Köznevelés, 1961 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1961-04-06 / 7. szám
GRANASZTÓI PÁL: Vallomás és búcsú A rossz könyv hamarosan , eltűnik a könyvtárak poros polcairól. A rossz épület évszázadokig megmarad kőbetéglába-betonba öntve. Innen az építész fokozott felelőssége, s ez magyarázza Granasztói könyvének szenvedélyességét. Egy építész tárja elénk a távoli és a közelmúltra vonatkozó vallomásait, emberi útjának és építészi nézeteinek foglalatát. A nagypolgári származású, de a baloldali értelmiséggel sok kapcsolatot tartó Granasztói a múltban elsősorban cikkeivel tűnt fel. A felszabadulás után felelős beosztásban dolgozott, míg az építészetben is jelentkező, a múlt századvégi formákat konzerválni akaró dogmatizmus félre nem állította. E mellőzés idején írta könyvét, melynek fő érdeme, gondolatébresztő hitelének alapja a mások, de önmaga iránt is kérlelhetetlen őszinteség. A könyv írói mű, nek is rangos. Szakmai körökben nyilván vitákat fog kelteni, ugyanakkor számot tarthat a nagyközönség érdeklődésére. (Magvető kiadó, 1961.) —r. —n. játszódik, a felszabadulást követő hónapokban, de kezdő fejezetei visszanyúlnak a megelőző évtizedekre. Jelképes főszereplője a föld, melyre évszázados éhséggel vágyik a falu. Ennek az éhségnek szinte misztikussá növelt és mégis reálisan formált megtestesítője Ana Mot. Az ő sorsa fogja össze a többágú s olykor merész technikával szőtt cselekményt. Popovici legfőbb erénye érzékletes, az élet mozgását minden mozzanatában hűen ábrázoló előadásmód, mely úgy sodorja az olvasót az eseményekkel, mint csónakot az áradó folyó. Bökény István fordítása élvezetes magyarsággal tolmácsolja az eredeti tudatosan tényszerű, de helyenként líraivá hevült stílusát. (Európa könyvkiadó, 1961.) F. A. CÉZÁR PETRESCU: Fram, a jegesmedve Egy cirkusz mozgalmas, sokszínű élete elevenedik meg Petrescu ifjúsági regényében, amelynek hőse egy kedves, idomított jegesmedve. Fram nehéz mutatványokkal szórakoztatja a közönséget, amiért — különösen a gyerekek — nagyon szeretik. Egy napon olyan erős honvágya támad távoli, északi hazája után, hogy bánatában minden mutatványt elfelejti. Végül viszszakerül szülőföldjére, azonban már a vad élet is szokatlan neki. Pestrescu fordulatosan meséli el, milyen kalandokon megy keresztül, míg eljut a cirkusztól az északi sarkig. Ízelítőt ad a sarkkutatók izgalmas, romantikus életéből is. Kedves, olvasmányos írás a Framról szóló történet, bár súlyos hibája, hogy az író nem tudja elhihetően keverni a valóság és a mese, az emberek és az állatok világának színeit. (Móra könyvkiadó, 1960.) (P) TITUS POPOVICI: ÉHSÉG Fiatal, tehetséges román író jelentkezik ezzel a nagyterjedelmű és nagyigényű művel. A regény cselekménye jórészt egy kis romániai faluban Mikszáth Kálmán A vizuális nevelésnek egyre nagyobb tere lesz, s ez egyre több feladat elé állítja a kiadókat, a televíziót, a szemléltető eszközök tervezőit. A mai olvasót fokozottan érdekli íróink emberi vonásai, életkörülményei. Az Irodalmi Múzeum jó szolgálatot tesz, amikor nagy alkotóink életének dokumentumait gazdagon illusztrálva adja közre. Az eddigi öt mű között szerencsés válogatás ez a Mikszáth-kötet. Bisztray Gyula és Király István átlelkesült bevezetői tömör, világos képet adnak Mikszáth életéről és írói magatartásáról, a kísérő szöveg Mikszáth saját írásaiból és a kortársak emlékezéseiből való. Az egészében elismerést érdemlő munkában nem kellene ragaszkodni semmitmondó címlapok, kibetűzhetetlen újságok, egyszerre több gyászjelentés másaihoz, érdekesebb lett volna Mikszáth felnagyított kezeírását látnunk, megismernünk a közölt fényképek keletkezésének idejét. Serdült ifjúságnak s felnőtteknek hasznosan ajánlható. (Helikon kiadó, 1961.) (K. A.) HARTENSTEIN: Évezredek homályában Hazánk örvendetesen gazdag őslénytani leletekben. Ezek feldolgozásában és a kapcsolatos tudományos és népszerű irodalomban is komoly eredményeket értünk el. A történelemelőtti ember rajzaivalszobraival itthon azonban alig találkozunk, így különös érdeklődéssel olvassuk Hartenstein élvezetes könyvét, mely nem képzőművészeti, hanem általános őstörténeti szempontból foglalkozik a barlang- és sziklarajzokkal, az ősember kultikus szobraival is mert ezek jelentős részét barlangok védték meg a ma embere számára, az ilyen szempontú barlangkutatás történetével. Minthogy a szerző a témájával kapcsolatos számos