Köztelek – 1923. 1-50. szám

1923-03-22 / 22. szám

XXXIII. évfolyam. Budapest, 1923. március hó 22. 22. (2766.) szám. KÖZTELEK Az egyesületi tanács felügyelete alatt Kiadásért felesfia : Sillassy Zoltáán, az OMGE igazgatója. Feleifti szerkesztő: Budajr Bans. Segédszerkesztő : Keithmeszer Imre. Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek­ utca 8. Kiadóhivatal: Budapest, EX., Üllői-út II. szám. Telefon József 51—05. Telefon: József 99—32. Előfizetési árak: OMGE tagoknak: "2000 K. 1 évre 1400 K. 1500 „ i/a „ 700 „ 750 " i/i „ _­­ 850 „ 4 dollár, Csehszlovákia 120 ezekol, Jugoszlávia 300 dinár, Románia 600 lei, egyéb külföldre 7000 magyar korona. Előfizetést csakis a naptári negyedévek szerint fogad el a kiadóhivatal. Előfizetőknek: 1 évre ... ...­­/a „ V* „ - -Külföldre: egy évre: Amerika KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint kétezer, csütörtökön és vasárnap. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. TARTALOM: Dohánytermelési bizottság gyűlése. Lótenyésztési bizottság gyűlése. A földreformnovella. (G.­­. dr.) A zalaszentgróti nemesített burgonyák. (Lall Lőrinc.) A váltó- vagy járóbúza előnyei. (Fü­redy Lajos.) Dohány- és kukoricatermelés jövedelmezősége. (Mocsáry Dénes.) Új rendeletek. Levélszekrény. (Elkésett mákvetés ideje.) Könyvismertetés. A gazdaközönség köréből. Vegyes közlemények. Tőzsde, Kereskedelem. Szerkesztői üzenetek. AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. Dohánytermelési bizottság gyűlése. (1923. március hó 13-án.) Somstich László gróf elnöklete alatt jelen voltak: Tömöry Kálmán dr. államtitkár, a m. kir. Dohányjövedéki Központ igazgatója, báró Natorp Tivadar dr. min. tanácsos, Bányász László dr. p. n. főtanácsos, ugyancsak a Dohányjövedéki Központ Igazgatósága képviseletében, Bogdán Ferenc, Csoór Lajos, Dessewffy Aurél gróf, Dessewffy István gróf, Eszenyi Jenő, Farkas Géza (alsóeöri), Gulácsy Dezső, Rákossy Jenő, Klór András, Lénárd Lőrinc, Montágh Ákos, Somogyi Ernő, Zsivánovits Béla bizottsági tagok, az OMGE tisztikara ré­széről pedig Szilassy Zoltán igazgató, Buday Barna h. igazgató, Rothmeyer Imre és Rege Károly dr. titkárok, Rédly Gyula fogalmazó, Mikó János pénztáros, Láng József főkönyvelő és Fabricius Endre titkár úgyis mint előadó. Kimentették magukat Beliczey Géza és Székács Elemér alelnö­kök, Meskó Pál bizottsági tag. Somssich László gróf elnök az ülést megnyitva sajnálattal jelentette be, hogy Dessewffy Aurél gróf, aki a bizottság­nak több mint két évtizede volt elnöke, hajlott korára való tekintettel az elnökségről lemondott és ezen elhatározását megmászhatatlannak jelentette ki. Amidőn a bizottság nevében önagyméltóságának a termelés ezen ága érdeké­ben teljesített önfeláldozó munkásságáért hálás köszönetet mond, javasolja, hogy érdemes jegyzőkönyvben örökíttesse­nek meg. (Helyeslés.) Tömöry Kálmán h. államtitkár csatlakozva elnök javaslatá­hoz a pénzügyminiszter és a Dohányjövedéki Központ Igaz­gatósága nevében mond köszönetet Dessewffy Aurél grófnak a dohánytermelés érdekében kifejtett több évtizedes önzet­len fáradozáséért. 1. Jelentés az 1922. évi dohánytermelés és bevál­tás eredményiről. Fabricius Endre előadó az OMGE elnöke által a m. kir. dohánybeváltó hivatalokhoz kinevezett gazdasági szakértők jelentései alapján beszámol az 1922. évi dohánytermelés és beváltás eredményéről. Részletesen ismerteti a hosszan­tartott szárazság, majd az őszi tartós esőzések hatását. Jól munkált földek átlag jobban bírták a szárazságot. Az őszi csapadék megnehezítette a törést, szárítást, csomózást, a minőség jóval gyengébb a múlt évinél. Néhol kedvezőb­bek voltak az eredmények, mint a miskolczi beváltó kör­zetben. A kezelés javult, de még nem éri el a békebeli színvonalat, ami az alacsony beváltási áraknak is tulajdonít­ható. A kezelés javítására ajánlatos lenne, ha a felügyelősé­gek tisztviselői a törés, csomózás idején kiszállva, adnának útbaigazításokat, propagandafüzetek terjesztése is jó hatással lenne. A kistermelők általában gyengébb minőséget szállí­tottak le és kevesebbet holdankint. A szaktudás hiánya és okszerűtlen gazdálkodás következménye, nem kis mérték­ben azonban a csempészet is csökkentette a mennyiséget. Elértek azonban jobb eredményt is, mint pl. Kápolnán, ahol egy kisgazda egy holdról 645 kg. dohányt szállított be az átlagos 320 kg.