Közlöny, 1849. július (146-162. szám)

1849-07-22 / 156. szám

578 Nemzeti gyűlés. CLXVIjl. ülés a’ képviselő házban, júl. 21-én d. e. 10 év. elnök: Palóczy László. Elnök: Tisztelt nemzeti képviselő ház ! Egy igazságta­lan znfd­óám­adási háború hova tovább mind csak dühöng szép hazánk kínosan vérző keblében, ’s a’ magyar nemzet, melly mint hajdan az ártatlan­­ hilátás ügyének igazsága, ’s a’ sors mostoh­asági körülményeiben van helyezve, mind azért a’ mi egy nemzet előtt becses és szent, elszánt harczot harczolni kény­telen. A’ haza melly maga is jó fiaiban dicsöittetik meg, segít­ségért saját fiaihoz folyamodván, ebben a’ remény meg nem is csalta. Ugyan is a’ t. ház melly első összealakulásától fogva hű maradt önmagához és a’ hazához, megújította Pesten jul. 2-án tartott ülésében Isten és a’ nemzet előtt tett, azon szent fogadá­sát, hogy­ mind addig szét nem oszlik, valameddig a’ haza meg­mentve nem leend. Ez volt az ok a’ szinte julius 2-án kelt azon határozatra is, hogy a’ mennyiben nem lehet tartani Pesten az üléseket, követni fogja a’képviselőház a’ hadjáratot, követni fogja a’ kormányt azon a’ vonalon, mellyen utazand, ’s meg­hagyta az ország kormányzójának és pedig felelősség alatt, hogy mihelyest lehet és a’ hol lehet, ez iránt értekezvén a’ ház el­nökségével, jeleltessék ki hely és nap, mellyen a’ nemzetgyű­lés ismét tartani fogja üléseit. Ezen értekezés megtörtént, Sze­ged városa és július 21-ke jeleltetett ki a’ ház üléseinek to­vábbi folytatására, és miután ezen helyet és napot a’ folyó jul. 13-ik napján jeles számmal egyben gyülekezett képviselő ta­gok is elfogadták, ez a* lehetőségig közhírré tétetett. T. ház, Szegeden vagyunk, julius 21-ik napja felviradt, fogjuk fel mű­ködésünk fonalát ott a’ hol az megszakadt. Én távol minden babonától és minden jóslattól, örömmel nézek a’ nap folyamainak elébe. Szegeden folytatjuk üléseinket, e’ históriai jelentékenységű helyen, a’hol először is Erdély leg­nagyobb föl­ ója a’ Maros beszakadván a’ Tiszába, itt nevét el­veszti, ’s és Tiszának neve alatt ennek habjaival együtt höm­pölyög Dunánk felé, természeti képző­ jeléül annak, hogy nincs többé Erdély és Magyarország külön, hanem öszves Magyar­­ország van, ’s ezen két országnak lenni külön — századokig sem kellett volna. (Késztetszés.) Itt tartott a’ népkirály Hollós Mátyás nem egyszer országgyűléseket, innen áradtak el bölcs törvényei, foly­tassuk tehát tanácskozásainkat e’ helyen, ’s azzal hogy megmentjük édes hazánkat; töröljük le Szeged nevéről azon szent foltot, hogy a’ törökkel kötött frigyet itt szegték meg eldődeink, ’s a’ várnai vész napra innen indultak el. Foly­tatjuk továbbá ma julius 21-kén itt üléseinket, azon nagy em­lékezetű napon, mellyen egy szerzetes társulat, a’ melly az ész aristocratia visszaéléseinek az emberiség jogait ’s az istenség leg becsesebb ajándékát, a’ keresztyén vallást túl szárnyalni, ’s rablgati/U JüMtvni­­l.«,rfa , AwaI fAl/lha«f Clljta Iliik fl’ 1 Vatikán reá dördült menykövei. Most t. házi ünnepélyesen kimondom, hogy az ülés meg van nyitva, nekem mint eddig a’ ház legidősb tagjának ’s a’ ház korelnökének a’ mai ülés megnyitása, a’ ház által még paran­csolt tisztemben is állt; e’ helyen leendvén mind addig, mig a’ t. ház mást nem parancsol; akkor innen fejhajtással és egész tisztelettel eltávozom. Most áldást kívánok a’ nemzetre, áldást a’ hazára, a’ nem­zetgyűlésre,’s állást a’vitéz magyar hadseregre ’s a’ hazáért ernyedetlenül, buzgón fáradozó kormányunkra; ’s részemről, mig eugeniet c’ helyen megszenvedni tetszik, életemet, boldo­gító jóságukkal, bizalmukkal, balh^jirésükkel, ’s barátságukkal támogatni kegyeske­djenek (Éljen !).