Kurír - esti kiadás, 1990. október (1. évfolyam, 65-86. szám)
1990-10-15 / 75. szám
6 Fidesz: Győzelem! „A teremben enni, inni és dohányozni tilos!” - ez a tábla fogadja a Lendvay utcába érkező újságírókat. És hatalmas öröm. Erre persze meg is van minden ok. Néhány idézet találomra a kora esti MTI-telexekből: „Tarolt a Fidesz Balassagyarmaton”; „SZDSZ-Fidesz-győzelem a soproni második fordulóban”, „Veszprémben a listán döntő fölénnyel győzött a Fidesz” - és így tovább. Azóta már Székesfehérváron is eldőlt: a Fidesz több szavazatot kapott, mint amenynyire egyáltalán számított. Tizenegy órakor sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor frakcióvezető és Ungár Klára főpolgármester-jelölt. Orbán Viktor elmondta: az első fordulóhoz képest is megerősödtek a fiatal demokraták, annak ellenére, hogy a második fordulóra nem is készültek igazán. Kampányuk visszafogott volt, elsősorban a választások utáni időszakra koncentráltak, szakértőik a helyi feladatok megoldásán dolgoztak. Orbán ismét hangsúlyozta, hogy a budapesti főpolgármester személye a párterőviszonyok ismeretében sem egyértelmű, azt nagyon komoly tárgyalások fogják eldönteni. Kérdésre válaszolva elmondta: még nem tudják, hogy támogatják-e Demszky Gábort a főpolgármesteri posztra. Ez sok mindentől függ, s a jelenlegi helyzetben - ha az MDF és az SZDSZ azonos ereje „kioltja” egymást - még Ungár Klára is nyerhet. Egyelőre csak egy biztos: Pataki Etelka nem tesz főpolgármester - jelentette ki Orbán Viktor. BAYER ZSOLT 1990. október 15. — AZ ORSZÁG ELÉGEDETLEN ÉS VÁLASZTOTT VIRRASZTÓ VÁLASZTÓ Néhány nap múlva bizonyára megtudhatjuk a közvéleménykutatóktól, hogy vajon hányan voltak kíváncsiak a televízió vasárnap estétől hétfő hajnalig tartó éjszakai választási műsorára. Már csak ha a voksolási hajlandóságot vesszük tekintetbe, akkor sem rághatták izgatottan milliók és milliók körmeiket a helyhatósági választások részeredményei miatt éjszaka. A képernyőn ez nem látszott (nem jött át), bár a stúdió, a monstre élő adás helyszíne - hasonlóan az országgyűlési képviselőválasztásokhoz ismét a négyes volt, ám mintha egy kicsit „összementek” volna a díszletek. A hatalmas területen három „riportsarok” volt kialakítva, azok és a műsorvezető, Baló György pulpitusa között váltogatta képeit az öt kamera, a rendező mesteri vágásaival komfortos hatást keltve. Most nem voltak számítógépek, a telexek - amelyek az ország különböző helységeiből ontották a helyhatósági választási részeredményeket - a stúdó előtti társalgórészbe szorultak. Melynek következtében a szinte félóránként érkező vendégek bizony spártai körülmények között várakoztak adásbeli jelenésükre. - Ez az állapot megérne egy Rosszat! - jegyezte meg egyikük félhangosan, és mosolyogva hárította el az egyik rendezőasszisztens bocsánatkérés-feleségét - mondván, korábban hozzászokott már az ilyen kaotikus állapotokhoz. A kamera nagy úr. Amint kigyullad az éppen közvetítő tetején a piros fény - jelezve, hogy annak képe kerül adásba az előtte ülők egyszerre „viselkedni kezdenek”. Szívből jövő, felszabadult jókedv, nagy-nagy önuralommal kipréselt mosoly a főváros főpolgármester-jelöltjeinek arcán. (A jókedv jelzőjét a Kedves