Kurír - reggeli kiadás, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-06 / 182. szám
1995. július 6. A 49 éves férfi tizenöt éves kora óta a repülés szerelmese. Első önálló felszállásához még saját kezűleg gyártotta a szülői beleegyezést, s 1973 óta a Malév pilótája. Végigjárta a ranglétrát, most egy Boeing-767- esen kapitány, hetente többször is átrepüli a „pocsolyát”, ám igazi megszállottság a vadászgépekhez fűzi. Most úgy tetszik, sikerül megvalósítania egy régi álmát, egy MIG- múzeumot Várpalota határában. - Öt éve fogalmazódott meg bennem először az ötlet, amikor az oroszok már kifelé készülődtek. A tököli parancsnok jó haverom volt, sikerült megvennem tőle egy MÍG - 15-öst. Rá egy évre a kecskeméti vadászrepülő-ezred volt vezetője hívott fel, hogy van náluk egy MÍG - 17-es, csak helyre kéne pofozni. Utána már szinte menetrendszerűen jött a MÍG - 21 -es... - Gyűltek, akár a kerti törpék... - No, annál valamivel drágább mulatság volt. Eddig csaknem hárommillió forintba került nekem ez a szenvedély. A várpalotai önkormányzat szerencsére nagyon rendes volt. Amikor beállítottam hozzájuk, hogy szeretnék egy olyan múzeumot, ahol mindenki beöltözhet és beülhet a gépekbe, azonnal felajánlották ezt a területet. - Mi lesz, hajön a rossz idő? - Terveztem egy hangárt, de a bankok egyelőre nem adnak rá hitelt. Ezért aztán nemsokára kénytelen vagyok eladni ezt a három gépet egy amerikai barátomnak Fotó: TOROCZKAY CSABA 150 ezer dollárért. Abból veszek egy saját lakást meg még öt MIG-et és felépíteni a csarnokot. Ha minden jól megy, még működő is lesz köztük, két év múlva már, lehet repkedni. (DIÁN) ! ✓ NEMIGEN LESZ HASONLÓ Szeretik önök a mignont? Mert fogadjunk, eszükbe sem jut, hogy ez egy abszolút antimilitáns nyalánkság. Ne tessék csapkodni, nem a meleg ment az agyunkra... Csupán Somogyvári József Malév-pilóta gyűjteménye láttán csúszott ki a szánkon egy „MÍG yes””. (Aminek ugye ideológiai ellentéte a föntebb említett sütemény...) Hiába, nem vagyunk egyformák: kinek a MÍG, kinek a mignon. Csináld magad bíróságok Igazán szégyellhetjük magunkat mi, újságírók, hiszen hónapokon át szedtük le a keresztvizet Bokros úr ötleteiről, ahelyett, hogy bemutattuk volna annak pozitív hatásait. Ám ami késik, nem múlik. Veszprémben a bíróságokon már a szóbeli közlést helyezik előtérbe. Nem leveleznek az állampolgárokkal, nem idézgetik drága pénzen, ajánlott levélben. A tárgyalás folytatásáról vagy elnapolásáról szóló cetlit azon nyomban a tanúk, a fel- és alperesek kezébe nyomja a bíró. Ha esetleg elfelejtik az októberi tárgyalás időpontját, vagy elhagyják a papírfecnit a megidézettek, az már az ő bajuk, a bíróság mindent megtesz a Pénzügyminisztérium kedvéért, takarékosságból kitűnőre vizsgáznak. A teremőrök például, amikor épp nem kell őrizni a tárgyalótermek rendjét, asztalokat fabrikálnak a gondnok irányításával. Ez is több százezer forint megtakarítását jelentette. A többi munkatárs sem unatkozik, egyre gyarapszik a peres ügyek száma, a Pénzügyminisztérium nyomására elrendelt létszámstop pedig lehetetlenné teszi, hogy a hosszú ideig elhúzódó perek megoldása fölgyorsuljon. A könyvtáros a folyóiratok rendezése mellett statisztikusi szerepet is ellát, bár túl sok öröme nem telhet ebben, egyre elképesztőbbb helyzetet kell regisztrálnia. Ha