Köztelek – 1898. 1-52. szám
1898-02-23 / 16. szám
286 maszkodva igyekeznek bajaikat orvosolni. A gyűlésen kis és nagy gazdák igen szép számmal vettek részt. (-)-) Németország. A kereskedelmi szerződések és a német gazdák. A porosz földmivelési miniszter von Hammerstein Losten közelebb a képviselőházban azt igérte, hogy a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződések a jövőben úgy lesznek fogalmazva, hogy azokkal elsősorban a német gazdák érdekei védessenek. A kijelentést a német szaksajtó örömmel üdvözli, csak azon sajnálkozását fejezi ki, hogy a gazdákat károsító kereskedelmi szerződések még hat esztendeig maradnak érvényben, addig pedig, ha az állam részéről a gazdák gyors segélyt nem nyernek, nagyobb részük tönkre fog menni. A miniszterhez tehát kérvényt intéztek, amelyben a következőket kérik: 1. Hasson oda a kormány, hogy a mezőgazdának úgy az állampénztárnál, mint az iparosoknál s kereskedőknél elégséges személyhitel nyitassék. 2. Utasíttassanak az állami s nyilvános pénzintézetek, hogy birtokokra, időszerű kamatláb mellett, mint gyámhatóság nyújtsanak kölcsönt a birtokos kérelmére amortizáczió mellett is. 4. Alkottassanak oly mezőgazdasági törvények, melyek a mai viszonyoknak jobban megfelelnek. 4. Csak oly gabona eresztessék be a némethatáron, mely szállítási minősítéssel van ellátva. 5. Az Amerikával, Argentínával s a többi exotikus államokkal kötött kedvezményes szerződések felbontandók s olyanokkal pótlandók, amelyek Németország termelőinek is kedveznek, illetve azok existencziáját biztosítják. 6. A margarintörvény kiegészítendő. Azaz köteleztessék minden pék, vendéglős és czukrász, hogy üzletében feltűnő helyen plakátot illesszen, mely mutassa, vájjon margarin vagy tiszta vaj használtatik-e az üzletben? 7. A német piacznak a corned beef- el, (Amerikai hentes áru és zsírral) történő elárasztásának vége vettessék. 8. A marhavész behurczolásának akadályozása czéljából a határok csak oly szigorúan zárassanak, mint Angliában. De ha ez lehetetlenség volna, abban az esetben a határon átjött állatok legalább 2-3 hétig porosz állatorvosok felügyelete alatt, vesztegzár alatt tartassanak. A sajtó figyelmeztet, hogy a kormány csakis a fentebbi pontok gyors keresztülvitelével segíthet az inség szélére juttatott német gazdák sorsán, mert úgymond: „kétszer ad, ki gyorsan ad." Kíváncsiak vagyunk, váljon a jól körvonalazott óhajtások a német kormány részéről teljesíttetnek-e ? (-j) Francziaország: Az örökösödési ügyek rendezése. Az örökösödés utáni kincstári illeték már régóta sok panasznak képezte tárgyát. Az örökség átíratása után a kincstár az összérték 10%-át szedte illeték czímén, tekintet nélkül arra, terhelte az ingatlant adósság vagy sem? Ha pl. valaki 100.000 frankos birtokot örökölt, a kincstár 10 ezer frank illetéket vett tőle, még akkor is, ha az 90 ezer frank adóssággal volt terhelve. Ez esetben az örökösnek még az 1250 franknyi átiratási költséget is fizetnie kellett, szóval örökségére az utóbbi összeget a saját zsebéből ráfizethette. Az igazságtalan eljárás megszüntetése ügyében még 1895-ben megszavazott a képviselőház egy törvényjavaslatot, melyben indítványoztatott, hogy a tényleges teher után az örökös illetéket ne fizessen. A szenátus elé került javaslatot, két évnél hoszszabb