-mal szemben. A beváltás a legelőzéke­nyebben történt. Az egyes osztályok arányosan oszlottak meg. Holdankint, a beküldött jelentések szerint, 5 q dohány volt az átlagter­més. Ennél magasabb átlag volt Hajdúdorogon 6'30 q, Nagy­kállón 6'18 q, Jászberényben 5'60 q, Nyíregyházán 6 08 q, Miskolcon 5'50 q, Faddon 5 76 q, Rakamazon 6 50 q (kapa 8-10 q), Nyírbátor 5'71 q és Debrecen 6'10 q (köz.­kerti). Legcsekélyebb átlagot Kiskunfélegyháza 2'26 q és Jászkisér 2'39 q-t ért el, ahol a minőség is leggyengébb volt. A q-kinti átlagárban vezet Miskolc, a debreceni leveleknél 19,735 K.­val, a szentendrei muskotálynál 25,334 K.-val és Fadd a kerti leveleknél 23.032 K.-val. Panasz nem fordult elő a beváltással szemben, csupán a beváltási járandóság kése­delmes kifizetése ellen. Panasz volt a vasúti szállítással szemben, ahol egyrészt a szállítási tarifát értelmezték rosz­szul, például a békéscsabai körzetben, másrészt akadályokat gördítettek a szállítás lebonyolítása elé, ezen az állapoton kell javítani. Javasolja végül, hogy a dohánybeváltó hivata­lokhoz kirendelt szakértőknek, akik jelentésüket beküldöt­ték, jegyzőkönyvi köszönet szavaztassék. Gulácsy Dezső, mint az előadó jelentéséből is, a vasúti szállításra vonatkozólag megállapíthatja a termelőnek sok­szor kell hatósági közegektől szenvednie. Saját esetét ismer­teti, mely a határmenti dohánytermelést teszi lehetetlenné. Tömöry Kálmán h. államtitkár kijelenti, hogy a jövedék a beváltási járandóság folyósítása érdekében mindent elkö­vetett, szóló személyesen is eljárt és ezért, ha néhol volt is e tekintetben késedelem, az vis major-nak tekintendő. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a békéscsabai körzetben a dohány vasúti szállításával bajok voltak. A lövedék a beváltás kezdetén rendesen állt a MÁV-hoz, felhíván a szállítás akadálytalan lebonyolítására. Ha valahol baj mu­tatkozik, a termelő forduljon sürgönyileg a jövedékhez és fél óra alatt az intézkedés megtörténik. A Gulácsy által felhozott eset egyéni jellegű, amelyben a bíróság illetékes dönteni és ezért kéri, hogy az ne tárgyaltassék. Elnök köszönetet mond Tömöry hozzászólásáért és egy­szersmind csatlakozik ahhoz, hogy nehogy a bíróságnak pre­judikáltassék, a Gulácsy által felvetett eset ne tárgyaltas­sék. Kimondja, hogy előadó jelentése tudomásul vétetvén, a szakértőknek a bizottság munkásságukért jegyzőkönyvi köszönetet mond. 2. A m. kir.f pénzügyminiszter leiratai. Fabricius Endre előadó ismerteti a pénzügyminiszter leira­tát, melyet az OMGE részéről intézett felterjesztésre küldött. Az OMGE által a dohánybeváltási áraknak a békebeli búzá­hoz viszonyított értékben kért megállapítását és ennek már az év első hónapján való publikálására vonatkozó kérelmét a miniszter teljesítette és ebben az OMGE munkája teljes sikerrel járt. Javasolja, hogy midőn a kérelmünk honorá­lásáért köszönetet mond az OMGE, egyszersmind kérte, hogy a 2—3 g búzaérték átlagnak tekintessék, vagyis a II. osztályú levelek árának, míg a magasabb osztályok fokoza­tosan értékeltessenek. A fuvarpótlék felemelésére vonat­kozó kérelem nem teljesíttetett, erre javasolja, hogy a békebeli 3 fillérnek buzaparitásra való emelése újból keressék. A kövezetvámmentesség tekintetében a minisz­ter a tárgyalást megindította, addig is a lövedék viseli a kövezetvámot. A holdpénzelőlegre vonatkozó kérelmet is honorálta, holdankint 3 g búzaértéket engedélyezvén. Nem honorálta azonban a gazdasági szakértők napidíjának eme­lésére­ vonatkozó kérelmet, melyre nézve javasolja, hogy újból kérje azt a bizottság a VII. fizetési oszt. érvényes napidíjak nagyságának megfelelően, de legalább 1000 K.