­­ sl­lelni.Az utóbbi ülés jegyzőkönyve fog felolvastatni ’s in­telc- Irányi Dániel jegyző: olvassa julius 2-kán Pesten tartott ülés jegyzőkönyvét. — Hitelesíttetett. Elnök: Mielőtt a’ kezemnél levő nehány apróbb irato­kat jegyzőkönyvbei sorolás végett beadnám, bemutatóm­ minister­­elnök urnak azon levelét, a’ mellyben arról értesít engem­et, hogy a’ nemzetgyűlés jelenleg Szegeden biztosan tanácskozha­tó, tehát július 21-ére a’ képviselőház tagjai’, üléseinek folyta­tására hívjam össze. Ennek következtében a’ nemzetgyűlés ezáltal folytatólag itt megnyílván, felkérem a’ mai jegyzőkönyv vitelére Szacsvai jegyző urat, a’ szólani kivánók feljegyzésére pedig Gorove jegyző urat. Itt vannak két levelei ministerelnök urnak hozzám, mel­­­lyekben közli Máramaros megye­ Huszt választó kerületének pa­naszos folyamodását, hogy elhunyt Asztalos Pál ur helyett más követ választatván, a’ folyamodóknak ellene kifogásuk van; úgy szintén Szeben városa oláh ajkú választóinak folyamodását, mellyben azt panaszolják, hogy a’ szász ajkú lakosok, a’ román és magyar lakosokat a’ választásból kizárták, ’s ezért ők a’ vá­lasztásban nem nyughatnak meg. Szinten illy panaszos folyamodásuk van itt a’ zsambolyi kerülethez tartozó magyar czernyai választóknak, a’hol Adam­sz lelkész képviselővé lett megválasztásában, nemcsak meg nem nyugvásukat fejezik ki, de sőt ha a’ nemzetgyűlés meg nem orvosolja panaszukat, készebbek inkább a’ még hátralevő két év lefolyásáig képviselő nélkül maradni. Visk város közönsége pedig örömét ’s háláját fejezi ki a‘ nemzetgyűlés iránt a’ függetlenségi nyilatkozványért, ’s ebbeli érzésüket tettei is kimutatandók, azon felül, hogy városukból már 120-an h­arczolnak az ellenség ellen — ők 200 pilot aján­lanak, egy százat a’ sebesült honvédek, a’ másikat a’ kárvallott lakosok felsegélésére, ’s ezt Szöllősi Károly képviselőjük ke­zébe már le is tették. Pálffi János képviselő úr 6 heti szabadságért esede­zik a’ székelyföldre elutazhatásra, egyrészt azért, mert az ellenség, lakását feldúlta, mindenét elrabolta, ’s épületeit le­rombolta, a’ szükséges intézkedések megtétele végett szemé­lyes jelenléte kívántatik meg, másrészt azért, mert egéssége annyira meg van rongálva, hogy csak ásványos viz használata képes azt helyrehozni, m­elly szabadság megadását annyival inkább reményű megnyerhetni, mivel ő mindig jelen volt az országgyűlésen. (Megadató). Kormánybiztos F­ü­l­ö­p Lipót, kéri a’ nemzetgyűlést, hogy Bozsinka Axent kormánybiztos részére — mivelhogy Krassó megyében jelenléte az oláhajku népek felvilágosításai a szükséges — három heti szabadság engedtessék. (Megadatik). Molnár György képviselő, országos biztos Szent­­iványi Károly által a’ székely székekbe középponti kor­mánybiztosul küldetett ki, kéri, hogy addig m­ig kiküldetése tart, adassék részére a’ nemzetgyűléstől távol-lehetési enge­delem. (Megadatik). Haller Sándor, Szentiványi Károly országos b’ztos által Biharmegyébe a’ népfelkelés rendezésére, 's több a hazát érdeklő tárgyakban hivatalosan lévén küldve, íróg eze rendeltetését elvégezhetné, távollehetésre engedelmet kér, (Megadatik). Hunyadmegye, Győrffi Samu képviselőt első alis­pánjának választván el, kéri a’ nemzetgyűlést, miután a’ jelen körülmények a’ hivatalos teendőket annyira megnehezítették, hogy jelenlétére szükség van, méltóztatnék megengedni, hogy Györffi Samu első alispánjuk otthon maradhasson. (Nem lehet. Egyikről le kell mondania). Középszolnok m­egye szintén azt kéri, hogy egyik orszá­gos képviselő László I­m­­r­é­re, hazai védelem tekintetéből szükségük lévén, részére azon ideig, mig dolgát elvégezendi, engedelem adassék. (Nem adatik meg). Tarnóczi I­áz mér jelenti, hogy mart. 21-ről irt a­ képviselőház neki levelei, mellyben tudtára adatik, hogy magát igazolja, különben kitöröltetik a képviselők sorozatából, — Ö ezen nagyon csudálkozik, hogy lehet az, miután ő még a’ múlt évi oct. 9-én lemondott, ’s ezt a’ megyei alispánnak be is jelentette, még­is mind ez ideig a’ megye a’ képviselő megválasztását el­halasztotta, ö magát képviselőnek nem nézi. (Tudomásul vétető.) B­i­r­ó S­á­n­d­or a’ 4-d­k honvéd z.lónlj 4-dik századánál százados azt jelenti hogy Molnár György kormány biztos által, ki a’ Szentiványi György képviselő elleni vád megvizsgálására küldetett ki, két határidő ’s hely is tűzetett ki részére megje­lenni vallom­ástélel végett, azonban sehol fel nem­ tál dta a’ kor­mánybiztost, vallomása itt van, beküldi a’ nemzetgyűlésnek. Darvas An­tal képviselő:a’ Frideczki Lajos nógrádi képviselő elleni vád megvizsgálására lévén kiküldve, jelentését az érdeklett iratokkal beadja. Igazoló választmánynak kiadató. Egyébiránt jelentem, hogy a’ t. min­stellum beadta a’ tör­vényjavaslatot a’ hűbéri viszonyok teljes megszüntetéséről,úgy, a’ faizás,­ nádiás és legelő elkülönözéséről, ’s a’ füldésurak kár­mentes­tése módjáról; egyszersmind rendelés van téve az iránt, hogy ezen törvényjavaslatok tüstént nyomtatás alá adassanak. < Szemere Bertalan ministerelnök: Uraim ! A’ kor­mányülés 2-án azon ígéreteket tette a’ nemzetgyűlésnek, hogy mih­elyest a’ hadi munkálat szerint csak némileg, csak rö­vid időre is biztos helyet mutathat ki, üléseinek folytatására felszólítani kötelességének ism­erek­di. A’ kormány ime beváltja szavát, beváltja szavát azon meggyőződésnek kijelentésével, hogy miképen a’ múltban tör­tént, úgy jövendőben is a' nemzetgyűlés együttlétében a’ nem­­zetegységnek, a’ pártatlan egyetértésnek, ’s a’ haza megmen­tésének legerősebb biztosítékát szemléli. Nem abban van a’ domonmentum , hogy a’ nemzetgyűlés törvényeket alkosson; hanem abban, hogy ui . a’ legfőbb ha­talmak folytonos munkálódásban vannak, t. i. a­ törvényhozói, a’ bírói,é s a’ végrehajtó­ hatalom mindaddig az országnak, bár­mi veszélyek közt is, teljes az élete; abban van, hogy a’ nép a’ maga választóiéinak akaratában mindig inkább megnyugszik, mint csak magának a’végi­e hajtó hatalomnak intézkedéseiben, melly iránt, mint minden hatalom iránt némi féltékenységgel viseltetni, sajátjai közé tar­tózik az emberi természetnek. Úgy, hogy a’ nemzetgyü és pusztán egy fik­léle által, minden köteles­ségeinek már felét teljesítette; a’ haza megmentője már tétlen nyugalmában is az által, hogy együtt van, szolgálván egyszers­mind a' nemzet bíró hitének ingatlan alapjául, szolgálván erős támaszául a’ kormánynak, melly minden eredét csak a’ bizalom­ból kívánja meni­eni. Fognak-e önök egyszersm­nd törvényeket