ideig bírálgatták, végre lényegtelen módosítással 139 szóval 131 ellenében fogadták el. uyan újból felültrágyáztattam. A lueternát, noha a gazdaságomban védnövény nélkül mindig jól sikerült, ez évben védnövénynyel szeretném elvetni. Kérdem tisztelt gazdatársaimat, hogy védőnövényül az árpának vagy a tavaszi búzának használata indokolt-e, tekintettel a növények tenyészéletére. A sörárpa a mi vidékünkön meg nem terem, s így a gazdasági tekintetek a jelenlegi árviszonyok miatt a tavaszi búza vetése mellett szólanak. A talaj kitűnő magas fekvésű, humoros fekete homokos agyagtalaj. Minthogy tavaszi búzánál a korai vetés fő fontosságú, a franczia luezernamag ellenben kényes természeténél fogva csak későn vethető, kérdem, lehetséges-e a magvetést külön-külön oly módon eszközölni, hogy a luczernamag soros vetőgéppel a már kikelt búzavetésre kerüljön. Tavaszi búzából mely faj és magyar holdjára mily mennyiségben volna használandó, s a szükséges vetőmag hol lenne beszerezhető. E. t. 93. sz. kérdés. Egy 500 holdas birtok kezelésére fogadtak fel 1896. október hó 1-én; a földesuram Szegeden lakott, feljebbvalóm a földesuramon kivül nem volt. A mult év ősz táján földesuram Mokrin községbe jött lakni és mert a birtokot ő maga kívánja kezelni, földesuram 1897. szeptember hó 1- én, ugyanezen év október 1-ére felmondott, de mert a felmondás csak fél hónappal előbb történt, nem nyugodtam bele s nem távoztam. Újévkor azonban szolgálatom elhagyására kényszeritett. Kérek szives felvilágosítást, követelhetem-e járandóságomnak és lakbéremnek 6 hóra járó kiadását földesuramtól, vagy nem ? Ha igen, mily módon. Mokrin, J. J. 94. sz. kérdés. A n.-sombori bérgazdaságba 1895. január 1-én lettem kinevezve az intézői állási bérlő biharmegyei bérletén lakott. 1897. évben junius hó vége felé a hitelezők megrohanták a bérlőt és az itteni gazdaság teljes felszerelését és terményét is lefoglalták és arra egy zárgondnokot neveztek ki. Én működésemet folytattam egész okt. l-ig, ekkor a zárgondnok a hitelezők ügyvédje megbízásából egy átiratban értesített, hogy szolgálatomat felmondja és működésemet szüntessem be. Október l-ig járandó fizetésemet azonban nem adták ki sem a foglalók, sem a bérlő. Méltóztassék véleményt adni, tartoznak-e engem, mint alkalmazottat kifizetni és mennyi időre? N.-Sombor. F. J. LEVÉLSZEKRENY. Kérdések. 92. sz. kérdés. A tavaszszal luezernát szándékozom vetni. Az ennek szánt földet, melyet takarmánybükköny alá 1896. évben trágyával jól meghordtam, 1897 őszén mélyen megszántattam s jól érett marhaganéjjal véko- ! Feleletek. Sulyveszteség szállítás folytán. (Felelet a 82. sz kérdésre.) Egészen preciz mázsálást feltételezve is, az a 121 2°/0 sulyveszteség 110 kilométernyi út és 30 órai koplalás és szomjazás után, igenis lehetséges, tekintve, hogy az állatok 4 órán keresztül lábon is hajtattak s Budapesten azelőtt mázsáitattak le, mielőtt ehettek és ihattak volna. Mint arra kísérleti adatok is vannak, még akkor se igen tetemes (de persze nagy határok között ingadozó) a súlyveszteség, ha a kirakás után megetetik és megitatják az állatokat. Igy pl. Bécsbe szállított, 48 órán át útban volt, de aztán 24 óráig pihent, gondozott, etetett és itatott marhák mérlegeltetvén, a veszteség volt: 900 kiló átlag drb súlyból 15—32 kiló, más állatoknál 752 kiló átlagsulyból 15—30 kiló, 628 kiló átlagsulyból ismét más állatoknál 5—33 kiló; 804 kiló sulya megint más fajta marháknál 30 kiló. Egy másik mázsálási eredmény szerint egy-egy drb marha sulyvesztesége 328 kilométer ut után 41 kiló volt. Bár tehát a 121//2°/o súlyveszteség jó magas, belenyugodhat, hogy a lemázsálásnál valószínűleg nem rövidítették meg, hanem azt 16. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. a súlyvesztességet egészben az utón való leromlás, illetőleg a 30 óra alatt .bélsár, vizelet, verejték, nyál stb. alakjában kiürített anyagvesztesség okozta. M -y. Javított hizlalótakarmány a hizlalás III. időszakára. (Felelet a 83. sz. kérdésre.) A közölt takarmányozási eljárás nem egészen megfelelő. A takarmánykeverék ugyanis sok szárazanyagot, szénhydrátot és zsírt tartalmaz, aránylag kevés fehérnye mellett, úgy, hogy a táparány az előírtnál jóval tágabb. A zsombolyázott csalamádéból tehát 10 kg. helyett elegendő lesz csupán 5 kg.-ot etetni, mert ezáltal jóval kevesebb szárazanyag és szénhydrát kerül a szervezetbe, viszont délben az 5 kg. lueternaszéna helyett 7 kg.-ot kell adagolni, vagy esetleg 1 kg. repczepogácsa helyett két kilogrammot. Ezáltal kellő mennyiségű fehérnyét kapnak a hizók. Ha azonban a hizlalás II. időszakában a repczepogácsából csak 1—2 kilogramm volt számításba véve 1000 kg. élősúlyra, úgy ajánlatosabb nem emelni a repczepogácsa adagját a III. időszakban 2 kilogrammra s inkább több lueternát etetni. A takarmányösszeállítás az alábbi számítások szerint következőképpen módosul: IIT. időszak. Alaptakarmány: száraz- fehérje szén- zsír arány anyag • hydrát 25-000 2700. 14-800 0'600 1,60 Burgonya 15 kg. . . 3-750 0-300 3 270 0"030 Zsomb. csalamádé 10 kg. 7'000 0'270 3'480 0400 Finom búzakorpa 2 kg. 1*740 0'236 0 888 0 060 Tengeridara 6 kg. . . 5 130 0-500 3 636 0'280 Zabos bükköny 8 kg. 6'664 0-576 2'800 0'096 Repczepogácsa 1 kg. 0'887 0'253 0 238 0'077 Luezernaszéna 5 kg. 4-230 0-490 0570 0 050 29-401 2-625 15'882 0693 1 67 — zsombolyázott csalamídéökg. 3-500 Q'135 1/740 Q-Q50 25-901 2-490 14442 0-643 luezernaszéna 2 kg. 1-690 0-190 0-630 0'020 27-591 2-680 14*772 0'663 1: 6*1 25-901 2-490 14'142 0643 vagy: -frepczepogácsa 1 kg. . . 0-887 0-253 0 238 0 077 26 788 2-743 14 380 0 720 1:589 A III. időszakban a hizók sószükséglete darabonként és naponként 35—45 gramm. J. G. Vadászterület önállósága. (Felelet a 84. sz. kérdésre.) Valamely vadászterület önállósága tekintetében a törvényen kivül elsősorban a haszonbéri szerződés az irányadó. Ha ezen szerződés értelmében a különben önálló, de kikebelezni elmulasztott terület is haszonbérbe adatott, akkor a kérdést tevő jogát nem gyakorolhatja, mert a vadászat joga az ő területén is a községi vadászat bérlőjét illeti. Biborhere és baltaczim termelése. (Felelet a 85. sz. kérdésre.) 1. A biborherét lehet őszszel s tavaszszal vetni ; az ősszi vetésnek az az előnye, hogy kora tavaszszal lekaszálva a biborherét a föld felszabadul, melyet más termények bevetésével lehet még ugyanazon évben értékesíteni. A biborhere tehát csak egy kaszálást ad, amit értékének megbírálásánál figyelembe kell venni, egyszer megkaszálva a föld feltörendő. Így lehet tehát a bíborherét tavaszszal is venni, feltéve hogy eléggé korán