Köznevelés, 1971 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1971-02-05 / 3. szám
a cikkírók azt, ami „gazdagítja a film nagyszerű vizuális hatását”. Példákat is sorolnak: állatok hangját, egzotikus népek beszédét, a tenger moraját, a gépek zakatolását közvetítheti. A hangosfilm lehetőségei ennél természetesen szélesebbek. A merészebbek föl is sorolnak néhány területet. Dr. Kupcsay Felicián pl. fölhasználhatónak tartja az ábécé, az írás-olvasás tanításában, a beszédgyakorlatokban, az idegen nyelvek tanulásánál is jó mesternek bizonyulhat. Vajon a megfelelő rendeletek és nagyfokú szervezettsége birtokában milyen helyet foglalt el a magyarországi „filmoktatás” a világban? A Film és Művelődés helyzetképe szerint: „Amerikában a szervezkedett tőke akadályozta meg igazi kultúrfilmek bevezetését, ott csak egy érdek érvényesül: az üzlet. Angliában arra panaszkodnak, hogy a fennálló nagy tanszabadságok miatt nem sikerül a többnyire magániskolákat nagyobb szervezetbe tömöríteni. Németországban a drágaság és a pénztelenség akadályozza a kérdések gyökeres megoldását... Egyetlen ország sincs, amely Magyarországhoz hasonlóan, minden tekintetben kielégítően oldotta volna meg ezt a kérdést.” (A cikkíró nem szól Franciaországról, ahol az oktatófilmek kötelező használatát ugyan nem írták elő, viszont nagyon komolyan vették azt az elvet, hogy vetítés csak az osztályteremben történhet.) Volt-e, s ha igen, milyen nemzetközi visszhangja a magyar kezdeményezéseknek? A Pesti Hírlap 1925. október 17-i száma beszámol az 1925-ben Bécsben tartott német tudományos filmnagygyűlésről, melyen magyar küldöttség is részt vett. Itt élénk érdeklődést váltott ki a filmoktatás kötelező magyarországi bevezetéséről szóló miniszteri rendelet és az oktatófilmgyártás állami irányításának ténye. Az oktatófilmekhez kiadott „.. . pedagógiai vezérlapok ismertetése . .. irigységgel vegyes csodálkozást keltett” — írja a Pesti Hírlap. A Pesti Hírlap tudósításánál többet mond az a, kiemelkedő szerep, amelyet a magyar küldöttségek az egymást követő nemzetközi kongresszusokon betöltöttek. Az oktatófilmügy terén való nemzetközi együttműködés megteremtését például a magyarok javasolták, e javaslat nyomán került az a baseli oktatófilm-nagygyűlés munkaprogramjába. Az 1926-os párizsi filmkongresszus több bizottságába beválasztották a magyarokat, a Le Gaulois pedig nagy cikket közölt a magyar javaslatokról. A La Cinématographie Frangaise La Hongrie au Congrés címmel írt a magyarokról.. . A Film és Művelődés cikkeinek találkozási pontjaiból, a legtöbbször ismétlődő gondolatokból az oktatófilmekkel végzett munka kis módszertana rajzolódik ki. S nagy ösztönző erő, ha az elindulásnál, egy-egy alapvető kérdés tisztázásánál itthoni forrásokra, hazai hagyományokra támaszkodhatunk. ZÁVODSZKY GÉZA Pályázat kollégiumi nevelőtanári állásokra A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem pályázatot hirdet függetlenített kollégiumi férfi nevelőtanári állásokra az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium kollégiumába a Középiskolai Kollégiumok Rendtartásának 7. §-ban szereplő feladatok ellátására. Az állás betöltéséhez egyetemi végzettség szükséges. Illetmény a 110/1966/M.K.6./a. MM. utasítás szerint. A kollégiumi vezetők, részére lakást nem biztosítunk. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, besorolását és illetményének megjelölését, — a pályázó eddigi szakmai munkájának és munkája eredményének részletes ismertetését. A pályázathoz mellékelni kell — részletes önéletrajzot — szakképzettséget tanúsító oklevél hiteles másolatát, — hatósági erkölcsi bizonyítványt. A pályázatot a megjelenéstől számított két héten belül kell benyújtani az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatalához. (Budapest, V., Egyetem tér 1—3. szám) Pályázati űrlapok beszerezhetők az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatalában.