú­lunk, úgy nekem nem kell­ különös prófétának lennem, hogy azt előre mondhassam , miként e’ politika által elvész a’ nemzet. Röviden akarok szólani, az interpellatióra történt feleletnek taglalását ott kezdem, hol jó, a’ 3-dik pontnál. E­ pontra nézve a’ ministerelnök felelete tökéle­tesen kielégít; de az első két pontra adott felelettel semmikép meg elégedhetem. Nem pedig azárt, mert a’ mit tegnap Kossuth kimondott, bennem is szent azon meggyőződés, miszerint csak azon úton lehet megmenekedni az árulóktól, kik legjobb érzelmű közvitézeinket még utoljára nyakunkra vezethetik, és visszatartóztatják legszentebb köte­lességük teljesítésétől, ha a’ ház azon határozata, mellynél fogva meg­engedetik a’ sorkatonaságnak a’ honvédekhez átmehetni épségben tar­­tatik. Én részemről tehát azt tartom, hogy nőiként itt az ideje, hogy valahára már határozottan lépjünk fel. (Kossuth a’ terembe lép, hos­­­szas éljenzéssel fogadtatok!) Meggyőződésem tehát az, miszerint hatá­rozottan kell fellépni, ha a’ nemzet jövendőjét biztosítni akarjuk; há­rom hónap alatt meggyőződ­h­eténk, hogy a’ simogatók politikája nem fogja megmenthetni hazánkat; én tehát részemről mi testszelnök urnak szigorú kötelességévé kivánom tétetni, hogy azon határozatot, melly­­nek végrehajtásával a’ ház megbízta , e melly a haza megmentésére szó­lál, fentartani köteles legyen. Ez vélekedésem az első pontra néz­ve. — A’ másodikra nézve , mi a’ bizalmat illeti, ki kell mondanom, miként én ministerelnök urat eddigi tettei és magaviselete után töké­letesen becsületes embernek tartom; ’s nem annyira a’ bizalom meg­tagadása az, mi engem mostani politikájával ki nem békilhet; hanem inkább az, hogy azon politikában mit legjobb szándéka ’s akarata mel­lett követ, igen nagyon téved. Mi a’ felkelés elrendelését illeti, ezt ott, hol a’ nemzet tagjai ki vannak elégítve, jó sikerűnek tartom; de merem álliíni hogy ott, hol Jellachich benyomult, ’* hol a’ nép érde­­kében e' ház még semmit sem tett, jó czélra vezetőnek nem hiszem. Ez meggyőződésem. Madarász László: Én azt tartom, hogy a nemzeti kép­viselőknek kezében a’ ministerelnök ellen nagyobb oklevél nem lehet, mint azon felelet , mellyet irva kaptunk. A­ 3-dik pontra adott felele­tében mondatik: a­ ház határozata azonnal foganatba vétetik, minek nyilvános jele az , hogy az ötforintos jegyek már forgalomban vannak, lene azon ministerelnök, ki mindig a’ legalitás terén kívánt megmarad­ni, s a törvényesség által hagyta magát korlátoltatni a’ haza 'megmen­tésére nézve követendő politikájában , elfogadta azon politikát, mellyet törvénytelennek tartott. (Zaj: Egy hang: Ez még nem törvénytelen tér.) Én szívesen elfogadom az útba igazítást, s ha tévedtem , bizonyítsák be tévedésem valóságát, és én el fogom ismerni, hogy igazuk van, hanem engedjék meg kimondani, miként én e’ kérdést koránt sem te­kintem úgymint a­ legalitás elhagyásának kérdését; mert mindenkor azt mondottam és mondom­­, hogy kötelességében áll e­ háznak a haza megmentésére minden erőt felhasználni, melly e' háznak nemzeti képviseletében rejlik; ugyanazért én a' 3-dik pontra adott választ, mint a törvényhozó test határozatának végrehajtását, helyesnek el­ismerem. Hanem engedjék meg önök, hogy a’ 2-dik pontra nézve, — mellyben a' nép­felkelés eszméje van , ’s ezen felkelés azon vidékre terjesztetik, melly az ellenséges táborral szem­közt áll, a ministerelnök ezen e járására nem helyeslésemet kimond­jam. Nem helyeselhetem pedig ezen eljárását azért, mert meg nem foghatom, minő erőre alapította ezer­­ felkelést a’ ministerelnök ur, minthogy menjenek bár önök a’ világ akármelly parliamentjébe, meg fognak győződhetni, hogy a’ népfelkelést, midőn a parliament együtt van, — a’ dictator­ hatalmat kivéve, — a­ nemzeti képviselők tudta nélkül egyes egyén el nem rendelketni. Én tehát a’ minister­­elnöknek eheli feleletét nem tartom