fogalmat ismertnek tekint, a magyar kiadás utószava hasznos eligazítást ad a rokon tárgykörökben járatlan olvasóknak. A könyv minden érdeklődő tanár és diák számára ajánlható. (Élet és Tudomány kiskönyvtár 19, Gondolat kiadó, 1961.) (L. I.) NORTHROP: Rejtélyek a matematikában Világszerte egyre több, nem matematikusom számára írt, a matematika újabb eredményeibe bepillantást nyújtó könyv jelenik meg. Ezek a könyvek a szórakoztatás mellett nem annyira csodálatot kívánnak kelteni, mint inkább magyarázatot adni a közölteknek. Northrop művének címe még régiesen cseng, de tartalmának nagy része új eredmény. A nem várt csattanású paradoxonokról világos, élvezetes okfejtésben kiderül, hogy az éppen szóban forgó kérdést csak ez az eredmény oldja meg. Igen tanulságosak a végtelennel kapcsolatos, a valószínűségszámítási és a logikai paradoxonok, elébe vághatnak téves elképzelések kialakulásának. Az első fejezet a matematikus munkájáról kissé bizarr, idealista képet ad előlegbe, később azonban egyre jobban kitűnik, hogy a matematika nagyon is a valóság talaján áll. Ennek kidomborításához jelentősen hozzájárulnak a fordító - Varga Tamás - értékes kiegészítő jegyzetei. A könyv méltó párja lesz a hasonló célú, pár éve magyarul is megjelent H. Steinhausféle Matematikai kaleidoszkópnak. (Gondolat kiadó, 1960.) Bakos Tibor ROARK BRADFORD: Ádám apánk gyermekei Bűbájos könyv. Ha Jean Effel rajzaiban egy pajkos francia képzelete eleveníti meg a bibliai legendákat. Bradford az amerikai néger vándorprédikátorok kedves együgyű átültetésében ismertet meg a földön kedélyes pátriárkaként csavargó jóistennel s az ő néger Mózesével, Nóéával és más teremtményeivel. Ha gazdag emberrel kell példálózni, a hősök nyelve hamarabb botlik Rockefeller, mint Dárius nevére. De azért hamisítatlan bibliai figurák ők: életük szinte minden olyan helyzetre tartogat valami tanulságot, ami egy Amerika déli áramaiban buzgólkodó prédikátort példabeszéd mondására késztet. Így azután a könyv a bibliai legendák alapvetően evilági, földi ihletését is bizonyítja. Ugyanakkor a műnek bizonyos szociológiai és néprajzi érdeme is van, epizódok, szokások és szólások hitelesen tükrözik az amerikai négerek életét. A bravúros fordítás — Devecseri Gábor és Majoros István munkája, a kitűnő ilusztrációkat Helena Zmatliková csehszlovák művész készítette. (Táncsics kiadó, 1961.) FOLCO TEMPESTI: Asszonyunk, Szép Heléna Miért tört ki a trójai háború? Mert elrabolták Szép Helénát? Mert Agamemnon emlékműre vágyott, melyre csak harci dicsőség nyomán tehet szert? Mert megsértették a görög nép becsületét? Vagy - mint arról Assziogorosz, a republikánus agitátor ágát a piacon — gazdasági okok játszották közre? Tempesti hallatlanul mulatságos könyve elsősorban Agamemnont teszi felelőssé. Ám az igazi cél nem „bűnbak” keresése. A regény a trójai háború idejének mai gondolkodással megírt szatírája, de szatírája egyben a mai élet sok-sors fonákságának is. Hogy érdekesebb legyen, csattanó csattanót követ, tréfák sora hangzik el a felszarvazott férjek kárára, költői leírások, mértéktartó erotikum és a stílus eleganciája gyönyörködtetik az olvasót. Aki ismeri Erskine Pénelopé férje, Bradford Ádám apánk gyermekei, Jaev Zambrzycki A rm boldogasszonyunk című könyvet, ezekhez hasonló, de túl a mindegyiknél sikerültebb műköszönthet e könyvben. ERDŐDY JÁNOS: Aretino Velencében A XVI. századi Olaszország kínálja a témát a regényíró számára. Erdődy János Velencét választotta a cselekmény színhelyéül, hősül pedig Pietro Aretinót, a költőt, színpadi szerzőt, vallásos és erotikus értekezések íróját, a filozófust és az újságírót, aki éles nyelvével rettegésben tartotta Európa hatalmasságait. Szerelmének története költött, de a regényben felvonulnak az olasz és európai reneszánsz valóságos nevei is: Tiziano, Niccolo Machiavelli, a világuralomra törő V. Károly, Rotterdami Erasmus stb. Megismerhetjük a könyvből a széttagolt Itália pápáinak, főpapjainak és zsoldosvezéreinek életét és a gazdag városok diplomáciájának kulisszatitkait. Újszerű a regény szerkezete és különösen hasznos a befejező „Záró hármasbeszéd”, amelyben az olvasó, a szerző és az egyik főszereplő beszélget a könyv cselekményének költött és valóságos figuráiról. A tanárok a középiskolai oktatásban éppen ennek az utószónak a segítségével nagyon jól felhasználhatják a regényt. (Szépirodalmi kiadó, 1960.) Sz. B.