Kurír - esti kiadás, 1990. december (1. évfolyam, 109-127. szám)

1990-12-03 / 109. szám

1990. december 3. BOLHAMENTES BOLHAPIAC A hogy meghatározhatatlan eredetű bundájában vacogva ácsorog az újpesti bolhapiac közepén. A tömeg, amely de­cember eleje lévén, karácsonyi hangulatban tolong, pár percre eltakarja szem elől. Amikor új­ra láthatóvá válik, a nő már bunda nélkül didereg. A piac közepén gondosan ácsolt emel­vény, fenyőfagallyakkal feldí­szítve. Alatta már gyülekezik a hatezer-négyszáz négyzetmé­ternyi bolhapiac vezetősége. Novák úr két mankóval botor­kál az emelvényhez. - Mostanában csúszósak az utak. Kifordult a bokám. A másik főnök, Keresztes Sándor nem hiába druszája a környezetvédelmi miniszternek, piacát tisztán, rendben tartja.­­ Ez egy igazi bolhapiac. Százhatvan kereskedősátrunk van, és hatszáz darab napi asz­tal. Reggel nyolctól délután hatig hetven forintért itt bárki árulhat. A nyugdíjasoknak még kedvezményt is adunk, nekik csak negyven forintba kerül az asztal bérlése. A piacot körül­ölelő­ konténersorban férfi- és női WC, cipőjavító, kulcsmá­soló, zuhanyzó van. Ez utóbbi azért is sikeres, mivel sokan jönnek vidékről vonattal, és nincs máshol lehetőségük a tisztálkodásra. Itt negyven,fo­rintért addig zuhanyozhatnak, ameddig akarnak. Nem csak az emberek, a piac tisztaságával is sokat foglalkozunk. Két konté­ner van itt hátul, folyamatosan ürítjük őket. Májusban, amikor idejöttünk, kiköveztük, közmű­­vesítettük a területet. Harminc­ötmilliót fordítottunk arra, hogy az emberek kulturált kö­rülmények között árulhassanak. Nagyon sok eladó egyben az előállítója is termékeinek, és nemcsak itt árusít, hanem a Váci utcában is. Persze, a vásár­lók ett jóval drágábban vehetik meg. A szolgáltatásaink is negyven százalékkal olcsóbbak, mint a Centrum áruházakban. Közben megérkezett a kereske­delmi kamara egyik prominense. - Ugye tetszik, amit itt lát­nak? - Kicsit odébb húzott. - Ott van az én üzletem, azt is nézzék meg! - Kire várunk még - kér­dezgetik egymást az urak. - A polgármesterre­­ jön valahon­nan a válasz. Néhány vevő sod­ródik közelünkbe. - Ugye bedughatjuk? - kérdezik az emelvényre szerelt konnektorra mutatva. S az imént vásárolt kávédaráló már vígan muzsikál a belevezetett áram hatására. A várakozás perceit felfedező úttal múlat­juk. A IV. kerületi bolhapiacon valóban minden kapható. - Az egész országban hiány­cikk, itt viszont kaptam ácsce­ruzát - meséli egy vevő. Kicsit odébb hatalmas területen mű­soros kazetta eladó. A vásárló­kat úgy látszik, nem izgatja a honban dúló kazettaháború. Hamisat, valódit viszik, mint a cukrot. A műsoros viedokazet­­ták másolását tiltja a törvény. Valószínűleg a hölgy, aki árulja, tisztában is van vele, hiszen jobbra-balra tekintgető szeme erről árulkodik. Keresztes úr talál ránk a bó­dék között. - Jöjjenek! A polgármester úr megérkezett, beszélni sze­retne magukkal. Az emelvény alatt sárga kabátos, farmernad­­rágos úr áll. Bemutatkozunk. Ellentétben vele. Tekintete a messzeségbe réved. Érthetet­lenül nézünk egymásra fotós kollégámmal. Úgy látszik, a lábhoz rendelés szokása még régről maradt itt. A kereskedel­mi kamarás úr beszédbe kezd. A hangosítón továbbított sza­vak elvesznek a tömeg morajá­ban. A vásárlók már gyakorol­ják, amit a kamarás úr éppen bejelent.