Kurír - esti kiadás, 1991. november (2. évfolyam, 213-232. szám)
1991-11-04 / 213. szám
1991. november 4. FEGYVERMUSTRA (10.) Golyók köpenyben Genfi konvenciónak azt a munícióhasználatra vonatkozó nemzetközi megállapodást nevezik amelyik nem létezik. Felmerült ugyan a század elején egy ilyen megállapodás lehetősége, de aláírására soha nem került sor, tehát nem köti egyik kormány kezét sem. Ehelyett azonban a legtöbb hadviselő állam önkéntesen eláll az olyan gyalogsági muníció használatától, amely burkolatlan ólmot tartalmaz. Ugyanezen államok belügyi hatóságai ezen az alapon látják el rendőralakulataikat teljesen burkolt golyókkal, és ugyanakkor tiltják az ólomgolyók és vágott vagy üreges orrú golyók használatát állampolgáraiknak is. Nem olvastam még az új törvényerejű rendelet idevonatkozó cikkelyeit, tehát nem tudom, hogy hazánkban mi a helyzet. Fel kell azonban tételeznem, hogy az új rendelet megalkotói nem látták okát, hogy megváltoztassák ezt a sok évtizeden át érvényben lévő szabályt. Az ólommérgezés súlyos következményekkel járhat, ha elhanyagolják. Sajátos tulajdonsága, hogy a mérgezéstől számított öt éven belül nem fejleszt ki szimptómákat. Ez különösen akkor veszélyes, ha a betegnek nincs oka feltételezni, hogy ólommérgezést szenvedett. Ilyen, amikor a levegő, a víz, az élelem vagy egyéb anyagok hordozzák az ólmot magukban. Ha azonban valakit golyó sebesített meg, ezt rendszerint kiveszik, mielőtt bármilyen mérgezést okozhatna. Ha esetleg nem lehet kivenni, a mérgezéssel számolni kell. Ha egy köpenyes golyó a testben szétmegy, akkor mindenképpen ólommérgezést kell feltételezni, mert majdnem minden golyó belső töltete ötvözött ólomból áll. Egy köpenyes golyónak sem kell sok, hogy felrepedjen vagy széttörjön. A réz- vagy acélköpenyes golyók használata tehát nem biztosít ólommérgezés ellen. Ugyanakkor a köpenyes golyónak van egy, az ólommérgezés lehetőségénél sokkal kevésbé kívánatos tulajdonsága. Az ilyen golyónak olyan nagy áthatóereje van, hogy nem egy, de esetenként három emberen is átfuthat. Az összes kézifegyver-kaliber közül a legáltalánosabban használt, a 9x19-es a leghírhedtebb áthatolóképességéről. Ennek ellenére pont ezt használja a legtöbb rendőrség. Szerintem a törvényhozóknak a valódi adatok birtokában illene megfontolni, hogy mi a rosszabb. Egy olyan golyó, amely ólommérgezést okozhat, vagy egy olyan, amelyik ártatlan embereket ölhet meg. Feltehetőleg a rendőrök céltáblái elsősorban törvénysértők. Elismerésre méltó, hogy gondoskodni akarnak arról: akit meglőttek, az a golyóseben kívül ne kapjon még ólommérgezést is. Az ártalmatlan járókelő életét és testi épségét én, személyesen valahogy fontosabbnak tartom. Vágott vagy üreges orrú golyó a testben ellapul, tehát nem szalad ki belőle. Az általa eltalált ember sokkal súlyosabb sérülést szenved, mint ha köpenyes golyó okozta volna a sérülést, és kizárja egy ártatlan ember halálát. Következő (sorozatunk befejező) részében a magyar rendőrség pisztolyaival foglalkozunk. CRS GYÓGYSZERTAN ROMÁNC Köhögök! Ez a felismerés egyáltalán nem töltött el örömmel, nem éreztem azt a mennyei boldogságot, amely alapvető felfedezések után mondhatni kötelező. Elhatároztam, hogy orvoshoz megyek, és feladva a „patópáli” tempót, délben már a rendelőben üldögéltem. Na, valamikor este öt és hat óra között bejutottam a „doktor úrhoz”, aki alapos vizsgálat után közölte a tényt - amit úgyis tudtam -, miszerint beteg vagyok, meg hogy látja, látja, ha nem hord kabátot, csak azokat a flancos dzsekiket, hát így jár. De egy szónak is száz a vége, itt a recept, ki kell váltani, be kell szedni, pihenni, feküdni... Hazafelé menet beugrom a patikába, kiváltom a gyógyszert. Azaz beugrottam volna, ha befértem volna... mert ember ember hátán álldigált. Továbbmentem, útközben még két gyógyszertár mellen kell elmennem, de úgy látszik, a „Népjóléti” mindenhová betette a lábát. Mindenhol kilométeres