Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)

1871-08-08 / 32. szám

32. szám Pest, aug. 8-án, 1871. Első évi ujfolyam. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖR­JEGYZŐK SZÁMÁRA; SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (I­SMÉRI) ISTVÁN, JOGTUDOR; ÉS ÜGYVÉD. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ADA: negyedévre 1 írt 50 kr.. — félévre .3 írt.. — egész évre 3 írt. — Egyes számok 2. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők­ Mindkettő a házban van (Váczi-utcza s régi­ posta-utcza sarkán.) Az 1871. évi XVIII. t. sz. a közsé­gek rendezéséről. (Folytatás.) V. FEJEZET. A képvi­selő testület gyűléseiről. 57. §. A közgyűlés rendes elnöke kis és nagy községekben a biró, a rendezett tanácsi­ városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyet­tes polgármester, s hol ilyenek nincse­nek, a legidősb tanácsbeli elnököt. „Közgyűlés“ alatt a képviselő testület gyű­lése értendő. 58. §. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása, és őszszel a jövő évi költségvetés megálla­­pítása végett — az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg — közgyűlést kell tartani. Ha a bíró, polgármester, vagy maga a képviselő testület, vagy tagjainak egy­negyede jónak látja, rendkívüli közgyű­lés annyiszor tartathatik, a­hányszor a körülmények igénylik. Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról, s az azokon felveendő tárgyakról a képviselő­­testület tagjait legalább 24 órával a gyű­lés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az el­nök által kitűzötteken kívül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyű­lés egyes tagjai által önálló indítványok is létethetnek. Ily indítványok azonban legalább 24 óra közbenj­ötté­vel vétethet­nek csak tárgyalás alá. Minden önálló indítvány, t. i. mely az el­nök által az összehívás alkalmával előre nem volt napirendre kitűzve, csak 24 órával később kerülhet szőnyegre. Ezen időt meggondolásra rendeli a törvény és a kellemetlen meglepetések kikerülése czéljából. Rendkívüli gyűlésen oly tárgy, mely az összehívásban előre bejelentve nem volt, fel nem hozható. 59. §. A közgyűléseken a jelenlevők hatá­roznak. A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapítja meg. „A közgyűlésen a jelenlevők“, de csak azok határoznak, kik a képviselő-testületnek tagjai (1­­60. §.), kivételt képez a 103. §., mely nem a jelenlevőket, hanem az egész képviselő-testületet veszi alapul. A közgyűléseken az elöljáróság tag­jai közül csak a polgármester, bíró, jegy­ző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, ár­­­­vaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő,­­ k­özgyám, orvos és mérnök bír szavazat­­­­tal, és mindegyik csak olyan ügyekben, melyek által személyileg érdekelve nincs. A többi tisztviselők a közgyűléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben bírnak, ha a képviselő-testület­nek különben is tagjai. A­hol több rendes jegyző, tanácsnok, ügyész s árvaszéki ülnök volna, mindenik bir szavazat­tal. Ellenben a 60. §-ban nem említett egyéb tisztviselők, p. ellenőr, levéltárnok sat. (1. 64. §.) ülési és tanácskozási joggal bírnak ugyan, de szavazattal csak akkor, ha egyúttal képviselők is, p. mint virilis szavazatuak. 61. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be, ő vezeti a tanácskozást és őr­ködik az ügyrend megtartása fölött. Jogában és kötelességében áll az el­nöknek a csendzavaró hallgatóságot előre bocsátott megintés után a teremből ki­utasítani, s a szólót a tárgyhoz térésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az hie­delmet sértené, rendre utasítani, s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgy­ban megvonni. A kérdést szavazatra az elnök te­szi fel. Szavazás előtt a kérdés megállapítá­sához a tagoknak szólni jogukban áll; véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt. A szavazatok a szólók szerint vétet­nek számba, de ha 5 tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kö­téséről és községi kölcsönről van szó, az elnök a név szerinti szavazást elren­delni mindig köteles. A törvény azon intézkedéséből, hogy az el­nöknek jogában áll a csendzavaró hallgatóságot­­ kiutasítani, következik, hogy a gyűlések nyilvá­­­­nosak. De egyes esetek fordulhatnak elő, midőn­­ a tanácskozás zárt ülésben czélszerűbb, azonban­­ határozatot hozni csak nyilvánosság mellett le­­­­het. Ez a legjobb őre a közjónak. 62. §. A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, a gyűlés által a felebbezés kizárásával kis és nagy községekben 15 főig, — rendezett taná­csú városokban 50 főig terjedhető s köz­­igazgatási uton behajtható birságra bívn­­tettethetik. A birság a szegények pénztárába fi­zetendő. Ha széksértés megtor­dása inditványoz­­tatott, elsőbben a felett kell szavazni. VI. FEJEZET. A községi elöljáróságról. 63. §. A képviselő-testület határozatait és a törvényhatóság rendeleteit a községi elöl­járóság hajtja végre. A községi képviselet nem csak tanácskozó, hanem egy­úttal végrehajtó hatalommal is bír. Vég­rehajtó hatalmát saját választott elöljárósága ál­tal gyakorolja. 64. §. A községi elöljáróság áll: kis községekben: a bíróból és he­lyetteséből (másod- vagy törvénybiróból), legalább 2 tanácsbeliből (esküdt, hites) és a körjegyzőből; nagy községekben: a bíróból és he­lyetteséből (másod- vagy törvénybiró), leg­alább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, köz­ségi jegyzőből, illetőleg jegyzőkből, köz­gyámból, és a­hol van, a rendes községi orvosból. A rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot a tanács tagjai képezik, t. i. a polgármester, rendőrkapitány, tanács­nokok, főjegyző, rendes fizetéses jegy­zők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mér­nök s a község által a helyi igények szerint rendszeresített más tisztviselők. A törvényben tiszteletbeli tisztviselőkről nincs szó. A kis községben sincs eltiltva, hogy két tanácsbelinél több ne választassák. A pénztárnoktól a törvény nem kiván ugyan cautiót, de a község kivánhat. A rendezett ta­nácsú város orvost tartani köteles. A körjegyzőség tényleg már sok felföldi köz­ségben létezik. De fontos újítás az, hogy a kör­jegyző ezentúl az elöljáróság tagja, és így sza­vazatot gyakorol a községi ügyekre, továbbá, hogy rendes fizetéssel lesz ellátva (66. §.), és hogy hivatala életfogytáig tart (70. §.) és így többé nem ingatag. A 64. §-ban felsorolt hivatalokon felül a helyi igényekhez képest más tisztviselők, p. er­dészek, gazdák sat. is rendszeresíttethetnek a törvényhatóság, illetőleg a kormány jóváhagyá­sával (26. §. d), de az nincs kimondva, hogy p. o. a rendőrkapitány vagy jegyző egyszersmind tanácsnok is ne lehessen.* * * A fentebbi jegyzet harmadik kikezdése furcsán hang­zik. Azt látszik feltételezni, mintha a körjegyzőség kü­lönös uj valami volna s mintha a tényleg mégis már lé­tezett körjegyzők lettek volna csak állásukra nézve bi­zonytalanságban ; holott a községi s a körjegyzők állása egyaránt ingatag volt, s a kettő közti különbség csak az, hogy „egyes“ községek jegyzője „községi jegyző“ ellenben többes községek (vagyis több szövetkezett hely­ség) jegyzője „közjegyző“ nevet visel; de azért az utóbbi is általánosságban „községi jegyző.“ 60. §, hogy a vádlott büntető birság mennyisége fölött. Maga a közgyűlés mint _____,­küdtszék, a felebbezés kizárásával stél a tanács­kozásban felmerülő illetlenségek felett. A birság behajtására azonnal megtehető a foglalás.

Next