Közlöny, 1849. július (146-162. szám)
1849-07-22 / 156. szám
578 Nemzeti gyűlés. CLXVIjl. ülés a’ képviselő házban, júl. 21-én d. e. 10 év. elnök: Palóczy László. Elnök: Tisztelt nemzeti képviselő ház ! Egy igazságtalan znfdóámadási háború hova tovább mind csak dühöng szép hazánk kínosan vérző keblében, ’s a’ magyar nemzet, melly mint hajdan az ártatlan hilátás ügyének igazsága, ’s a’ sors mostohasági körülményeiben van helyezve, mind azért a’ mi egy nemzet előtt becses és szent, elszánt harczot harczolni kénytelen. A’ haza melly maga is jó fiaiban dicsöittetik meg, segítségért saját fiaihoz folyamodván, ebben a’ remény meg nem is csalta. Ugyan is a’ t. ház melly első összealakulásától fogva hű maradt önmagához és a’ hazához, megújította Pesten jul. 2-án tartott ülésében Isten és a’ nemzet előtt tett, azon szent fogadását, hogy mind addig szét nem oszlik, valameddig a’ haza megmentve nem leend. Ez volt az ok a’ szinte julius 2-án kelt azon határozatra is, hogy a’ mennyiben nem lehet tartani Pesten az üléseket, követni fogja a’képviselőház a’ hadjáratot, követni fogja a’ kormányt azon a’ vonalon, mellyen utazand, ’s meghagyta az ország kormányzójának és pedig felelősség alatt, hogy mihelyest lehet és a’ hol lehet, ez iránt értekezvén a’ ház elnökségével, jeleltessék ki hely és nap, mellyen a’ nemzetgyűlés ismét tartani fogja üléseit. Ezen értekezés megtörtént, Szeged városa és július 21-ke jeleltetett ki a’ ház üléseinek további folytatására, és miután ezen helyet és napot a’ folyó jul. 13-ik napján jeles számmal egyben gyülekezett képviselő tagok is elfogadták, ez a* lehetőségig közhírré tétetett. T. ház, Szegeden vagyunk, julius 21-ik napja felviradt, fogjuk fel működésünk fonalát ott a’ hol az megszakadt. Én távol minden babonától és minden jóslattól, örömmel nézek a’ nap folyamainak elébe. Szegeden folytatjuk üléseinket, e’ históriai jelentékenységű helyen, a’hol először is Erdély legnagyobb föl ója a’ Maros beszakadván a’ Tiszába, itt nevét elveszti, ’s és Tiszának neve alatt ennek habjaival együtt hömpölyög Dunánk felé, természeti képző jeléül annak, hogy nincs többé Erdély és Magyarország külön, hanem öszves Magyarország van, ’s ezen két országnak lenni külön — századokig sem kellett volna. (Késztetszés.) Itt tartott a’ népkirály Hollós Mátyás nem egyszer országgyűléseket, innen áradtak el bölcs törvényei, folytassuk tehát tanácskozásainkat e’ helyen, ’s azzal hogy megmentjük édes hazánkat; töröljük le Szeged nevéről azon szent foltot, hogy a’ törökkel kötött frigyet itt szegték meg eldődeink, ’s a’ várnai vész napra innen indultak el. Folytatjuk továbbá ma julius 21-kén itt üléseinket, azon nagy emlékezetű napon, mellyen egy szerzetes társulat, a’ melly az ész aristocratia visszaéléseinek az emberiség jogait ’s az istenség leg becsesebb ajándékát, a’ keresztyén vallást túl szárnyalni, ’s rablgati/U JüMtvnil.