Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-18 / 82. szám
és elismeri, miként azon lelkűletet is jellemez, melyet kifejezett indokaiban, igen is elérti, és látja, miként ujságottaz polgári érdemeinek koszorújába. A’ hadügyminiskr hogy vitte a’ dolgokat, nem kell más commentár és próba, mint fegyvereink eredménye. Ez meg fogja mutatni az utókornak, hogy minő hadügyminister volt Mészáros Lázár, ki alatt, úgyszólván, Magyarországnak egy olly fegyveres ereje tudott lábra állani, és olly eredménynyel működni, hogy a’ régi magyar vitézség hírének és dicsőségének megfelel, és ellenségeinknek rettentő. (Igaz!) Én nem akarom bővebben sejteni, szólni fog arról a’ história, hanem azt hiszem, minden képviselőnek véleményét mondom ki, hogy a’ ház fejezze ki teljes, osztatlan elismerését, hazafiui becsülését, és őszinte hajlandóságát, ’s tiszteletét a’ mi igen kedves társunknak! — (Zajos taps, és éljenzés.) Mészáros Lázár: Mielőtt barátomnak mondása végzésbe menne, kérem a’ hazát ki nem felejteni, hogy én a’ haza nélkül nem tehettem volna semmit is. Palóczy László: Mindazokban, miket Bezerédy István elmondott, én is, mint mindenki, osztozom; hanem én a’ háznak nagylelkűségére appellálva Bezerédy indítványát tovább óhajtanám terjeszteni, és határozni. Ugyanis meg lévén az ő érdeme ismerve méltányosan, uraim! nekünk kötelességünk nem csak szóval köszönni, hanem mutassuk meg iránta tiszteletünket és hálánkat egy kissé bővebben is. Ugyanis az ö nemes lelke tiszta lelkiismerete mit eszközlött ? tömérdek bajai, ’s gondjai voltak, és bár néha nem úgy ütöttek ki számításai, mint ő akarta volna, az a’ bal sors, nem az ö hibája volt, de különben igen sokat tett a’ hazának, és miért ? azért a’ nyomorult ministeri fizetésért ! hány fiatalabb tisztek mint ő, előtte vannak rangban: ő mindig szerény és magát hátra tartó volt, akkor is midőn a’ hadi dissjelek kiosszattak, szerénységből visszahúzta magát; ezt közönyösen nézzük ? Nem tehetünk többet ? — azt a’ ház nemes lelküsége nem engedheti meg. Indítványozom, hogy midőn hálánkat nyilvánítjuk, kiáltsuk ki őt egyhangúlag a tábornagynak. (Átalános helyeslés, ’s éljenzés.) Kazinczy Gábor: A’ nemzet, képviselői határozatából tegnap átlépte az alkotmányos élet egyik Rubiconát, a’ honnan visszatérés többé nincs, ’s a’ hol uj szabad életet fog kivívni, ’s hiszem, hogy jog is okvetlen; és midőn a’ szabadság ’s nemzeti függetlenség terén az első lépést megtette , ezen első lépést az első magyar független ministerium mutatta fel, ’s az első magyar független ministerium elporlott, mint ha az épületnek ivei egyenkint szakadoznak el. Ezen kormányzati hatalomnak utólsó tagját, tisztelt lelépett hadügyminister úrnak személyében látom, mintegy megjelelni azt, hogy e’ nemzet megmaradt a’ törvény határozatához híven rendületlenül mindaddig mig az uralkodó ház önkénye le nem erőszakolta azon térről mellyet megvédeni akart, hanem azon állás egyszersmind az egyéni legszentebb tiszteletnek érzését kell, hogy keltse azon férfiú iránt, kinek szavat imént hallottuk. — A’ nemzetre jöhetnek borongó és szép idők; ha borongó idők lesznek, lehetlen, hogy emlékezete meg ne maradjon azon férfiak irányában, kik pályatörők voltak kezdetén nehéz munkáinknak; ha szép idők, lesznek, lehetetlen, hogy hálátlan legyen a’ nemzet azok iránt kik veszélyeztettek mindent azért, hogy a’ népet az Ígéret földére eljuttassák. — A’ kezdeti első lépés sok kísérletekkel, a’ kísérlet sok nehézségekkel jár, hanem az erő az, a’ melly a’ bajnok legnagyobb koszorúja. Tisztelt hadügyminister úrnak, ha valakinek e’ hasában, legnehezebb állása volt. A’ többi, a’ polgári hatalom, tért látott maga előtt, földet, a’ melly földnek megvoltak elemei, a’ hol csak a’ rendező elemnek volt feladása; hadügyminister úrnak nemcsak rendezni kelletett, hanem kellett teremteni is; és ha a’ teremtés munkája sok rommal és kísérlettel jár, az nem azon becsületes akaratnak, hanem a’ körülményeknek bűne vagy ezeknek mellőzhetlen ragasztéka. Én azt hiszem, hogy a’ hadügyminister úrra nincs nagyobb magasztalás, mit felmutathatunk, mint az, hogy a’ kezdemény nehéz munkájában sokan zsibongták körül gyanúsításokkal és rágalmakkal azért, mert érezték saját magokban, hogy nem érdemesek lábszijját megáldani, és zsibongták ollyanok körűl, a’ kik nem mertek felemelkedni addig, hova őt a’ nemzet köztisztelete helyheztette. És ha van valaki, a’ ki kevélyen állhat fel a’ jelen idők fergetegeiben, Mészáros Lázár az (Igaz.) Mert mi ellenében a’ kisszerű gyávaság, a’ nyomorék ámitgatás, a’ gyáva mystificatio ellövöldözte minden fegyverét, de csak azért, hogy Mészáros Lázár felmutathassa a’ nemzetnek azt, hogy gyémántszerű jellemén az illy fegyverek csorbát nem ejthetnek, és felmutathassa azon tiszta öntudatot, mellynél tisztábbat társai közűl mai napig senki nem tud felmutatni. Azt hiszem tehát, hogy a’ jelen időben tömjénezésnek ideje nincs; de jaj annak a’ nemzetnek, mellynek a’hálára emlékezete nincs. Nemcsak jegyzőkönyvi marasztalásokban kell nyilatkozni a’ nemzetnek, nemcsak elzendűlő igékben, hanem azt hiszem, hogy a’ ház becsülete parancsolja, és polgári kötelességét teljesíti akkor, hogy ha a’ köz élet egyik legkitartóbb, de legszerényebb ’s legmagasztosabb jellemű bajnokának megadja azon kitüntetést — de hibásan mondtam, nem kitüntetést, rég megérdemlett hálát ’s elismerést, a mellyet az előttem szóló Palóczi László képviselő barátom indítványozott, és a’ mihez én vallásos elismeréssel járulok. (Éljenzés!) Elnök: A’ ház elfogadja Palóczi László képviselő úr indítványát ? (Elfogadjuk, Éljen Mészáros Lázár altábornagy.) A’ jegyzőkönyvbe be fog menni hálás elismerése mind azon érdemeknek és hazafias tetteknek, mellyeket Mészáros Lázár a’ ministerial!» idő alatt olly kitünőleg működve elkövetett; — 1 30 , továbbá, a’ kormány oda fog utasittatni, htgy , 2 altábornagyi czimettneki adja meg. (Helyeslés). Kubinyi Ferencz: Elismerésről lévén szó, azt tartom, szellemi tekintetben alig lehet nagyobb jutalom az elismerésnél ; azt tartom, a’ midőn a’ kormány változott, ’s uj aerának nézünk elébe, nem felejtkezhetünk meg a’ honvédelmi bizottmányról is. (Igaz!) Azt hiszem ha a’ honvédelmi bizottmány a’ vész perczeiben nagy szolgálatokat tett, megérdemli, hogy teendőinek megszűntével, a’ ház hálás köszönetét ’s háláját jelentse ki a’ honvédelmi bizottmány irányában. Ez indítványom. (Közhelyeslés.) Elnök: Ezen indítványt is elfogadja a’ képviselőház, minek következtében ez is jegyzőkönyvbe fog tétetni. Nyári Pál: Engedje meg a’ ház nekem, hogy egy indítványt tehessek, a’ mi ugyan csak egy egyént illet, de a’ melly a’ jelen pillanatban igen nagy fontosságú. Keserű a’ visszaemlékezés azon időkre, a’ midőn Magyarhonban