olyannak, melly a’ képviselők há­zának megnyugvást adhatna 's ezért kivánom , hogy intézkedés történ­jék , miszerint­­ azon felkelés, a nemzet hasznára forditassék; mert különben, kimondom meggyőződésemet, miként hiszem, hogy So­mogyban , hol a felkelés elrendeltetett a­ nélkül, hogy nemzeti erő ve­zérelné, ezen felkelés az ottani lakosok lemészárlására fog vezetni; ugyanazért kivánom, hogy az e­ tekintetben követett politika biztosít­tassák az által, miszerint azon nemzeti felkelés vezérlete politikai biz­tosokra bízassák; mert hiszem, hogy, ha csak a’ nemzeti képviselők testületétől nem ered ezen rendelkezés, a' felkelés inkább csak bajt, mint hasznot fog a’ hazára áraszthatni. — Mi a' ministerelnöknek az első pontra adott feleletét illeti, ebben egészen más mondatik , mint kibocsátott rendeletében hirdetve volt; és ha a’ hirdetés úgy volt volna , miként a miniszerelnök a' nemzeti képviselőknek végzését nem kívánja megsemmisíteni; csak a’ jelen porázban látja szük­ségesnek némileg e’ vagy ama pontra nézve bezárni, 's mihelyt a’ körülmények engedik, a’ ház határozatánál fogva felhatalmazva érzendi magát, annak megengedését közhírré tenni, ha mondom, ez foglaltatott volna a hirdetésben) nem volna olly nagy aggodalmam, mint midőn egyenesen megsemmisítve látom a­ nemzeti képviselők határozatát. Ugyanazért visszaviszem a­ kérdést a’ haza megmentésének kérdésére, és midőn tegnap megnyugodtunk azon határozatban, mellyet Kossuth Lajos előadására a’ ház elfogadott, és a' mellyben — ha jól emlék­szem ■ épen a komáromi várnak parancsnoksága kijelentetett, mi­kép követeljük, hogy ne csak a’várnak főigazgatási, hanem minden erő alkotmányos kézbe adassák át; 's im itt van az engedetem, ctt a­ háznak határozata, me­lynél fogva megengedtetik , hogy a­ sorezredek­­ből, me­lyeknek tisztei átalában — habár egykét nemzeti érzelmű ta­lálkozhatok is — de átalában nemzetellenes érzelmekkel vannak telve, hogy, mondom, azon ezredekből a’jobb érzelműek a honvéd zászló­aljakhoz átmehessenek, s im kijő a’ ministerelnöktől egy rendelet, melly ezt megakadályozza; szükségesnek tartom tehát, hogy e rész­ben a ház intézkedjék, mert a’ legfőbb nézpont itt az, hogy ő felségé­nek, Magyarország királyának ausztriai generálisa Magyarországba hadi erővel betört. Méltóztassanak meggondolni, míg valaki pártütő, addig az austriai generál nem állott előttünk, de most Magyarorszá­got az ausztriai generál foglalja el. Ez elly kérdés uraim , melly még igen komoly tanácskozásnak leend alapja,­­s most kívánom tudni, vall­jon Magyarország miniszerelnöke , ki felelőséggel tartozik Magyaror­szág függetlenségének fentartásáért, tett-e lépéseket, hogy az ausztriai generál visszavonuljon ? Kiadta-e parancsát azon generálnak, ki Ma­gyarországba belépett, s a' mint ez országba bejött, a­ magyar kor­mány felügyelése alatt kell állnia , kiadta e mondom parancsát, hogy azonnal visszavonuljon. És itt a legfőbb aggodalom, s kimondom nyíl­tan abbeli aggodalmamat is, miként látom, hogy a’ nádor körül is épen olly camarilla kezd kinőni, mint a’ minő Bécsben a’ királyt körülövedzi; nyíltan kimondom, hogy a’ kormányzatot e’ tekintetben nem változ­tatni akarom , hanem azt hogy Jellacsich mint ausztriai generál elfog­lalja Budát, legkevesebbé sem akarom helyben hagyni. És pedig mi­dőn Batthyány Lajos magát ministerelnök gyanánt bejelentette, felté­teleket hallottam említetni, me­lyeknek teljesítését felülről várja, és me­lynek teljesítése nélkül a­ hazát alkotmányos uton kormányozni se kétségesnek ne­m tartja; de ennél sokkal erősebbnek tartom Jel­acsich betörését, midőn *z Béssből van megrendelve, «»as egy iratban Jel­lacsich felhivatok, hogy azon téren, mellyen eddig állott, az orszeg mo­narchia integritásának fentartására ismét működjék; e szerint tehát nem tehet más a­ czél, mint Magyarország függetlenségének letiprása; és kérdem, ha