alkotni vagy nem? ez a’ ház bölcseségétől függ. A’ kormány minden esetre, azon törvényjavaslatokat, mellyeknek bemutatását megígérte, kötelességének ismerte benyújtani. De előbb szükség a’ haza jelen állapotának rövid vázla­tát adnunk. (Halljuk!) Gondolatom szerint háro­m óhajtása van a’ nemzetnek, és e’ három óhajtás jelöli ki azon három szempontot, mellyről szó­lanom kell. Egyik ál­ítása a’ nemzetnek, hogy a' h­arcztéren a’ szövetkezett osztrák és muszka zsarnokhatalom­ ellen győzzünk. Másodó óhajtása, hogy az ármányosan fellázított népfajokat si­kerüljön lecsendesítenünk, békésen inkább, mint fegy­verrel, de minden esetre egyikkel a’kettő közül. Harmadik óhajtása a’ nemzetnek, hogy Europa által független lóié elis­mertessék, mi egyszersmind a’ háborúnak is véget vetne. A’ hadi munkálatot illetőleg méltóztatnak tudni, hogy a’ had folytatás kívánságának tett eleget a’ kormány, mi­dőn székhely­ét Budapestről Szegedre áttette. Elmúl­tak azon idők, midőn azt hittük, hogy az ország fővárosát veszteni el annyi mint a’ hazát elveszteni. Íme mi is, az ellen­ség is, kétszer bírtuk a’ fővárost, és mi is az ellenség is kétszer hagytuk el; elhagytuk pedig mi azért, mert ’an­nak védelme miatt fel kellett volna áldozni az ország azon vidékeit, mellyek a’ haza védelmének kiapanhallan Ion forrásai, mig ellenben Budapest katonai szempontból tekintve, egy szűk pont, mellyet védeni, ha talán lehet is, de hiában nem nyújtja azon külforrást, mellyet egy országrész nyújt millióival az em­bereknek, roppant termékeivel, ’s a had folytatásának minden eszközeivel. A’ kormány székhelyének változtatása tehát semmikép nem ollyan esemény, m­elly bárkiben aggodalmat szülhetne; talán ezután is változtatjuk, és mindaddig, bizton tehetjük, mig csak a’ had f­olytatásának, ’s a’ had foly­tatása tekintetének rendeltetik alsója. Mi a kormány tekintélyét illeti nincs az, az ország egyik pontjához sem kötve, hanem függ a’ nép szeretétől és bizalmá­tól, mellyet ha bir, mindenüvé fogja kisérni. Ennyit a’ kormány székhelyének változtatásáról.­ Mi illeti a’ harcznak folytatását, ha önök azt kérdezik tö­mlőnk: biztos-e a’ kilátás arra, hogy az egyesült osztrák-musz­ka hadsereg ellenében diadalmasan vívhassunk? mi, a’ kor­mány, határozottan azt feleleljük: igent És pedig nem azért, mert reményl­ün­k, hanem azért, mert számítunk. (Él­j­ek.) Hogy állunk a’ térre, ’s hogy állunk a’ fegyveres erőre nézve az ellenség irányában. A’ térre nézve úgy állunk, hogy Mosony, Soprony Po­zsony, Borsod, Sáros és Al­auj, továbbá Vas, Komárom, Fehér, Heves, Pest, és még neh­ány megyének egy részén kívül, sem­mi sincs az ellenség hatalmában, mi mindössze is az országnak alig teszi eg­y nyolczadrészét; mig ellenben a’ mieink Zala, (a’ Muraközt kivéve) Somogy, Tolna, Fehér, Heves, Pest és Ko­máromnak egy részével, ’s mind ez van az ellenségnek olda­lában; továbbá a’ mienk Nyítra és Trencsin csaknem egészen, Hont, Nógrád, Szepes, Gömör, Liptó, mind ez az ellenségnek háta megett; ’s a’ mienk azon szép és gazdag tér, melly Bács­tól kezdve Abonyon, Tiszafüreden keresztül Sátor-Alja-Uj­­h­elyig nyúlik, e’ roppant tér a’ mienk Erdéllyel együtt, 's ez maga az országnak felénél többet tesz. És mit az ellen­ség bir, azt is úgy bírja mi nt bírta Szepesi és Debreczent, hogy csak addig volt övé, mig serege ott volt, a’ mint pedig kivonult, ugyanott a’ nép