az önkény uralkodott, a’ midőn lezárta a’ szót, le akarta lánczolni a’ gondolatot; keserű a’ visszaemlékezés, mondom, azon időkre, hanem kellemetes ha túl érzi magát azon veszélyes helyzeten az egyén, annyival inkább a’ nemzet. Ezen időből mutatok fel egy példát, Lovassy Lászlót; ismeri mindenki, sokat beszélni történetéről nem szükség, alig megemlíteni a’ háznak, ’s hogyha e’ pillanatban visszaemlékezve a’ múltakra, vissza nem adhatja is e’ ház ezen szerencsétlenül járt egyénnek azt, a’ mit tőle a’ zsarnokság elvett, legalább ismerje kötelességének a’ nemzet, hogy ne engedje utczai koldusnak és nevetség tárgyának kitéve lenni. Én most második levelet kaptam, a’ levél elegendő bizonyítvány, orvosi bizonyítványra nincs is szükség, felhívom a’ házat: rendeljen Lovassi Lászlónak pensiót. (Helyes.) Elnök: Mélóztatnak talán nekem meghagyni, hogy a k ármányt felhívjam, gondoskodjék Lovassi Lászlóról? (Helyeslés.) * Bemutatom a’ háznak Deáki Sámuel Zilah városi képfiselő megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet. Nemkülönben Markhot János nyitramegyei képviselő, a’ kinek maga igazolása végett 14 napi határidő adatott, bemutatja igazolására szolgáló okait; parancsolja a’ ház, hogy felolvastassék? (Az igazoló bibizottmányhoz tétessenek át.) Át fog tétetni. Ulyefalva város közönsége Gál Dániel képviselőjét, itt nem léte miatt igazoltatni kéri. Úgy szinte Petricsevics Horvát Dániel magát igazolni kívánja. Ezek is az igazoló bizottmánynak kiadatnak. (Helyes.) Félegyház közönsége kéri Gyapoli puszta tulajdonos Mandel Lajossal fenálló szerződésének könnyebbitését ’stb. Úgy szinte A’Debreczenben kinevezett hivatalnokok azon pótlék—díjjá—kát, miket a’ Pesten kinevezett tisztviselőknek méltóztattak meghatározni, kérik magoknak is meghatároztatni. Miskólczi Katalin, előbb Bogdán Lajosné, ezelőtt Benkő Elekné és gyermekei kérnek elveszett urbériségek kárpótlásáért előlegezést. (Kérvényt választmányhoz tétetik át.) Martonfi Károly Bácsmegyei képviselő három héti eltávozásra kér engedelmet, jószágai elfoglaltatása miatt akarván odautazni. (Megadatik.) , Fosztó Ferenc, alsófehér megyei képviselő, azt adja elő, hogy az ellenség Erdélyben szétdúlta minden vagyonát, vagy négy hétre engedelmet kér. (Megadatik.) Madarász József, fehérmegyei képviselő, egéssége helyreállítása tekintetéből minthogy neki minden tavaszkor fördet kell használnia 6 heti szabadságot kér. (Jól van.) Fekete Lőrincungi képviselő orvosi bizonyítványnyal igazolja, hogy beteges állapota olyan, hogy okvetlen fördőt kell használnia, hosszabb időre akar eltávozni. (Jól van.) Boczkó Károly békés megyei szarvasi képviselő, országgyűlés kezdete óta még otthon nem volt, kér négy hétre engedelmet. (Megadatik.) Papfalvi Szilárd pedig szinte szabadságot kér azon oknál fogva, mert Kun Gothárd hunyadmegyei főispán által fel van szólítva arra, hogy ő mint lelkész nagy befolyással lehet az oda való lakosságra, tehát ott a’ béke és csend helyreállítására működjék. (Helyes, megadatik). Még az igazoló választmánynak van jelenteni valója. Dobolyi S. előadó olvassa az igazoló bizottmánynak Bereczk választó közönsége utóbbi követválasztása tárgyába a jegyzőkönyvet. Bereczk városa teljes közönségének idei február 36-kán kelt bizonyítványából az tetszik ki, hogy az említett választó közönség, idei január közepén innét a’ ház engedelmével