ide jön Jeliacsish, ki az, ki elégtételt ad mindazon ká­rokért fáradságért, s pénzerő vesztegetésért, melly történik e’ hazá­ban? Én tehát kívánom, hogy a’ magyar kormány er­vesen lépjen fel, és ha feltételek említetnek, ezekben csak akkor nyugodnám meg , ha hozzájok volna kö­ve, hogy a’ pártütő fel fog tartatni előnyomulásában; de midőn azt hallom, hogy Jellacs­ek jó , akkor aggodalmam a’apos. Mindig azt hittem, hogy a­ politicának változtatása, mert ez volt a’ ministerialis felépés, — fogja eszközölni az ellenségeink irányábani eré­lyes fellépést; azt tudjuk, m ként V. Ferdinand sokak által, kik közt nem kevés tagjai vannak Magyarországnak, de névszerint nem akarom őket kijelölni, körül van övedzve, 's ott van a camarllinak azon ne­vezetes tagja is, melly a’ Magyarországban: reactióval ugyan azonos; s ott van egy magasb k­özpontú egyén, ki Magyarországnak előhaladását az an­gol lordok eszméjére kívánja fektetni; és mikor láttam Batthyány Lajost újra mint ministerelnököt fellépni; már azt hittem, hogy azon гвасбо­­nariusok befolyása valahára már megszűnik, azt hittem, hogy Jella­­chicímak tábora megáll, a szerbek eloszlanak, de íme, Jellachich jön,­­s a­ szerbek az irtó háborút folytatják, — már ekkor, engedelmet ké­rek, ha azon politikában biztosságot nem látok. Ha el tudja hárítni mi­nister úr a­ haza veszélyeit, ám tegye ezt; de ha nem, akkor köteles­ségünk hogy oszoljunk innen szét, 's rendezzük el a' nemzet felkelését. Hogy ki tehessen Magyarországnak a’ jelen perczekben minis’ereinüke, e’ részben engedjenek meg, hogy önök nézetétől talán egy kissé eltérő nézetet mondjak ki. Én azt hiszem, hogy ha Batthyánynak politicája a' haza megmentésére nézve olly sikerrel tünteti fel magát, miszerint hi­hetni, hogy e’ szent czél eléretik, akkor többsége leend; ellenkezőleg, hívjon fel bennünket bár­mennyiszer felállással bizaloms­av­tásra egyes rendelkezéseire nézve: a’ bizodalom mindannyiszor el fog tá­vozni, mihelyt a’ ház meggyőződik, hogy a’ haza megmentésére s ke­­vés lépések nem történnek, és Jellachich közeledik. S határozottan ki­mondom, miként igen sajnálom, hogy épen azon ministernek , ki igen jól ismeri e’ hazának viszonyait, eszibe se jutott, tanácskozás által ki­­tudni a’ nemzet képviselőinek akaratát, ’s követni azon pótol­cát, melly Kossuth Lajos 24 órai kormányzásán átvonult. Midőn azt lá­om , hogy semmi egyéb nem történik , mint az, hogy az ellenség mahol­nap ta­lán három nap múlva körünkbe lép, s szét fog bennünket innen hajta­ni. (Felkiáltások: nem fog !) ezt nemzeti gyávaságnak tekintem. (Zaj !) íme, a’ ministerelnök még csak azt sem tette meg eddig, hogy betöl­tötte volna a’ romisteriumot, vagy legalább időközileg foglaltatta vol­na el felelős egyénekkel azon ezekeket, mellyeken a' kormány reprae­­sentansai ülnek; ugyan ezért szükségesnek tartom, hogy a' ministerel­nök odautasittassék, miszerint azon helyeket betöltse , mellyeket betöl­teni egy ember nem képes, főkép a’hazának mostani körülményei közt, de nem képes a' törvény kívánta felelős eszméjénél fogva sem kívá­nom egyszersmind, hogy a ház olly erélyes lépést tegyen , miszerint, ha a' mostani elnökhez bizalom nincs, akkor e’ hazának kormá­nya olly ke­zekre bizassék, melyekben a’haza megmentése a’ lehetőleg biztositassék Jelenleg már két nap telt el,é s kérdem: tudunk-e egyebet mint azt, hogy Batthyány se tudja,valljon ministerelnök-e vagy nem. Ezen aggasztó hely­zeten segíteni kell, és ha önök biztosítva tesznek arról, hogy Batthyány minister­elnök a­ rögtön kinevezendő többi ministerekkel együtt e ha­zát megmentheti, akkor fogjunk kezet; ellenkezőleg, ha még most is simogató politikával ’s Bécsbe való futkározással kívánja e­ nemzet erejét csak azért hátrahúzni, mert nem készülhetett, akkor követe­tem , hogy e’ ház lépjen föl erélyesen, s kövessen el mindent, mivel a’ haza megmentésére szolgálhat. Mi