így haladnak tovább, hiába gyűjtik a hulladékpapírt, hiába vásárolnak csak árleszállításkor, négy hónapot képtelenek lesznek finanszírozni. Május 30-ig elköltötték az 1995-re kapott pénz 53,5 százalékát. Veszprém megye ezzel az ország bíróságai között az első helyen áll, sok helyütt már a 65- 70 százaléknál tartanak, Szolnokon példának okáért 78,5 százaléknál. Talán a fentiek után elhiszik, hogy nem a pénzt szórják a bírák, csak hát tavalyi költségvetésük kétharmadát szavazta meg nekik az Országgyűlés, amihez még a huszonvalahány százalékos infláció is hozzájárul. Dr. Horváth György elnök szerint a bíróságokon katasztrófaelhárítás folyik, noha a gazdasági bíróságok egy-egy döntésének eredményeképp akár milliárdok is felszabadulhatnak, amelyek működő tőkét jelentenek a magyar gazdaságnak. (DALLOS) Tábori simli? Ha mostanság Nagyatádról hallunk, többségünk azonnal a botránnyal azonosítja a kis Somogy megyei várost. Az biztos, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal kiutasított egy német segélyszervezetet és egy bosnyák menekültekből álló orvoscsoportot. A kitessékelés indoka az volt, hogy az orvosoknak nem volt honosított diplomájuk, illetve a szakminisztérium által kiadott működési engedélyük. Az érintettek persze másként látják kirúgásuk okát. Annyiban igazuk lehet, hogy megkérdezik: miért pont most kerültek lapátra, amikor már több éve itt dolgoznak Magyarországon? A Frankfurter Allgemeine Zeitung tíz napon belül immáron másodszor foglalkozik újra a nagyatádi üggyel. Mint írják, a menekültek szerint szabálytalanságok voltak a segélyküldemények szétosztásánál, hamisított horvát útlevelekkel és vízumokkal kereskedtek a táborban. Csúszópénzekért jobb szobákat és különböző könnyítéseket lehet kapni. A magyar alkalmazottak állítólag tudtak ezekről az ügyekről, sőt részt is vettek bennük. Az, hogy végül is mi ebből az igazság, jogszerűen járt-e el a hivatal, a jövőben minden bizonnyal egyértelműen kiderül, de a botrány az botrány marad. A német nagykövet a magyar hatóságokhoz fordult. Nagyatádon nem csak ez a téma, hanem a hétfőn érkezett 131 bosnyák menekült ügye is. A bosnyákok úti célja Horvátország volt, de egy fenekéli , ugye, de egy felrobbantott híd miatt kelet felé kényszerültek elindulni, és így jutottak a magyar határhoz. A szerb hatóságok mindannyiukat autóbusszal szállították az országhatárhoz. Egyesek azt állítják, a buszozásért több száz, míg mások szerint ezerötszáz márkát kellett fizetniük. A 131 menekülttel együttvéve a nagyatádi tábornak immáron ezerhatszáz lakója van. Utoljára három évvel ezelőtt érkezett a mostanihoz hasonló vagy ennél is nagyobb számú menekültcsoport. SZ. B. ÜVEGFÚVÓ KERESTETIK Júniusban mintegy 423 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, ami 3700 fővel kevesebb a májusi adatnál. Örömre viszont semmi okunk, mert a visszaesés az előző hónapokban lényegesen nagyobb mértékű volt. Ez két okkal magyarázható. Egyrészt a munkanélküliek száma nem csökkent egységesen az ország minden területén, másrészt megkezdődött a tanulmányaikat befejező pályakezdő fiatalok jelentkezése a munkaügyi központokban. Számuk 39 ezerre emelkedett a májusi 36 600- ról. Ők egyébként igen rosszul járnak a járulékot tekintve, mert ma már csak a minimálnyugdíj 80 százalékát, 6720 forintot kapnak. A