felkelt ’s táborba szállt az ellenség ellen. A’ fegyveres előre nézve, nem látom szükségesnek rész­letes adatok előterjesztésébe bocsátkozni, hanem átalában sza­bad legyen vigasztaló adatképen kimondanom, m­nép soha a­ magyar hadseregnek száma kedvezőbb arányban nem állott az egyesült osztrák-muszka sereg számá­hoz képest, mint épen jelenleg. Úgy hogy ha bizonyos adatul vesszük is fel azt, mit az ellenség papiroson hirdetget, mégis a’ mi hadseregünk száma alig tiz ezerrel kevesebb. És pedig ezen sereg nem az többé, a’mi Pákozdnál volt, ámbár ott is megverte Jollachkhot, vezérei sem azok. Egy éves h­arcz tiszicmbi­us vezérevet, vonóinkból hősüket nevelt, minek legkézzelfoghatóbb bizonysága maga a’legyő­zött osztrák hadsereg. (Éljen.) Egyébiránt hadse­­egünknek állásáról és mozgalmairól, kö­rül­belül a’ következőket mondhatni a’ háznak. A’ vitéz éjszaki sereg, mintegy 50,000 ember, Komárom környékén munkálkodik, egyik szárnyával elnyúlván egész Vá­­czig; 's nem hivataIos ugyan, de mindenféle küldötteink egy­bevágó jelentése szerint, Vácz és Pest között e’ napokban ránk nézve igen kedvező , ’s az ellenség részére sok veszteséggel egybekötött csatát vívtak. A’ szolnoki tábor, mintegy 30,000 ember, a’ Tiszát fedi, honvédelmi erőnk e’ kimeritli ellen ku fejét. Bánátban mintegy 40,000 ember Temesvárt vivja, ’s folyó hó 17-ik t­éter váraitól az ostrom alól felszabadítván, mellyről egyébiránt megjegyzem hogy a’ benne dúlt cholera megszűnt, ’s őrsége (hős mint volt) részint T.telt szállotta meg, részint Ka­­meniczot, hova Jellaehich ismét egy Frankenbewegungot csinált. Épen a‘ mai napon kapott jelentés szerint, a’ midőn azt reméltük jelenthetni, hogy Titel ostromoltatik, vagy talán bevétetik, azon hivatalos jelentést vettem, misze­rint Jellaehich minden vagyonával, ’s úgy látszik seregének legnagyobb részével Tittelböl Kame­­niczra, ’s az Esz­ék vára felé vonul’. Ezenkívül van egy kisebb sereg, mintegy 12,000 em­berből álló melly Ung és l­uszt között mozog, és fedi marma­rosnak kincseit. Erdélyben Bem, mintegy 50,000 emberrel rendelkezik, ’s azon kívül hogy Gyulafetaóivárt ostromolja, mint a’villám,hol Borgónál űzi ki az ellenséget, hol Brassó felé siet, ’s talán ezóta már Oláhországban csatázik, hová úgy ment, vagy megy el, mint az orosznak ellensége, de mint barátja a’ ro­mánoknak kiknek m­agyar ajándékul a’ magyar sza­badságot fogja megvinni. (Éljen.) Ezeken kívül Somogyban ’s a­ vele határos megyékben , mindennap mintegy 30 — 40,000 ember­­ elkölthető, mellynek egy része épen a’ Kanizsát fenyegető ellenség felé munkálko­dik. A’ Tisza megett pedig e’ napokban mintegy 30—40,000 ember volt összegyűlve különböző táborokban. A’Tiszának vo­nala Szolnoktól Tokajig ágyuk által, ’s a’ most alakításban levő mintegy 15 uj zászlóalj által védelmeztetik. Azon törzstisztek pedig, kiknek jelenleg alkalmaztatásuk nincs, vagy rendes had­viselésre lehetetlenek, mint néhány kormánybiztos is, a nép­­elkelés rendezésével bízattak meg. De a’ mi mindennek koro­­ája, az abban áll, hogy önkényt, és a’ mennyiben a’ magyar idékeken vagyunk, fökép a’ magyar fajból, tíz nap alatt 15,000, ’s húsz nap alatt 30,000-ből álló tartalék sereget akarunk állítani, és bizonyosan elő is fogjuk erem­teni. (Helyes). De nem azért biztos a­ győzelem, mert mi az országnak hétnyolczad részét bírjuk; nem is azért, mert hadseregünk

Next