volna rendes helyzetben a’ teen­dő? Bevárni a' legelső ülést, s megbuktatni azon ministeriumot, melly nem bírja a’ ház többségét, nem a' nemzet bizalmát; de most nem így áll a’ dolog, hanem legyen bárki kezében a’ kormány; csak legyen biztosítva arról, hogy a’ haza megmennénk. Ugyan azta­l, rög­tön intézkedni kell a háznak, hogy a’ ministerelnök nevezze ki azon tiszteket, kiket egykoron felelősségre vonhasson a' haza, azon tette­kért, mellyekkel e'hont kormányozták. Oly határozatot kell hozni, melly megmentse e'hazát, ’s ezért kívánom, hogy rögtön politikai biztosok neveztessenek ki, kik a­ népfölkelést rendezzék és vezérel­jék ; egyébiránt pedig tudni kell azt is, hogy hol van Magyarország­­ban megrendelve ezen fölkelés, én részemről tagadom , hogy lenne bárkinek is joga e h­zában azt elrendelni az országgyűlés beleegye­zése nélkül; s ezért kivánom , hogy azon fölkelés, melly egyes em­ber által rendeltetnek jegyzőkönyvileg törvénytelennek, s alkotmá­nyos szabadságunkkal ellenkezőnek mondassék ki. Kossuth Lajos: Tisztelt képviselő­ház! Nem ismerek fér­fiút, kit akár a’ törvényes formák közt a­ konstituált hatalmak, akár pedig ha a' veszélyek úgy kívánnák az önfentartásunk érdeke rend­­kívülileg bár, az ország kormányzatában­ részvétébe bzna, nem is­­merek férfiút, ki nyílt homlokkal ígéretet merne tenni ennyi veszély között, hogy mindenesetre meg fogja menteni a’ hazát. Ez egyes em­bernek erejét felül haladja, erre nézve az egész nemzetnek lelkesült közremunkálása szükséges. Azért uraim a hazaviság legtisztább érzel­mével kérem önöket, és csdaklom, ne nehezítsék a­ pályát Miképen állanak a’ dolgok? Tegnap előtt, mi jön a' nádor levele felolvasztott, gr. Batthyány Lajos e* szószékről nyilatkozatot tőn, mait ben ez fog­laltatik: elvállalom a’ m'nisterium alakítását (hát­or­­ság keltett illy perczekben annak elvállalására) de azon feltételt szabtam hozzá, hogy a dynastia ne contrac arri­­rozia a ministeriumot, hanem legyen őre az al­kotmánynak ’s hárítsa el az akadályokat, mel­­­lyek a’ dynastia köréből a’ fejedelem nevében té­tetnek Magyarország megmentésének útjába, 's egyszersmind megmondom, hogy jelen a’haza per­­czei nem engedik a'vá­r­a­ko zá­s­t, é­s csütörtök estig határozott tudomást kötök ki magamnak, különben nem alkotom a' ministeriumot. Ma csütörtök van rá­juk még be az estvét. Én ugyan azt hiszem, hogy azt mit a’ ministerelnök kívánt, nem fogják megadni oda fen, ha csak a’ most rémitő alak­ban mutatkozó bécsi m­o­z­g­a­lo­m t­a­l­á­n többet is nem csinál, és ha nem fogják megadni, ezt azt gondolják az urak, hogy Batthyány Lajos, ki­nek politikájával nem osztozom, azon férfiú, ki öt nehéz hónapnak tapasztalain keresz­­tül nem tanulta volna meg azt, hogy szavakkal többé szój át betö­l­ette egy magyarnak sem szabad engedni ?Azt mondotta , hogy ma este ha­tározottan felel a' háznak, ezt tehát bevárjuk; az hogy Jellachich étele nyomul, ne fosszon meg rövid türelemtől, mert engedjék meg sem ő, sem a fejedelem nincs szomszédunkban, hogy “olly gyorsan lehetne végezni. A' háznak az éjjel határozott nyilatkozatot kell k­e­m a’n­m­­zetnek nem lehet játszatni engedni magával, sem úgy hogy a' fejede­lem ne tegye meg a mira köteles, sem pedig hogy húzás halasztással ne töltsük az időt várván, hogy közelegjenek a’ seregek, megbán­t­s­sanak a’nemzet intézkedései. Ezt a'nemzet nem tűrheti. Megv­on' ha a’ király vagy ha ő beteg, azok kik névé bitorolják rögun nyon­ban nem ugyanazonositják magukat tökéletesen Magyarország törvényeivel.. akkor igaza van az elöttem szólt követnek, azon kérdést kell tárgyal­ni, miképen van az , hogy Magyarország királyának tábornoka tör be a­ törvény ellen, és mit kell akkor team mikor ez törtetek, arra ké­rem a' házat, hogy minden következményeket tekintetbe vevén n­agy sssta hátát Ólatokra tegyen kész, mell­­etet ma estve hozendó lesz,

Next