-ban, mert a szakértőknél ez nem pótlék mint az állami tiszt­viselőknél és a végzett munka teljesítésével még ez sincsen arányban. Kéri a lövedék jelenlevő igazgatóját, hogy ezt a kérdést a legnagyobb jóindulattal kezelje. Eszenyi Jenő szerint a 2—3 g átlagos búzaérték nem alkalmas a termelés fejlesztésére, az épületek karbantartása sokba kerül. Legalább is megfontolás tárgyává tegye a lövedék, hogy 2'8—3'5 q-ra emeltessék az átlagát, a hold­pénzelőleg pedig 4 q búzaérték legyen. Farkas Géza (alsóőri) csatlakozott Eszenyi felszólalásához azzal, hogy a búzaérték ne csak az őszi hónapokban vétes­sék alapul, hanem október és április hónapok búzaárai legye­nek az irányt adók. Somssich László gróf elnök határozatként kimondja az előadói javaslat Eszenyi és Farkas pótlásával elfogadtatik, egyszersmind pedig a kérelmek teljesítéséért a pénzügyminisz­ternek a "bizottság köszönetet mond. 3. Saját használatra való dohánytermelés. Előadó ismerteti a Debreceni G. E. nek a saját használatra való dohánytermelés újra engedélyezésére vonatkozó át­iratát. Miután az OMGE-nek ezen kérdésben elvi álláspontja, hogy az ne engedélyeztessék, javasolja, hogy az átirat felett a bizottság térjen napirendre. Elnök a határozatot ily értelemben mondja ki. 4. A dohánytermelő gazdaságok és a birtokreform. Előadó ismerteti az OMGE-nek ezen kérdésben eddigi működését. Vázolja a gyakorlatban előfordult eseteket, amelyek nem megnyugtatók és ha a dohánytermelő gazda­ságok továbbra is ily mértékben vétetnek igénybe, a magyar dohánytermelés csődje következik be. Ismerteti a Szabolcs­megyei G. E.-nek erre vonatkozó átiratát. Javasolja, hogy a dohánytermelő gazdaságok védelme céljából az OMGE sür­gős felterjesztést intézzen a földművelésügyi miniszterhez, kérve, hogy a készülő novellában gondoskodás történjék a törvény 34. §-nak ily értelmű kiegészítéséről, valamint, hogy az OFB tanácsába a lövedék kiküldöttje is helyet foglaljon, a felterjesztés pártolás céljából a pénzügyminiszterhez és az OFB-hoz is megküldessék. Tömöry Kálmán h. államtitkár sorolja az ezen kérdésben a pénzügyminiszter által tett lépéseket. A dohánytermelő nagyobb beruházást teljesít és a novellában is ezen indokon kell a fősúlynak lennie, továbbá, hogy a dohánytermelés a többtermelés eszköze, mert utána más termény nagyobb termést ad. Bogdán Ferenc előadói javaslatát elfogadja. Gyakorlati példákkal igazolja, hogy a tárgyaló bizottságok mennyire nem veszik figyelembe a jövedék kiküldöttjének szak­véleményét Szabolcsban a dohánytermelés a többtermelés alapja. Eszenyi Jenő felszólalásában a sürgősségre mutat rá. Ha a dohányföldeket elveszik, a gazdaságok az exensív termelés felé haladnak. Lehetetlen, hogy a dohánypajták mellett nyissák a házhelyek utcáit. Első a közérdek, fon­tosabb az országra, hogy a dohánytermelés megmaradjon, semmint néhány ember 1—2 holdhoz hozzájuttassák, akik ezzel a földdel nem is tudnak mit kezdeni. Szilassy Zoltán igazgató legfontosabbnak tartja, hogy az OFB tanácsában a lövedéknek képviselője legyen. Nehezebb a helyzet a háborús birtokoknál már csak azért is, mert a dohánytermelő vidékeken lévő háborús birtokok így a dohányt nem termelő vidékek ugyanoly birtokával szem­ben előnyt élveznének. Elnök határozatként kimondja, hogy előadó javaslata ér­telmében a földm. miniszterhez felterjesztés fog intéztetni, az a pénzügyminiszternek is pártolás céljából megküldetik, továbbá az OFB-hoz is. Szégyenletes lenne, ha Magyaror- Kifejtő- és velőborsó, spárgagyökér, gombacsk­a, legkitűnőbb külföldi gyártmányú kerti eszközök számtalan változatban beszerezhető a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezeténél Budapest, V. kerület, Alkotmány­ utca 29. sz. , 9-3. * 9 _tn z* 12 o .. 3 a ?3 <9 o 3 Mai számunk 12 oldal. Egyes szám Ára 40 K.

Next