sorok. Ideges emberek, kisírt szemű gyógyszerészek látványa fogadott. Siettem haza, hogy gutaütés helyett inkább ágyban, párnák közt - a boldogságtól röpdöső nagymama népi gyógymódjai segítségével - gyógyuljak. Kaptam meleg lábvizet, forró hársfateát, priznicet és szederlekvárt. Éjszaka a dunsztban majdnem elájultam, de természetemtől fogva szívós vagyok, így hát túléltem. Reggel úgy döntöttem, itt az ideje, hogy a modern orvostudomány igazi elsőbbségét bebizonyítva a Libexintől és a Paxirasoltól gyógyuljak meg. Kezemben a modern vegyipar és az évszázados, aprólékos, „igazi” tudományos munka gyümölcse: a gyógyszer, egyelőre még recepten. A gyógyszertárban huszonkét űzött szemű, lihegő, fogát csattogtató állampolgár várt sorára. Miután eljutottam az árazóhoz a receptemmel és a kapott fecnivel, a pénztár körüli rögbimeccs közepébe vetettem magam. A pénztárban üldögélő diplomás gyógyszerész döbbenetes produkciót hajtott végre. Fogta a receptet. Megnézte. Az árak közül kikeresett egy számot, majd bedugta a receptet a pénztárgépbe és beütötte a számot. No, ez megvan, gondolhatnánk. De a pénztárosnő ismét megnézte a receptet, ismét kikeresett egy árat, ismét bedugta a receptet a pénztárgépbe és beütött egy számot. Most már biztos kész... gondoltam, de csalódnom kellett. Újra megnézte. Kikereste. Bedugta. Kilencven fokkal elfordítva beütötte, kivette, megnézte... Ezután fogott egy papírt meg egy ceruzát, kiszámolta, hogy mennyit kell fizetnem és közölte, hogy 13,80. Most már csak a kiváltónál kellett néhány nyugdíjason átgázolni, és a kezemben volt a gyógyszer. Mit mondjak, nagyon boldog voltam. Már nem is köhögök... (VÁSÁRHELYI) ás ez a szerelm, más ez a minőség Mindenki vásárolt már olyan terméket, amelyről messziről lesírt, hogy az csak valahol Európa keleti felében készülhetett. Régiónk katasztrofális szolgáltatási színvonala sem titok senki előtt. Nyakunkon Nyugat- Európa egységesült -e, ám senki előtt sem lehet kétséges, hogy azzal a „minőséggel”, amelyet ma térségünk felkínálhat, esélye sincs a kö Mindezeket felismerve alapította meg tizenhét cég a Minőségért Alapítványt. Szeretnék feltámasztani a háború előtti Magyarország szilárd minőségi követelményeit. Elengedhetetlennek tekintik a korszerű minőségbiztosítási rendszerek meghonosítását a gazdaságban, a minőség fejlesztését szolgáló kutatásokat. Hangsúlyozottan független szervezetnek tekintik magukat, ám szeretnék, ha a kormány a maga hatósági eszközeivel elősegítené a minőség ügyét. Egyik fő „csapásirány” az alapítvány szemében az oktatási rendszer átalakítása, amelynek eredményeképpen már az általános iskolában igényességre nevelnék a gyerekeket. Az alapítvány létrehozói tudják, mekkora fába vágták fejszéjüket, hiszen újraértelmezésre szorul maga a minőség szó is. A későbbiek során magyar minőségi díjat is szándékoznak alapítani, ám ez messze nem azonos a ma ismert Kiváló Áruk Fórumi kitüntetéssel. Mint mondják, az európai szabványosítás és minőségi követelmény nem termékeket, hanem rendszert és gondolkodásmódot jelent. Az alapítvány szülőatyáinak eltökéltségét mutatja, hogy az egyik cég, a Hill „fejvadász” vállalat alaptőkéjének egytizedét utalta át az alapítványba. B.M. Neve, ha van, (nem) csak áruvér megy Megy az ember a számítástechnikai szakvásáron, és az egyik standnál világnagyságunkat találja. Dedikál, és ezzel csak közvetve egyengeti a saját üzlete útjait. Ugyanis nyilván kölcsönös gazdasági segítségnyújtásról van szó. A nagy név hatására több nyomtató kel el, s ebből a haszonból jut majd valamely úszóversenyre, a nemzet dicsőségére. Bizony, sokak megütköznek, ha ilyesmit tapasztalnak. ,„Megrázó, ha - mondjuk - Sztankay búgja fülünkbe az Állami Biztosító ajánlatát! Hát erre való a hatalmas színészi tehetség?” Hölgyeim, uraim, csak azt ne higgyük, hogy mindez valaha is másként működött nálunk. Lehet, hogy kissé másféle formákban, de eddig is a gazdaság