«,rfa , AwaI fAl/lha«f Clljta Iliik fl’ 1 Vatikán reá dördült menykövei. Most t. házi ünnepélyesen kimondom, hogy az ülés meg van nyitva, nekem mint eddig a’ ház legidősb tagjának ’s a’ ház korelnökének a’ mai ülés megnyitása, a’ ház által még parancsolt tisztemben is állt; e’ helyen leendvén mind addig, mig a’ t. ház mást nem parancsol; akkor innen fejhajtással és egész tisztelettel eltávozom. Most áldást kívánok a’ nemzetre, áldást a’ hazára, a’ nemzetgyűlésre,’s állást a’vitéz magyar hadseregre ’s a’ hazáért ernyedetlenül, buzgón fáradozó kormányunkra; ’s részemről, mig eugeniet c’ helyen megszenvedni tetszik, életemet, boldogító jóságukkal, bizalmukkal, balh^jirésükkel, ’s barátságukkal támogatni kegyeskedjenek (Éljen !). sllelni.Az utóbbi ülés jegyzőkönyve fog felolvastatni ’s intelc- Irányi Dániel jegyző: olvassa julius 2-kán Pesten tartott ülés jegyzőkönyvét. — Hitelesíttetett. Elnök: Mielőtt a’ kezemnél levő nehány apróbb iratokat jegyzőkönyvbei sorolás végett beadnám, bemutatóm ministerelnök urnak azon levelét, a’ mellyben arról értesít engemet, hogy a’ nemzetgyűlés jelenleg Szegeden biztosan tanácskozható, tehát július 21-ére a’ képviselőház tagjai’, üléseinek folytatására hívjam össze. Ennek következtében a’ nemzetgyűlés ezáltal folytatólag itt megnyílván, felkérem a’ mai jegyzőkönyv vitelére Szacsvai jegyző urat, a’ szólani kivánók feljegyzésére pedig Gorove jegyző urat. Itt vannak két levelei ministerelnök urnak hozzám, mellyekben közli Máramaros megye Huszt választó kerületének panaszos folyamodását, hogy elhunyt Asztalos Pál ur helyett más követ választatván, a’ folyamodóknak ellene kifogásuk van; úgy szintén Szeben városa oláh ajkú választóinak folyamodását, mellyben azt panaszolják, hogy a’ szász ajkú lakosok, a’ román és magyar lakosokat a’ választásból kizárták, ’s ezért ők a’ választásban nem nyughatnak meg. Szinten illy panaszos folyamodásuk van itt a’ zsambolyi kerülethez tartozó magyar czernyai választóknak, a’hol Adamsz lelkész képviselővé lett megválasztásában, nemcsak meg nem nyugvásukat fejezik ki, de sőt ha a’ nemzetgyűlés meg nem orvosolja panaszukat, készebbek inkább a’ még hátralevő két év lefolyásáig képviselő nélkül maradni. Visk város közönsége pedig örömét ’s háláját fejezi ki a‘ nemzetgyűlés iránt a’ függetlenségi nyilatkozványért, ’s ebbeli érzésüket tettei is kimutatandók, azon felül, hogy városukból már 120-an harczolnak az ellenség ellen — ők 200 pilot ajánlanak, egy százat a’ sebesült honvédek, a’ másikat a’ kárvallott lakosok felsegélésére, ’s ezt Szöllősi Károly képviselőjük kezébe már le is tették. Pálffi János képviselő úr 6 heti szabadságért esedezik a’ székelyföldre elutazhatásra, egyrészt azért, mert az ellenség, lakását feldúlta, mindenét elrabolta, ’s épületeit lerombolta, a’ szükséges intézkedések megtétele végett személyes jelenléte kívántatik meg, másrészt azért, mert egéssége annyira meg van rongálva, hogy csak ásványos viz használata képes azt helyrehozni, melly szabadság megadását annyival inkább reményű megnyerhetni, mivel ő mindig jelen volt az országgyűlésen. (Megadató). Kormánybiztos Fülöp Lipót, kéri a’ nemzetgyűlést, hogy Bozsinka Axent kormánybiztos részére — mivelhogy Krassó megyében jelenléte az oláhajku népek felvilágosításai a szükséges — három heti szabadság engedtessék. (Megadatik). Molnár György képviselő, országos biztos Szentiványi Károly által a’ székely székekbe középponti kormánybiztosul küldetett ki, kéri, hogy addig mig kiküldetése tart, adassék részére a’ nemzetgyűléstől távol-lehetési engedelem. (Megadatik). Haller Sándor, Szentiványi Károly országos b’ztos által Biharmegyébe a’ népfelkelés rendezésére, 's több a hazát érdeklő tárgyakban hivatalosan lévén küldve, íróg eze rendeltetését