­­ És ezzel megnyitom a ka­rácsonyi vásárt. B. BEA Fotó: GRNÁK LÁSZLÓ Nem lesz tévénk? Hét végén minden egyes képviselő kézhez kapta azt a vaskos pakkot, mely többek között a jövő évi költségvetés mintegy ezeroldalas tervezetét tartal­mazza. Ugyan Rabár Ferenc pénzügyminiszter már csak fél lábbal van hivatalában, a költségvetés vitájában még ő képviseli a kormányt. Nyilvánva­lóan össze kell szedni minden fifikáját, hogy az esetlegesen felmerülő kérdésekre kielégítő választ tudjon adni. Ki gondolta volna, hogy a Nemzetközi Gazda­sági Minisztérium 27,5 millió forinttal járul hozzá az MTK-VM sportegyesület működéséhez? Szó­ról szóra a tervezet szerint: „A feladatok ellátásá­hoz szükséges pénzügyi fedezet forrásait egy rész­ről a költségvetési támogatás, másrészről az intézmény saját ár- és díjbevételei biztosítják. Jövő évben az összes kiadás 31,7 millió forint... bevétele az 1990. évi 35 millió forintról 4,2 millió forintra lecsökken.” De ne képzeljük, hogy ez az egyetlen állami költségvetésből fizetett sportegyesület. Itt van példának okáért a Földművelésügyi Minisz­térium, amely a Ferencvárosi Torna Club kiadá­saiba „segít be”. Az 1991. évi előirányzat 64,5 mil­lió forint. A nagyobb bibit pedig Hankiss Elemér jelenti, ugyanis ő élből nem írta alá a Rabár Ferenc 6,8 millárdos tévé-költségvetési javaslatát. Bányai Gábor ekképp indokolta főnöke döntését: „A Ma­gyar Televízió számára a költségvetésben foglaltak elfogadhatatlanok, mert ez a keret az 1991-es évre a Magyar Televíziót működésképtelenné tenné. Kérjük a magyar kormányt, hogy az eredeti javas­latunkban jelzett összeget, 12,7 milliárd forintot fogadja el.” A televízió elnöksége a kormány által biztosított pénz csaknem kétszerese mellett tudja elképzelni a zavartalan sugárzást. Egész pontosan 6 milliárd forintról van szó, így jár az ember, ha hiányt farigcsál... CS. E. Isten gyermekei? Okulva az utóbbi idők sátánista rémtetteiből, az ember azt a lo­gikus következtetést vonná le, hogy amennyiben egy vallási közösség egyértelműen minden emberi értékrendet felrúgó cse­lekedetekre alapozza hitét, úgy az csakis a Gonosz nevét írhatja a zászlajára. Nem,így van. Ang­liában, a civilizált, nyugodt, hű­vös Albionban letartóztatták az „Isten gyermekei” elnevezésű szekta tíz tagját. A vád ellenük­­ kiskorúak megrontása. Nem egy-két eltévelyedett hívőről van ám szó, ne higgyük: ez a szekta szertartásai és ideológiája szerves részének tekinti a kis­korú gyermekekkel folytatott nemi aktust. A közösséget a hat­vanas években alapították Kali­forniában, de már állítólag az egész világon elterjedt. Nem tudunk róluk túl sokat, hiszen érthető okokból a legnagyobb titokban folytatják undorító üzelmeiket. Az, bizonyos, hogy az Egyesült Államokon kívül Kanadában, Japánban, Angliá­ban, Franciaországban és Spa­nyolországban működnek a kö­zösségeik, és a dél-amerikai ál­lamokban is. Módszereikről elég annyit mondani, hogy fana­tikus híveik nagy részét