Olvasó rendelje tetszése szerint személyekhez.) Megfontolt, okos válaszok Győrffy Miklós kérdéseire. Hogy hogyan s miként lesz ezután. Majd kialszik a piros fény a közvetítő kamera tetején - vége az élő adásnak - és szinte egyazon pillanatban egyikük arcán megdermed a kötelező protokollmosoly. Ungár és Demszky mosolyogva és gratulációkat fogadva vonul ki a négyesből. Ám Barsiné Pataky Etelka akkor már a folyosón jár. Zárt ajka vékony vonallá préselődik. - Legközelebb tehát négy év múlva találkozunk? - évődik búcsúzóul a lépcsőlejáratnál Ungár Győrffyvel. De a riporter kivágja magát, mondván, hogy majd meghívja a képviselőnőt ebédelni. Demszky elégedetten sóhajt, élvezi, hogy már nem neki kell saját idejét beosztania. Néhány centivel még nála is magasabb személyi titkára osztja be néhány hete az idejét, így ő beszéli meg a hétfő reggeli újabb tévéinterjút. A vendégek elmennek, újak érkeznek. És ez így megy virradatig. Közben óránként helyzetjelentés a választások összesítéséről. Jönnek az „újabb” papírok. Egyre több, s egyre kevesebb reményt hagyva. Hétfő reggel hat óra. Új hét, új munkanap, új helyhatóság. (DÉVAI) Frekvenciaoratórium A rádió épülete szinte kihalt. A híres pagoda is, hideg, sárga fényében, így üresen elég rideg. A 32-es stúdió körül is teljes a nyugalom, pedig már fél kilenc. Fél óra múlva kezdődik a Virrasztó választó című élő adás, a helyhatósági választások második fordulójának krónikája. Rapi api - ahogy kollégái hívják Rapcsányi Lászlót - rezignáltan várja jelenését. Szalay Zsolt, a főorganizátor hívja a különféle pártközpontoknál lévő URH-kocsikat. - Hollósék, jelentkezzetek! - Itt csak én vagyok, a Hollós bement a pártházba - mondja egy már álmos hang. - Jó, jó, de te ki vagy? - Én Szappanos vagyok - így a hang, és a stúdióban megteremtődik a hangulat. - Miért nem mossa le? - ereszti el valaki az elméntséget. 21 óra 5 perc. Valahonnan az éterből beleszól egy hang a technikai helyiség hatalmas keverőpultjába. - Figyeljetek, gyerekek!... Gyere! - És megszólal a szignál. Rapcsányi úr kedélyesen elbeszélget a stúdióban ülő szociológus és tömegkommunikációs kutató „szakértő kommandóval”. Majd sorban következnek az egyre áttekinthetetlenebb számszerű eredmények. Közben, pár szobával arrébb, nagyüzemben készül a kávé. A reggel négyig adásban dolgozó mintegy húszfős stábnak valószínűleg szüksége is lesz rá. Ági, a titkárnő háborog. - Összekalapoztam úgy 500 Ft-ot. Ebből tudtam venni két kiló harminc deka krinolint, fél kiló kávét. De hát ugye a krinolinhoz kell kenyér meg mustár is, ez belekerült 100 Ft-ba. Ezt én hiteleztem meg. Üdítőre már nem is maradt. A technikai helyiség megtelik. A stúdiót átveszi az Esti Krónika csapata. A szakértők meredten bámulják a tévét. No nem a választási műsort, hanem a Telesportot. - Kikapott a Kecskemét - állapítja meg a szociológus. - Na jó, de a Csepeltől - így a politológus. A győztes azonban Ági forró kávéja. Ez osztatlan sikert arat. Vissza a stúdióbajai,beszélgetések, a bejelentések minden felliáltgdás, baki, nélkül sorjáznak. Minden olajozottan megy. Már van a gyakorlataik, hiszen ez az ötödik választási éjszaka?3 11 óra. Épp egy sajtótájékoztatót közvetítenek. A