eltávozott előbbi képviselője Fejér János helyébe, ki házi terhes körülményei miatt képviselői tisztéről választó közönsége előtt lemondott, főjegyző Gábor Imrét ujabbi képviselőjének megválasztó. Melly ujabbi választást a’ bizottmány igazoltatónak nem tekint azon okból, mert az nem történt a’ képviselőháznak illy választásokat megelőzni kellett intézkedése nyomán. Mivel azonban Fejér János képviselő a’ házhoz Bereczkről idei febr. 33. intézett, ’s ide később fel is hatott nyilatkozatában egy időre, miként maga kifejezi, képviselői állomásáról lemondott, a’bizottmány ezen képviselőt nemcsak ideiglenesen, minek törvény szerént értelme nincs, hanem átalában lemondottnak tekintvén, szükségesnek véli, hogy a’ ház a’ bereczki választó közönséget egy újabb követválasztásra szokott módon felszólítsa. (Helyes.) Kovács Lajos: Nekem a’ felolvasott bizottmányi véleményre csupán egy kis észrevételem van, t. i. az, hogy nekünk a’ követ lemondására kimondott véleményt tovább magyarázni, a’ mint ő tette, nem lehet; ki kell mondani azon követ irányában, hogy senkinek közülünk egy időre lemondani nem lehet. De ha ő ezt a tévedést tette, nem tartom helyesnek, hogy a ház oda magyarázza, mintha végkép lemondott volna. Meg kell mondani, hogy itt nem ismerünk egyebet el, hanem vagy végképi lemondást, vagy jöjjön ide. De miután lemondásában egyenesen azt mondja az igazoló bizottmány véleménye szerint, hogy egy időre mondott le, mi azt nem magyarázhatjuk oda, hogy végkép lemondott. Én e’ tekintetben nem tartom az igazoló bizottmány véleményét helyeselhetőnek, hanem mondjuk ki azon követnek, hogy az egyidőrei lemondásnak helye nincs, hanem vagy végkép mondjon le állásáról, vagy pedig teljesítse kötelességét. Dobolyi Sándor: A’bizottmány vélekedésében csak annyi van, hogy ezen ideiglenes lemondásnak törvény szerint nincs értelme, ezt ki kell mondani, tehát lemondottnak tekinti. Kovács Lajos képviselő indítványa szerint, hogyha e’ háznak abba be kellene egyveledni, az következnék, hogy ha a’ törvény ellen egy képviselő oda haza intézkedik, a’ háznak aként kell intézkedni, ez nem áll, a’ törvény tiszta, lemond a’ képviselő, másként nem, mint átalánosan. Kazinczy Gábor: Tartsa meg a’ház azon hatalmat, a’ mellynek kezelését a’ törvény bízta reá, ’s ez abból áll, hogy tagjainak sorsa, állása felett csak ő maga és senki más nem rendelkezhetik. A’ képviselő az én értelmezésem szerint máshol, sem egy időre nem mondhat le, mint csak a’ képviselőház előtt. Az illető választókerület képviselőjének megválasztásához nem foghat máskint, mint a’ háznak utasítása nyomán. Azon úriember innen csak eltávozásra kért engedelmet; mit csinált választói előtt, egy időre mondott-e le vagy nem, az elöttem teljesen nyomatéktalan dolog. A’ képviselőnek itt kell lemondania, vagy ha túl maradna azon időn, mellyet a’ háztól nyert, ’s magát igazolni nem tudja, a’ háznak ezen esetben szabadságában az áll, hogy a’ képviselők számából kitörölje. Hanem azt hiszem, hogy itt a’ ház egyenesen hatalmáról fogna lemondani az igazoló bizottmány véleményének elfogadása által, ’s én magam is azokhoz járulok, a’ kik azt mondják, hogy mind addig ezen választás érvényességét elismerni nem lehet, mig a’ ház maga is az elválasztást meg nem rendeli. Elnök: Az igazoló bizottmány azt mondta, hogy ezen választást helyeselni nem lehet, hanem utasítani