már gyermekkoruktól feltétlen en­gedelmességre nevelik, még­hozzá körmönfontan szadista módszerrel: addig csökkentik alvásidejüket, míg jellemük tö­kéletesen befolyásolható nem lesz. Most e sátánok közül tízet sikerült letartóztatni. A brit es­küdtszékek pedig nem arról hí­resek, hogy ilyen esetekben el­nézőek lennének. De mi lesz azzal a huszonkét kisgyerekkel, akiket a banda letartóztatásakor találtak a bűnözőknél? Állami ondozásba akarják őket adni K­étséges viszont, hogy akár a legkörültekintőbb gondozás is visszaadhatja ép pszichéjüket... -SZ. - rpp . pmp .$$* .- pHK § 4s-^v'.r • \ { A* 1 UyJh km^ mi t~ ■ . ^ . .­­ . • . •• «V»jsw '•■ ! A Vállalkozásfejlesztési Tanács november huszonhar­­madikán alakult, alapcélja a vállalkozások élénkítése. En­nek érdekében - alkalmilag - a kormányzati döntése­ket is értékelik, javaslataikkal segíteni kívánják. A Vállalkozásfejlesztési Tanács rendkívülli ülést tartott huszonnyolcadikán, és ezt követően állásfoglalást hozott nyilvánosságra. Lényege a következő: A kormányzat restriktív, inflációgerjesztő politikát foly­tat, amellyel a Tanács nem ért­ egyet. A „szektor­­semlegesség” elvével szemben előnyben kell részesíteni a magánvállalkozásokat, különben is fel kell gyorsítani és teljes körűvé kell tenni a privatizációt. A tanács üdvözli, hogy felvetődött egy vállalkozásélénkítő kibontakozás­alternatíva is a kormányzat köreiben (nyilván a Matolcsy­­féle „B -változatról” van szó). Továbbá: a kormányzat gazdaságpolitikai döntéseit előkészítő előterjesztéseket az eddigi „titkolózás” helyett teljesen nyilvánosan kell kezelni, hogy nyíltan meg lehessen vitatni! - Árva úr - kérdezzük Árva Lászlót, a tanács egyik tagját - mit ért az önök által elutasított kormányzati „titkolózáson”?­­ Amikor augusztusban a ’91-re szóló restriktív kor­mányzati intézkedési tervet Langmár Ferenc a Magyar Hírlapban nyilvánosságra hozta, nagy botrány tört ki, mivel az titkos volt. Szerintem tényleg botrány. Már ugyanis az, hogy ilyesmi egyáltalán titkos lehet! - De az üzleti-gazdasági információk az előkészítés túl korai fázisában érzékenyek lehetnek... - Ez marhaság! Bocsánat, természetesen egy konkrét üzletkötés esetében ez ésszerű. Csakhogy itt általános, koncepcionális lépésekről van szó, amelyekben minde­nekelőtt a legtágabb konszenzusnak kell kialakulnia! A válság leküzdésében a legtöbb talán a vállalkozóktól várható, és akkor információszűkében kell szenvednünk.­­ Ezt úgy érti, hogy a kormányzatnak Önöket, mint testületet kötelessége volna informálni? - Dehogy. Csak az állampolgárokon keresztüli Aho­gyan mindenkit - Épp most hozzák teljes nyilvánosságra a jövő évi pénzügyi törvénytervezetet, hét kötetben... - Igen, miközben annak alapelveiben nem bizonyos az egyetértés. Azt jóval korábban alaposabban, nyilvá­nosabban vitatni kellett volna, különben ezt az elő­terjesztést is, ha hagynak rá időt. Amennyire szűkek a határidők, épp csak lelkileg készülhet fel a polgár és a vállalkozó polgár a jövő évre. Az Aquacaritas khm van a vízből HOBBIÉLETMENTŐK ÉLETBIZTOSÍTÁS NÉLKÜL Október óta hivatalosan nem teljesít szolgálatot az