stúdióban Rapi api fülessel a fején, magányosan. Meglátogatom. Kér egy szalonnás kenyeret? Abált. Kettő van, az egyiket szívesen odaadom. Tudja, éjjel nem is vagyok éhes, csak reggel, de akkor nagyon. A cigaretta bezzeg fogy. Egy egész dobozzal elszívok ilyenkor. De csak félig. Jönnek a hírek az MTI-ből, a tudósítóktól, a műsor pereg. A szakértők még az üresjáratokban is az eredményeket elemzik. - Most bejön az Etelka vagy sem? - kérdezi Szalay úr az egyik szervezőt. - Azt még nem tudom, de a Demszky biztos jön reggel. - Én nagyon örülök a Demszkynek, de miért nem jön be a Klub is? Bevallom, bizonyos szempontból ő jobban érdekel - jegyzi meg Vicsek úr, a szakértők beszéltetője. A kissé szétesett csapat összeszedi magát. Mindjárt éjfél, körkép következik. A számok, a listák már-már monoton sora után hírek következnek, majd Rapi api átnéz a technikai helyiség üvegfalán, kezével úgy tesz, mintha hegedülne. A zenei szerkesztő ért a jelből, és a 32-es stúdiót betölti a muzsika. BEB AZ ÖRÖM KÖNNYEI Amilyen lassan gyülekeztek a párttagok, az érdeklődők és az újságírók az SZDSZ Mérleg utcai országos központjában a kora esti órákban, annyira sokan gyűltek össze az este tízkor tartott sajtótájékoztatóra. Az első nagy „futkosást” mégsem a pártvezetők bejelentése jelentette, hanem Faludy György megérkezése. Az ősz mester köszöntését egy kézszorítás erejéig majd minden jelenlévő kötelességének érezte. Aztán elkezdődött a sajtótájékoztató, amelyet Kis János, a zrt elnöke azzal a bejelentéssel ezdett, hogy Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor. Az ováció, ami az elnök szavait fogadta, leírhatatlan volt. Az éjféli, második tájékoztatóig, aki élt és mozgott, izgatottan tárgyalta a beérkező eredményeket, és az idő előrehaladtával az arcokra korábban kiült feszült várakozás egyre jobban feloldódott, és a földszinti étteremben sorban durrogtak a pezsgők. Demszky Gábor csak éjfélkor állt a nyilvánosság elé, arcán alig leplezett meghatottsággal. Könnyek csillogtak a szemében, miközben megköszönte a részvételt minden szavazónak, különösen azoknak, akik az SZDSZ listájára voksoltak. Szavai után percekig nem lehetett rendet teremteni a teremben: fütty, taps, ováció. Ami ilyenkor lenni szokott. Nem tudni, hogy a győztes párt főpolgármester-jelöltjének könynyei milyen hatással voltak a jelenlévőkre, de egy biztos: Faludy és Konrád, a két György szemében - kik egymás mellett ültek - szinkronban csillogott a könny. Erről az elérzékenyülésről Budapest leendő főpolgármestere a Kurír kérdésére válaszolva elmondta, utoljára leánya megszületésekor fordult elő vele. Mármint a könnyekig meghatódás. Ezután már csak az ünneplés maradt, bele a késő éjszakába. A békés poharazgatást csak néha zavarta meg egy-egy diadalüvöltés, ami a szabad demokraták újabb győzelmeit jelezte. Késő éjszaka, a televízió műsorának végéig kiderült, hogy az összes megyeszékhelyen a liberális ellenzék vezet. Ezért minden okuk megvolt a mulatásra. Bár többen már a másnap kezdődő kemény és sokszor hálátlan feladatra gondoltak. ELTŰNT Szentendrén egy ezüst zilipeuszkár szűke, háton sétát folttal. Magas jutalom ellenében! Telefon: 180-2610 K. GY. Fotó: SZALAY ZOLTÁN