hónap folyamán összesen 63 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván a központok, ami persze csak töredéke a munkanélküliek számának, de 6000- rel több, mint májusban. Júniusban 221 ezer munkanélküli kapott jövedelempótló támogatást (ez alacsonyabb a májusi adatnál), és 300-zal nőtt a munkanélküli-ellátásukat szüneteltetők száma. Ennek szintén több összetevője van: keveseknek ugyan, de sikerült munkához jutniuk, változatlan viszont az ellátásból katonai szolgálat miatt kikerülők aránya. Minimálisan emelkedett a gyesre, gyedre távozott nők száma, az egyéb okból (például büntetés-végrehajtás miatt) szüneteltetők részaránya kismértékben, de határozottan emelkedett. Érdekes képet mutat a munkaerő-piaci kereslet és kínálat előrejelzése. Nő a nehéz fizikai segédmunkások, illetve a többszakmájú munkavállalók iránti kereslet. Több megyében hiányszakmává vált az üvegcsiszoló, üvegfúvó munkakör. Egyre rosszabb az esélyük viszont a csak gimnáziumi érettségivel rendelkezőknek. A felsőfokú végzettségűek zöme az idegennyelv ismeretével javíthat piaci helyzetén. Több villamosmérnököt, vegyészmérnököt keresnek, de például az agrárvégzettségűeknek egyre romlik a pozíciójuk. (VESZÉLY) Raniek csak úgy, elmélkodhatunk a Magyar Honvédség egyik legfiatalabb s egyben legelitebb alakulatát, a szolnoki légi szállítású, gyors reagálású zászlóalját elnézve. A hivatásosokból és szerződéses katonákból álló egység harcosai szinte mindent tudnak, amire egy deszantosnak szüksége van. Egyaránt otthon vannak a közelharcban, a lövészetben s minden olyan hadtudományban, amelyre szüksége lehet egy magyar Rambónak. Nem véletlenül vívta ki magának az elismerést a kis csapat, s egyre több és több fiatal szeretne soraiba lépni. Am elit alakulat ide vagy oda, a szolnokiak is kénytelenek a jelenleg használatos technikával dolgozni. Azaz húszéves terepjárókkal és helikopterekkel, illetve azokkal a meglévő készletekkel, amelyek ki tudja, mióta álltak a raktárakban. Márpedig egy gyors reagálású erőnek épp az adja a lendületét, hogy minden flottul működik benne. Porszem nem kerülhet a fogaskerekek közé. De ezt igen nehéz elképzelni a meglehetősen jól ismert orosz technikáról. Mert ki ne emlékezne bakaruhás időszakára, amikor órákig próbáltak lelket önteni a megmakacsult autókba. A szolnokiak persze megpróbálkoztak a lehetetlennel, a meglévő eszközöket alakították át a kor követelményeinek megfelelően. Legalábbis amennyire ezt meg lehetett tenni. Persze ők is jobban örülnének, ha az ósdi UAZ-ok helyett Mercedes vagy más nyugati terepjárók nyergeibe pattanhatnának, s valóban olyan modern fegyverekkel látnák el őket, amelyeket a nyugati elit alakulatok használnak. Talán a hadseregreform keretében erre is futja majd a honvédség büdzséjéből, mindenesetre egyelőre marad az UAZ és a fohász, nehogy akkor dögöljön be a szerkezet, amikor valóban szükség lenne rá. S. N. ITTHON 3 Csepeli álom Az alapkérdésben mindenki egyetértett: a csepeli infrastruktúra fejlesztését nem lehet tovább halogatni. Igen ám, de honnan lesz erre pénz? Ezen töprengett hosszasan tegnap délután Lotz Károly közlekedési miniszter, Demszky Gábor főpolgármester és Tóth Mihály csepeli polgármester. Az expóra készülve a fővárosi és a kerületi képviselők gyorsvillamosról álmodtak a HÉV helyett, de