Kurír - reggeli kiadás, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-01 / 268. szám
t JHn bbbf ^bb^ bbbb ^bb^ ^bbi bb^ bbb^ Atomrészegen Azt csiripelik a verebek, hogy a Paksi Atomerőműben a legutóbbi alkohol-ellenőrzés során 120 emberből 54 ittasnak találtatott. Közülük állítólag több a reaktorok környékén dolgozik. Történt mindez akkor, amikor a csernobili erőműről szóló rémhírek napvilágot láttak. Kováts Balázstól, az erőmű tájékoztató és látogató központjának vezetőjétől először azt kérdeztük: mától elkezdhetünk félni? - Azoktól az emberektől mindenképpen tartaniuk kell, akik ilyen rémhíreket terjesztenek. Persze alkoholvizsgálat volt, de a számok sántítanak. Beléptetőkapuinkba be van építve egy úgynevezett véletlen-számgenerátor. A műszer találomra választja ki az embereket - tekintet nélkül rangra és beosztásra akiknél megnézzük, fogyasztott-e alkoholt és mennyit. Akik fennakadnak a rostán, egy speciális mikrofonba kell beszélniük, amely jelzi, valaki úgy akart bejönni dolgozni, hogy otthon felhörpintett egy-két pohárral. Ezeket az embereket aztán megszondáztatjuk, hogy megtudjuk, pontosan mennyit is ittak. Ezt követően több körülményt is mérlegelve megválunk az ittas dolgozótól. - Milyen körülményeket mérlegelnek? - Igazándiból nem sokat, hiszen munkavédelmi szabályzatunk szerint aki alkoholt fogyaszt, az már nem képes ellátni maradéktalanul feladatát. A Paksi Atomerőműben a legkisebb mozdulatnak is óriási jelentősége van. - Végül hány ember találtatott ittasnak? - Hetente kétszáz embert vizsgálunk meg. Szeptemberben tizenkettőről derült ki, kirúgott a házból. Közülük hét nem az erőmű, hanem külső szolgáltatóvállalatok dolgozója. Ők azonnal persona non gratának minősíttettek az atomerőmű területén. Az öt másik erőművi dolgozó. Négyüket fegyelmi eljárással elbocsátottuk. Egyébként az öt utasból csak egy dolgozott az egyik reaktor közvetlen környékén. - Ha már itt tartunk, milyen a fegyelem az erőműben? - Jónak minősítem. Itt is, mint máshol, akadnak problémák. Nem titok, legutóbb három vezetőt kellett felmenteni beosztásából, mert nem úgy végezték munkájukat, ahogy az elvárható lett volna. Idén hét olyan eset történt, ami elbocsátással végződött. Ebből öt ittasság miatt, egy emberrel munkafegyelmi gondok voltak, egy pedig lopott. SZ. B. Már munkakezdéskor táncol a világ (Kurir-illusztráció) Csalánba nem üt a szikra „A dolgozó egy tíz köbméteres fekvő tartályban hegesztési munkát végzett. Munkavégzéséhez nem viselt egyéni védőfelszerelést és ruhája meggyulladt. Másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, amelyek következtében tizenegy nappal később meghalt.” E tragikus eset tavaly történt, az idézet a halálos kimenetelű hegesztési munkákat összegző hatósági dokumentumból való és sajnos nem az egyetlen ilyen történet. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője, dr. Békés András szerint az ellenőrzések során tavaly 402 munkavállalót ért három napon túli hegesztési baleset, amelyek közül öt okozta a dolgozó halálát, egynek pedig súlyos csonkulás lett a vége. Az esetek 12 százalékban azért történhettek meg, mert a munkavállaló nem használta a védőfelszerelést és a munkakörülmények biztonsága is kifogásolható volt. Az OMMF kétszáz felügyelője rendszeresen járja a munkahelyeket, és időről időre úgynevezett akciós, előre be nem jelentett ellenőrzéseket is végeznek egy-egy kiválasztott tárgykörben. Ilyen volt legutóbb az építő- és a faipar. A munkatársak rajtaütésszerűen elárasztják a terepet, ha kell, bírságolnak, illetve tárgyalást kezdeményeznek. Persze minden attól függ, ki a vétkes. Ha van felszerelés, de a dolgozó vagánykodik, a szabálysértés összege ötezer