kell a’ kerületet új választásra, ’s csak abban rejlik a’ különbség, hogy a’ bizottmány az ideiglenes lemondást úgy veszi, mint végképi lemondást. És még figyelmeztetem a’ házat arra, hogy ezen képviselő úr nem otthon mondott le, hanem itt, mert ideiglenes lemondását ide intézi; tehát a’ kérdés a’ körül forog, el akarja-e a’ ház a’ lemondást fogadni. Zeyk József: A’ háznak semmiben annyira óvatosnak nem kell lenni, mint épen abban, hogy a’ követi állás sérthetetlensége mindenesetre fentartassék, és minél inkább, most egyedül a’ ház azon constituált hatalom az országban, a’ mellynek az ország függetlenségét fentartani kötelessége, annál inkább minden egyes tagjai függetlenségét a’ legszigorúbban megóvni kötelessége mindenkinek. Itt a’ bizottmány előterjesztésében kettő mondatik; először az, hogy azon követ, a’ ki a’ lemondott követ helyett választatott, el nem fogadtatik, — és ebben osztom a’ bizottmány vélekedését; de megvallom a’ bizottmány második előterjesztésében egy logikai hibát látok rejteni. Azt mondja t. i. a’ bizottmány, hogy miután törvénytelen és el nem fogadható az ideiglenes lemondás, ebből az következik, hogy tehát ezen ideiglenes lemondás, örökös lemondás. Ez nem árt. A’ logika helyes szabályai szerint az áll, hogy miután az ideiglenes lemondás nem törvényes, tehát el nem fogadható, ’s az illy ideiglenesen lemondott képviselő helyett mást választani nem lehet, hanem, ha akar, vagy mondjon le örökre, ha látja, hogy kötelességének nem tehet most eleget, vagy pedig tegye kötelességét; ’s ha örökre lemondott, ’s a’ ház a’ kerületet utasítani fogja más képviselő választásra, csak akkor lehet más képviselőt választani. De honnan tudja meg ezen tévedésben levő követ azt, hogy ideiglenesen nem lehet lemondani Azt hiszem azon tévedésért, hogy nem tudta azt, miként ideiglenesen lemondani nem lehet, őt a képviselők sorából kitörölni nem lehet. (Tovább.) Elnök: Kiván-e még valaki hozzászólani ? (Nem. Szavazzunk.) Tehát szavazás útján fogjuk eldönteni. Az első kérdés mindenesetre az lesz, hogy az igazoló bizottmány véleménye helyeseltetik-e vagy nem ? a’ kik helyeslik álljanak fel. (Többség ) A’ többség helyesli. Palóczy László olvassa a’ kérvényi választmány jelentését a’ tiszagőzhajózási igazgatóság folyamodása iránt: „Gróf Andrássy Gyula az első Tisza gőzhajózási társaság alelnöke; annak előterjesztésével, hogy miután a’ mondott társaság Londonban, 8600 font sterlingért, egy „Debreczen“ nevezetű gőzhajót csináltatott, ’s annak alku szerinti ára 34 részét ki is fizetvén, Londonból bizonyos helyre már el is szállíttatva a’ hátralevő 1/4 rész kifizethetésére, minthogy a’ részvényes társaknak kint lévő 100,480 pftokat, a’ haza és ennek polgárin mostani körülmények között be nem szedheti, a’honvéd bizottmánytól 5 0/0 kamat fizetés mellett, hat holnapra 50 ezer forintokat kért és 30 ezer fokat nyert is ugyan; de olly feltétellel, hogy a’ körlevelet aláíró választmány tagjai, a’ kezességet, saját minden ingó és ingatlan javaik lekötése mellett, vállalják magukra, a’ honvédi bizottmány elömutatott házirati utasításából is a’ nemzeti képviselőház előtt azért esedezik, hogy magában az említett jó erős és alkalmatos gőzhajóban,’s a’részvényeseknél kint lévő és majdan beszedendő tetemes sommában, elegendő biztosítása lehetvén a’ közálladalomnak, a’ körlevelet aláírandó társasági vá