Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-08-08 / 32. szám
32. szám Pest, aug. 8-án, 1871. Első évi ujfolyam. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖRJEGYZŐK SZÁMÁRA; SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (ISMÉRI) ISTVÁN, JOGTUDOR; ÉS ÜGYVÉD. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ADA: negyedévre 1 írt 50 kr.. — félévre .3 írt.. — egész évre 3 írt. — Egyes számok 2. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők Mindkettő a házban van (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán.) Az 1871. évi XVIII. t. sz. a községek rendezéséről. (Folytatás.) V. FEJEZET. A képviselő testület gyűléseiről. 57. §. A közgyűlés rendes elnöke kis és nagy községekben a biró, a rendezett tanácsi városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek, a legidősb tanácsbeli elnököt. „Közgyűlés“ alatt a képviselő testület gyűlése értendő. 58. §. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása, és őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett — az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg — közgyűlést kell tartani. Ha a bíró, polgármester, vagy maga a képviselő testület, vagy tagjainak egynegyede jónak látja, rendkívüli közgyűlés annyiszor tartathatik, ahányszor a körülmények igénylik. Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról, s az azokon felveendő tárgyakról a képviselőtestület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitűzötteken kívül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is létethetnek. Ily indítványok azonban legalább 24 óra közbenjöttével vétethetnek csak tárgyalás alá. Minden önálló indítvány, t. i. mely az elnök által az összehívás alkalmával előre nem volt napirendre kitűzve, csak 24 órával később kerülhet szőnyegre. Ezen időt meggondolásra rendeli a törvény és a kellemetlen meglepetések kikerülése czéljából. Rendkívüli gyűlésen oly tárgy, mely az összehívásban előre bejelentve nem volt, fel nem hozható. 59. §. A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapítja meg. „A közgyűlésen a jelenlevők“, de csak azok határoznak, kik a képviselő-testületnek tagjai (160. §.), kivételt képez a 103. §., mely nem a jelenlevőket, hanem az egész képviselő-testületet veszi alapul. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, bíró, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bír szavazattal, és mindegyik csak olyan ügyekben, melyek által személyileg érdekelve nincs. A többi tisztviselők a közgyűléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben bírnak, ha a képviselő-testületnek különben is tagjai. Ahol több rendes jegyző, tanácsnok, ügyész s árvaszéki ülnök volna, mindenik bir szavazattal. Ellenben a 60. §-ban nem említett egyéb tisztviselők, p. ellenőr, levéltárnok sat. (1. 64. §.) ülési és tanácskozási joggal bírnak ugyan, de szavazattal csak akkor, ha egyúttal képviselők is, p. mint virilis szavazatuak. 61. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be, ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügyrend megtartása fölött. Jogában és kötelességében áll az elnöknek a csendzavaró hallgatóságot előre bocsátott megintés után a teremből kiutasítani, s a szólót a tárgyhoz térésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az hiedelmet sértené, rendre utasítani, s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgyban megvonni. A kérdést szavazatra az elnök teszi fel. Szavazás előtt a kérdés megállapításához a tagoknak szólni jogukban áll; véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről és községi kölcsönről van szó, az elnök a név szerinti szavazást elrendelni mindig köteles. A törvény azon intézkedéséből, hogy az elnöknek jogában áll a csendzavaró hallgatóságot kiutasítani, következik, hogy a gyűlések nyilvánosak. De egyes esetek fordulhatnak elő, midőn a tanácskozás zárt ülésben czélszerűbb, azonban határozatot hozni csak nyilvánosság mellett lehet. Ez a legjobb őre a közjónak. 62. §. A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, a gyűlés által a felebbezés kizárásával kis és nagy községekben 15 főig, — rendezett tanácsú városokban 50 főig terjedhető s közigazgatási uton behajtható birságra bívntettethetik. A birság a szegények pénztárába fizetendő. Ha széksértés megtordása inditványoztatott, elsőbben a felett kell szavazni. VI. FEJEZET. A községi elöljáróságról. 63. §. A képviselő-testület határozatait és a törvényhatóság rendeleteit a községi elöljáróság hajtja végre. A községi képviselet nem csak tanácskozó, hanem egyúttal végrehajtó hatalommal is bír. Végrehajtó hatalmát saját választott elöljárósága által gyakorolja. 64. §. A községi elöljáróság áll: kis községekben: a bíróból és helyetteséből (másod- vagy törvénybiróból), legalább 2 tanácsbeliből (esküdt, hites) és a körjegyzőből; nagy községekben: a bíróból és helyetteséből (másod- vagy törvénybiró), legalább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyzőből, illetőleg jegyzőkből, közgyámból, és ahol van, a rendes községi orvosból. A rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot a tanács tagjai képezik, t. i. a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök s a község által a helyi igények szerint rendszeresített más tisztviselők. A törvényben tiszteletbeli tisztviselőkről nincs szó. A kis községben sincs eltiltva, hogy két tanácsbelinél több ne választassák. A pénztárnoktól a törvény nem kiván ugyan cautiót, de a község kivánhat. A rendezett tanácsú város orvost tartani köteles. A körjegyzőség tényleg már sok felföldi községben létezik. De fontos újítás az, hogy a körjegyző ezentúl az elöljáróság tagja, és így szavazatot gyakorol a községi ügyekre, továbbá, hogy rendes fizetéssel lesz ellátva (66. §.), és hogy hivatala életfogytáig tart (70. §.) és így többé nem ingatag. A 64. §-ban felsorolt hivatalokon felül a helyi igényekhez képest más tisztviselők, p. erdészek, gazdák sat. is rendszeresíttethetnek a törvényhatóság, illetőleg a kormány jóváhagyásával (26. §. d), de az nincs kimondva, hogy p. o. a rendőrkapitány vagy jegyző egyszersmind tanácsnok is ne lehessen.* * * A fentebbi jegyzet harmadik kikezdése furcsán hangzik. Azt látszik feltételezni, mintha a körjegyzőség különös uj valami volna s mintha a tényleg mégis már létezett körjegyzők lettek volna csak állásukra nézve bizonytalanságban ; holott a községi s a körjegyzők állása egyaránt ingatag volt, s a kettő közti különbség csak az, hogy „egyes“ községek jegyzője „községi jegyző“ ellenben többes községek (vagyis több szövetkezett helység) jegyzője „közjegyző“ nevet visel; de azért az utóbbi is általánosságban „községi jegyző.“ 60. §, hogy a vádlott büntető birság mennyisége fölött. Maga a közgyűlés mint _____,küdtszék, a felebbezés kizárásával stél a tanácskozásban felmerülő illetlenségek felett. A birság behajtására azonnal megtehető a foglalás.