elvégezhetné, távollehetésre engedelmet kér, (Megadatik). Hunyadmegye, Győrffi Samu képviselőt első alispánjának választván el, kéri a’ nemzetgyűlést, miután a’ jelen körülmények a’ hivatalos teendőket annyira megnehezítették, hogy jelenlétére szükség van, méltóztatnék megengedni, hogy Györffi Samu első alispánjuk otthon maradhasson. (Nem lehet. Egyikről le kell mondania). Középszolnok megye szintén azt kéri, hogy egyik országos képviselő László Imrére, hazai védelem tekintetéből szükségük lévén, részére azon ideig, mig dolgát elvégezendi, engedelem adassék. (Nem adatik meg). Tarnóczi Iáz mér jelenti, hogy mart. 21-ről irt a képviselőház neki levelei, mellyben tudtára adatik, hogy magát igazolja, különben kitöröltetik a képviselők sorozatából, — Ö ezen nagyon csudálkozik, hogy lehet az, miután ő még a’ múlt évi oct. 9-én lemondott, ’s ezt a’ megyei alispánnak be is jelentette, mégis mind ez ideig a’ megye a’ képviselő megválasztását elhalasztotta, ö magát képviselőnek nem nézi. (Tudomásul vétető.) Biró Sándor a’ 4-dk honvéd z.lónlj 4-dik századánál százados azt jelenti hogy Molnár György kormány biztos által, ki a’ Szentiványi György képviselő elleni vád megvizsgálására küldetett ki, két határidő ’s hely is tűzetett ki részére megjelenni vallomástélel végett, azonban sehol fel nem tál dta a’ kormánybiztost, vallomása itt van, beküldi a’ nemzetgyűlésnek. Darvas Antal képviselő:a’ Frideczki Lajos nógrádi képviselő elleni vád megvizsgálására lévén kiküldve, jelentését az érdeklett iratokkal beadja. Igazoló választmánynak kiadató. Egyébiránt jelentem, hogy a’ t. minstellum beadta a’ törvényjavaslatot a’ hűbéri viszonyok teljes megszüntetéséről,úgy, a’ faizás, nádiás és legelő elkülönözéséről, ’s a’ füldésurak kármentestése módjáról; egyszersmind rendelés van téve az iránt, hogy ezen törvényjavaslatok tüstént nyomtatás alá adassanak. < Szemere Bertalan ministerelnök: Uraim ! A’ kormányülés 2-án azon ígéreteket tette a’ nemzetgyűlésnek, hogy mihelyest a’ hadi munkálat szerint csak némileg, csak rövid időre is biztos helyet mutathat ki, üléseinek folytatására felszólítani kötelességének ismerekdi. A’ kormány ime beváltja szavát, beváltja szavát azon meggyőződésnek kijelentésével, hogy miképen a’ múltban történt, úgy jövendőben is a' nemzetgyűlés együttlétében a’ nemzetegységnek, a’ pártatlan egyetértésnek, ’s a’ haza megmentésének legerősebb biztosítékát szemléli. Nem abban van a’ domonmentum , hogy a’ nemzetgyűlés törvényeket alkosson; hanem abban, hogy ui . a’ legfőbb hatalmak folytonos munkálódásban vannak, t. i. a törvényhozói, a’ bírói,é s a’ végrehajtó hatalom mindaddig az országnak, bármi veszélyek közt is, teljes az élete; abban van, hogy a’ nép a’ maga választóiéinak akaratában mindig inkább megnyugszik, mint csak magának a’végie hajtó hatalomnak intézkedéseiben, melly iránt, mint minden hatalom iránt némi féltékenységgel viseltetni, sajátjai közé tartózik az emberi természetnek. Úgy, hogy a’ nemzetgyü és pusztán egy fikléle által, minden kötelességeinek már felét teljesítette; a’ haza megmentője már tétlen nyugalmában is az által, hogy együtt van, szolgálván egyszersmind a' nemzet bíró hitének ingatlan alapjául, szolgálván erős támaszául a’ kormánynak, melly minden eredét csak a’ bizalomból kívánja menieni. Fognak-e önök egyszersmnd törvényeket alkotni vagy nem? ez a’ ház bölcseségétől függ. A’ kormány minden esetre, azon törvényjavaslatokat, mellyeknek bemutatását megígérte, kötelességének ismerte benyújtani. De előbb szükség a’ haza jelen állapotának rövid vázlatát adnunk. (Halljuk!) Gondolatom szerint három óhajtása van a’ nemzetnek, és e’ három óhajtás jelöli ki azon három szempontot, mellyről szólanom kell. Egyik álítása a’ nemzetnek, hogy a' harcztéren a’ szövetkezett osztrák és muszka zsarnokhatalom ellen győzzünk. Másodó óhajtása, hogy az ármányosan fellázított népfajokat sikerüljön lecsendesítenünk, békésen inkább, mint fegyverrel, de minden esetre egyikkel a’kettő közül. Harmadik óhajtása a’ nemzetnek, hogy Europa által független lóié elismertessék, mi egyszersmind a’ háborúnak is véget vetne. A’ hadi munkálatot illetőleg méltóztatnak tudni, hogy a’ had folytatás kívánságának tett eleget a’ kormány, midőn székhelyét Budapestről Szegedre áttette. Elmúltak azon idők, midőn azt hittük, hogy az ország fővárosát veszteni el annyi mint a’ hazát elveszteni. Íme mi is, az ellenség is, kétszer bírtuk a’ fővárost, és mi is az ellenség is kétszer hagytuk el; elhagytuk pedig mi azért, mert ’annak védelme miatt fel kellett volna áldozni az ország azon vidékeit, mellyek a’ haza védelmének kiapanhallan Ion forrásai, mig ellenben Budapest katonai szempontból tekintve, egy szűk pont, mellyet védeni, ha talán lehet is, de hiában nem nyújtja azon külforrást, mellyet egy országrész nyújt millióival az embereknek, roppant termékeivel, ’s a had folytatásának minden eszközeivel. A’ kormány székhelyének változtatása tehát semmikép nem ollyan esemény, melly bárkiben aggodalmat szülhetne; talán ezután is változtatjuk, és mindaddig, bizton tehetjük, mig csak a’ had folytatásának, ’s a’ had folytatása tekintetének rendeltetik alsója. Mi a kormány tekintélyét illeti nincs az, az ország egyik pontjához sem kötve, hanem függ a’ nép szeretétől és bizalmától, mellyet ha bir, mindenüvé fogja kisérni. Ennyit a’ kormány székhelyének változtatásáról. Mi illeti a’ harcznak folytatását, ha önök azt kérdezik tömlőnk: biztos-e a’ kilátás arra, hogy az egyesült osztrák-muszka hadsereg ellenében diadalmasan vívhassunk? mi, a’ kormány, határozottan azt feleleljük: igent És pedig nem azért, mert reménylünk, hanem azért, mert számítunk. (Éljek.) Hogy állunk a’ térre, ’s hogy állunk a’ fegyveres erőre nézve az ellenség irányában. A’ térre nézve úgy állunk, hogy Mosony, Soprony Pozsony, Borsod, Sáros és Alauj, továbbá Vas, Komárom, Fehér, Heves, Pest, és még nehány megyének egy részén kívül, semmi sincs az ellenség hatalmában, mi mindössze is az országnak alig teszi egy nyolczadrészét; mig ellenben a’ mieink Zala, (a’ Muraközt kivéve) Somogy, Tolna, Fehér, Heves, Pest és Komáromnak egy részével, ’s mind ez van az ellenségnek oldalában; továbbá a’ mienk Nyítra és Trencsin csaknem egészen, Hont, Nógrád, Szepes, Gömör, Liptó, mind ez az ellenségnek háta megett; ’s a’ mienk azon szép és gazdag tér, melly Bácstól kezdve Abonyon, Tiszafüreden keresztül Sátor-Alja-Ujhelyig nyúlik, e’ roppant tér a’ mienk Erdéllyel együtt, 's ez maga az országnak felénél többet tesz. És mit az ellenség bir, azt is úgy bírja mi nt bírta Szepesi és Debreczent, hogy csak addig volt övé, mig serege ott volt, a’ mint pedig kivonult, ugyanott a’ nép felkelt ’s táborba szállt az ellenség ellen. A’ fegyveres előre nézve, nem látom szükségesnek részletes adatok előterjesztésébe bocsátkozni, hanem átalában szabad legyen vigasztaló adatképen kimondanom, mnép soha a magyar hadseregnek száma kedvezőbb arányban nem állott az egyesült osztrák-muszka sereg számához képest, mint épen jelenleg. Úgy hogy ha bizonyos adatul vesszük is fel azt, mit az ellenség papiroson hirdetget, mégis a’ mi hadseregünk száma alig tiz ezerrel kevesebb. És pedig ezen sereg nem az többé, a’mi Pákozdnál volt, ámbár ott is megverte Jollachkhot, vezérei sem azok. Egy éves harcz tiszicmbius vezérevet, vonóinkból hősüket nevelt, minek legkézzelfoghatóbb bizonysága maga a’legyőzött osztrák hadsereg. (Éljen.) Egyébiránt hadseegünknek állásáról és mozgalmairól, körülbelül a’ következőket mondhatni a’ háznak. A’ vitéz éjszaki sereg, mintegy 50,000 ember, Komárom környékén munkálkodik, egyik szárnyával elnyúlván egész Váczig; 's nem hivataIos ugyan, de mindenféle küldötteink egybevágó jelentése szerint, Vácz és Pest között e’ napokban ránk nézve igen kedvező , ’s az ellenség részére sok veszteséggel egybekötött csatát vívtak. A’ szolnoki tábor, mintegy 30,000 ember, a’ Tiszát fedi, honvédelmi erőnk e’ kimeritli ellen ku fejét. Bánátban mintegy 40,000 ember Temesvárt vivja, ’s folyó hó 17-ik téter váraitól az ostrom alól felszabadítván, mellyről egyébiránt megjegyzem hogy a’ benne dúlt cholera megszűnt, ’s őrsége (hős mint volt) részint T.telt szállotta meg, részint Kameniczot, hova Jellaehich ismét egy Frankenbewegungot csinált. Épen a‘ mai napon kapott jelentés szerint, a’ midőn azt reméltük jelenthetni, hogy Titel ostromoltatik, vagy talán bevétetik, azon hivatalos jelentést vettem, miszerint Jellaehich minden vagyonával, ’s úgy látszik seregének legnagyobb részével Tittelböl Kameniczra, ’s az Eszék vára felé vonul’. Ezenkívül van egy kisebb sereg, mintegy 12,000 emberből álló melly Ung és luszt között mozog, és fedi marmarosnak kincseit. Erdélyben Bem, mintegy 50,000 emberrel rendelkezik, ’s azon kívül hogy Gyulafetaóivárt ostromolja, mint a’villám,hol Borgónál űzi ki az ellenséget, hol Brassó felé siet, ’s talán ezóta már Oláhországban csatázik, hová úgy ment, vagy megy el, mint az orosznak ellensége, de mint barátja a’ románoknak kiknek magyar ajándékul a’ magyar szabadságot fogja megvinni. (Éljen.) Ezeken kívül Somogyban ’s a vele határos megyékben , mindennap mintegy 30 — 40,000 ember elkölthető, mellynek egy része épen a’ Kanizsát fenyegető ellenség felé munkálkodik. A’ Tisza megett pedig e’ napokban mintegy 30—40,000 ember volt összegyűlve különböző táborokban. A’Tiszának vonala Szolnoktól Tokajig ágyuk által, ’s a’ most alakításban levő mintegy 15 uj zászlóalj által védelmeztetik. Azon törzstisztek pedig, kiknek jelenleg alkalmaztatásuk nincs, vagy rendes hadviselésre lehetetlenek, mint néhány kormánybiztos is, a népelkelés rendezésével bízattak meg. De a’ mi mindennek koroája, az abban áll, hogy önkényt, és a’ mennyiben a’ magyar idékeken vagyunk, fökép a’ magyar fajból, tíz nap alatt 15,000, ’s húsz nap alatt 30,000-ből álló tartalék sereget akarunk állítani, és bizonyosan elő is fogjuk eremteni. (Helyes). De nem azért biztos a győzelem, mert mi az országnak hétnyolczad részét bírjuk; nem is azért, mert hadseregünk