erről egyelőre letehetünk, hiszen 15 milliárd forintba kerülne. A BKV most elkezdte a HÉV felújítását, de ezek a munkák csak jövőre teszik lehetővé a biztonságos közlekedést. Másfél milliárd forint kellene ahhoz, hogy a HÉV-et 2005-ig fenntarthassák. Meg kellene oldani a csepeli bevezető, legalább kétsávos gerincút építését is. A mai árak szerint 800 millió forintba kerülne, amit a főváros 1997-1998-ban el tudna végeztetni, ha a HÉV szükséges rekonstrukciójához más, nem önkormányzati forrásból a fedezet megoldható. A főváros természetesen állami segítségre számít. Lotz Károly ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a lehetőségeket. A megbeszélésen a főváros és a kerület megállapodott abban is, hogy az új szennyvíztisztító évek óta vitatott helyének kijelöléséről egy nemzetközi vizsgálat után döntenek majd. Most Budapesten napi 700 ezer köbméter szennyvíz kerül biológiai tisztítás nélkül a Dunába. A főváros a sziget északi részét tartja megfelelőnek, a kerület a csepeli gyártelepet, de mindkét fél beleegyezett abba, hogy a külső szakértők véleményét elfogadják, s még ebben az évben teiítenek a szennyvíztisztító helyéről. K. Á. ALMA, TE DRAGA Egyes hírek szerint katasztrofális lesz az idei almatermés. Szakértői becslések szerint jó, ha 400 ezer tonna várható. A 80-as évek elején átlagosan 1,1- 1,2 millió tonnát szüreteltek. A két szám közötti különbség többek szerint annak köszönhető, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban a mezőgazdasági vezetés nem a súlyának megfelelően kezelte az agrárágazat egykor szebb napokat megélt területét. Az állami segítség évről évre csökkent, a piacok összeomlottak, így az ültetvényesek kivágták a fákat. Aki nem tette meg, annak a mai gazdasági helyzet, a még most sem befejezett kárpótlás tette vagy teszi be a kaput. Idén már sokaknak alig futott a növényvédő szerekre, ráadásul az időjárás sem kegyelmezett a termelőknek. Szabolcs-Szatmárban a tavaszi fagy a termés jó részét megsemmisítette. Éppen ezért nem kizárt, hogy ősszel az új almát több száz forintért mérik majd kilónként. Török Zoltánnal, a szakminisztérium illetékes főtanácsosával beszélgettünk. - Ön szerint valóban minden idők legrosszabb termése várható? S ezért szöknek majd fel az árak? - Valamennyi hazai termésű gyümölcsöt drágábban vehetünk majd szüret után, mint ahogy arra eredetileg gondolhattunk. Az időjárás, mindenekelőtt a tavaszi fagy sok helyen kedvezőtlenül befolyásolta a termés mennyiségét és minőségét. Annak nem látom értelmét, hogy belemennek bármilyen becslésbe is, hiszen szüret előtt, kedvező időjárás esetén a leszüretelés előtt álló almaszám gyarapodhat. A betakarításig pedig még van idő. - Volnának exportkilátásaink? - Az alma nem kiviteliengedély-köteles, tehát a termelőn múlik, idehaza vagy külföldön értékesíti termését. Elvileg az Európai Unió országaiba is van lehetőség exportra, csak bizonyos feltételeknek eleget kell tenni. Elsősorban a minőségi követelményekre gondolok, de aki Nyugaton akarja értékesíteni almáit, annak számítania kell vámra, és úgynevezett belépő árat is kell fizetnie. Keleten elsősorban Oroszországba lenne lehetőség kivinni az almát, csakhogy úgynevezett beviteli vámot kell fizetni, ami kilogrammonként 0,2 ECU, azaz 30 forint. (SZILÁGYI) Tel: 269-1993 Fax: 269-1992