teremtette meg a lehetőségét annak, hogy világbajnokoknak örülhessünk. Új világ jön. Egy világnagyság nem fogja bagóért adni a nevét, és nem játssza el a renoméját azzal, hogy silány árura ütik „áruvédjegyként”. Csak annyi történt, hogy a neve egy helyett két dolgot jelent majd: amit jól csinál, és amit elvállal. Ha pedig ily módon továbbra is lesznek kiváló sportolóink és nagy művészeink, mégpedig anélkül, hogy szégyenletesen nyomorognának, akkor a dolog rendben van. Akkor meg fogjuk szokni. Rajta hát, írók, tudósok, kőfaragók és balett-táncosok! Irány az új piaci világ! F. L. Az INTERPLASZTIKA Kft. plasztikai sebészei végeznek ránctalanító, orrplasztikai, fülplasztikai, mellnagyobbító műtéteket, zsírleszívást, hegek, veleszületett bőrelváltozások, daganatok eltávolítását. Cím: 1082 Budapest Vill., Baross u.119/a, V/5. Rendelési idő: h - sz - cs, 17-19-ig. 3 Esperantina Mirska. Beszédes név. Amikor először hallottam, azt hittem, hogy ugyanúgy született, mint a Szovjetunióban a „Kozmonavtyika” női név, egy eszme feletti lelkesültségben. Nagyanyám volt az első a családban, akinek eszperantó volt az anyanyelve. A családban csak eszperantóul beszélünk, hogy a gyermekek is ezt a nyelvet és eszmét szívják magukba. - No de nincs annyi perfekt eszperantó esetleg a közelben: ha meg akar valaki házasodni a családból, akkor mi történik? "-A jelöltnek mindenekelőtt tökéletesen meg kell tanulnia a nyelvet, és vizsgát kell tennie belőle. Minden családban más a rend, a miénkben ez. - Ön a világot járja, mint az eszperantó prófétája? - Én nyelvtanár vagyok, eddig a Talento Alapítvány gyerekeit tanítottam. Nem beszélek magyarul, mégis tökéletesen megértettük egymást, ők befejezték az eszperantót, mivel már eljutottak arra a szintre, ahonnan az egyéni ambíciók vezetnek tovább. De Budapesten szándékozom maradni, másutt fogok tanítani. A kívülálló nehezen fogadja be az eszperantisták szemléletét. Amit még Esperantinától és a talentosoktól megtudtam, megkísérlem összefoglalni: ez a nyelv képes megjeleníteni minden érzést és gondolatot, amelyet egy emberi nyelven el lehet mondani. Nyelvtana a legegyszerűbb, és kivételek nélküli. Ezért tökéletesen megtanulható egy világnyelvhez szükséges idő elenyésző töredéke alatt. Igaz, hogy elméleti képződményként kezdte pályafutását, mára azonban élő nyelvvé vált! A maga útját járja, és ezen út mentén az emberiség egységességét, összefogását hirdeti. Valamikor nálunk a munkásmozgalom titkos nyelveként feltöltődött némi ideológiával, de az eszperantómozgalomnak van „polgári szárnya” is, vagyis olyan, mint az élet bárhol: sokféle... Az azonban bizonyos: humanista elkötelezettsége általános, és az eszperantisták nemzetközi közösséget alkotnak. Mivel az eszperantó teljesen logikus, és immár történelmi távlatban kipróbált nyelv, alkalmas arra, hogy a számítógépes fordítás köztes nyelve legyen. Az emberi kommunikáció egyik leghatékonyabb elméleti fegyverévé és gyakorlati eszközévé emelkedett! Különben ez az oka annak, hogy Ronald J. Glossop, az edwardsville-i Dél-Illinois Egyetem filozófiaprofesszora nagy figyelmet szentel a budaörsi Talento gyerekeinek, és külföldi bemutatóikhoz komoly összegeket szervez össze, így juthattak el idén a hollandiai Hágába, a tehetséges gyermekek nevelésével foglalkozó világkonferenciára is. A dolog gyakorlati értékére egy példa: nyelveket tanuló gyermekcsoportokat hasonlítottak össze. Egyszerre kezdett egy csoport franciául, egy másik pedig eszperantóul tanulni. Az rendben van, hogy az eszperantós csoport rövid idő alatt középfokú szinten beszélte a nyelvet. Csakhogy utána belekezdett a franciába, és egyetlen év alatt „lelépte” a másik csoportot! Ez külföldi - nem magában álló - tapasztalat. Hogy miként működik Magyarországon, azt rövidesen megtudjuk. A Talento iskola gyerekeitől idén Esperantina Mirska elbúcsúzott, és ők belekezdtek a franciatanulásba. F. L. NEMZETISÉGE: ESZPERANTÓ!