Aquacaritas balatoni mentőegyesület. Novemberben mégis három tucat riasztásra indultak az önkéntes mentők, akiknek eszébe sem jutott arra hivatkozni, hogy a kalendárium már réges-rég ellapozta a nyarat. Június 6-án hoztak létre a Balaton megszállott rajongói egy új szervezetet. Szolgálatuk felbecsülhetetlen, amikor „porzik” a tó vize és a bajba jutott emberek fohásza fölött hullámhegyek takarják el az égboltot. Takarékosan bántak a jelzők­kel a keszthelyi Festetics-kas­­télyban az Aquacaritas Balato­ni Segélyszolgálat évadzáró tájékoztatójának előadói. Em­berségükről, hétköznapi hős­tetteikről adtak számot egy­másnak a statisztika bikkfa­nyelvén és közben keserűen nyugtázták, hogy a szükséges társadalmi méretű segítség bi­zony még várat magára. Az idén tavasszal fogtak hozzá Keszthelyen a volt munkáső­r-rádiórendszerek, helyiségek és -eszközök fel­­használásával az átfogó bala­toni mentőrendszer kiépíté­séhez. Saját kezdeményezésre URH-segélykérő állomásokat telepítettek a balatoni stran­dokra és kempinekbe. Száz hordozható rádió adó-vevő készüléket osztottak szét azok között a sportegyesületek és szervezetek között, amelyek önkéntes vízi mentésre vállal­koztak. Közvetlen kapcsolatot létesítettek a siófoki vízi ren­dészettel, a mentőszolgálattal és a tűzoltókkal. Rendszeres időjárás-jelentést kaptak a siófoki meteorológiai állomás­tól, és viharjelzés esetén a rá­­dióval felszerelt Aquacaritas­­hajók több ezer fürdőzőt, csó­­nakázót figyelmeztettek a ve­szély közeledtére. Szombaton sokan mondták el tapasztalataikat az első hó­napok mentőgyakorlatáról, ám volt egy gondolat, amelyik újra és újra a megbántottságot érzékeltette. A közvélemény ugyanis gyorsan napirendre tér afelett, hogy 335 embert az életveszélyből mentenek meg, de azt nehezen viseli el, hogy az életmentők szabad idejükben motorcsónakkal köz­lekednek a Balatonon. Jó len­ne végre egymás tiszteletében odáig eljutni, hogy ha valaki áldozatot hoz a vízen pihenők biztonságáért, annak ne kell­jen gazsulálnia az önjelölt, vagy éppen professzionalista környezetvédők kegyeiért. Felkarolva és látványosan támogatva továbbra sem érez­heti magát a segélyszolgálat. Megbecsülve azért annál inkább. A Polgári Védelem or­szágos parancsnokhelyettese, Gál József csodálattal adózott annak az odaadó szorgalom­nak, amellyel az önkéntes szervezet emberei fáradoznak. Keszthelyen felidézték azo­kat a nyári órákat, amikor az Aquacaritas felhívására véradó donorok jelentkezését kérték egy szülő anya vércseréjéhez. Néhány balatoni vasútállomás hangosbemondóján is elhang­zott a kérés. Röviddel később pedig azt tudatták min­denkivel, hogy a bajbajutott túl van a válságos helyzeten, s hogy sokkal többen jelentkez­tek, mint amennyi vérre szük­ség lett volna. Volt aki arról beszélt, hogy a mentőszolgálat tagjai egye­lőre kénytelenek belenyugod­ni abba, hogy nekik nincs életbiztosításuk, bár mások életét ők „biztosítják”... Czoma László független országgyűlési képviselő az egyesület társadalmi elnöke­ként elégedett lehet, hiszen parlamenti visszavonultságát Keszthelyen a legnemesebb aktivitással kárpótolja. (MERUK)

Next