forintig terjed. Ám ha kiderül, a munkáltató nem gondoskodik a megfelelő biztonságról, súlyos veszélyeztetés miatt akár hárommillió forintot is fizethet. Sajnos a halálos munkabalesetek száma az elmúlt év óta nőtt. A tapasztalatok szerint a munkáltatók durván háromféle magatartást követnek. Egy részük nem is tudja, hogy létezik biztonsági követelmény, a másik csoport pontosan tudja, de nem akar róla tudomást venni. A legtipikusabb azonban „a csalánba nem üt a mennykő” jellegű hozzáállás, amikor a munkaadó inkább vállalja a hiányosságokból fakadó hatalmas kockázatot. Az is tény, hogy a gazdaság élénkülésével párhuzamosan a rossz tárgyi feltételek (hiányosságok, elavult gépek) mind több bajt okoznak. A munkabiztonsági ellenőrzés a munkaügyi helyzetre is kiterjed. A vezető mondja, hogy nemrégiben egy szemüveg nélkül hegesztő munkást szólított föl a felügyelő: vegye fel a védőeszközt. Az illető nem reagált, mire kiderült: nem beszéli a nyelvünket. Feketén foglalkoztatott külföldi állampolgár volt. A helyzetet színezi, hogy ma már a szakmunkás-bizonyítványt is hamisítják. A szakképesítés nélküli munka egy adott munkakörben ugyanis szintén feketefoglalkoztatásnak számít. A felügyelők biztonsága sem szavatolható. Nem egy esetben nekirontottak az ellenőrzést végző szakembernek, akinek ezért a rendőrség segítségét kellett kérnie saját munkája elvégzéséhez. V. E. A fiatalember már 11 éves és bőszen sportol. És ennek megfelelően rendkívül önálló. Ráadásul - szülői aggályok ide vagy oda - már ciki elfogadnia az apai felajánlást, amely arról szól, kocsival ioijanak edzésre. A haverjai is így vannak vele, így azután edzésnapokon irány a biztonságos tömegközlekedés, ezen belül is a 102-es busz megállója. Mint részfeladat, ami ugyebár egy menő kosarasnak meg sem kottyan, Így volt ez tegnap is, a megállóban a szokásos türelmetlenkedés, embertömeg, a fiúi unatkozik, és céltalanul tekintget egészen addig, mígnem váratlanul egy öt-hat éves tomna fiúcska toppan elé, kezében pórázon vezetve másfél kilós minikutyáját. Engem nézegettél, baszd meg így az angyalokat. - Ne csináld, mert belebaszom a fejedbe a késemet! Ezt itt nyitja szét csöppnyi ujjait, amelyben egy törvényes kereteket jócskán meghaladó bicska lapul. - Ugyanis nem szeretem, ha nézegetnek - mondja levezetésül, és a nála három fejjel és öt évvel idősebb fiú immár tiszteletteljessé szelídült hitetlenkedése közepette büszkén elvonul. KISS L. GYÖRGY Földindulás Amint dr. Szentesi Károly füzesgyarmati polgármester tegnap kora reggel kilépett házának kapuján, a szomszéd bácsival találta magát szemben. „Mi volt az éjjel, Károly?” - kérdezte az öregúr. A polgármester azon melegében nem tudta megnyugtatni aggodalmaskodó szomszédját. A Magyar Tudományos Akadémia Földrengésjelző Obszervatóriuma jelezte: szeptember 29-én, vasárnap 23 óra 46 perckor a Békés megyei Füzesgyarmat körzetében megremegett a föld. Előzőleg este kilenc után előrengések rezegtették a gyarmatiak ablakait. A Richter-skála szerint 3-as erősségű, az MSK-skálán mérve III—IV. fokos intenzitású földmozgást más hazai és külföldi obszervatóriumok is észlelték. A füzesgyarmati polgármesteri hivatalban egy hölgy elmondta, munkatársai újságolták, éjjel valami dübörgésre ébredtek. Dr. Szentesi Károly polgármester is így járt. Sőt este békésen nézték a televíziót, s arra lettek figyelmesek, remegnek a falak, zörögnek az ablakok. Szentesi úr neje meg is állapította, valami furcsa történik. Aztán lefeküdtek, s nemsokára nagy dörrenésre riadtak fel. A hivatalban többen azzal fogadták, földrengés volt éjszaka, mondta a polgármester. Mindazonáltal, úgymond, hivatalos jelentést nem kaptak ez ügyben, s anyagi károkról sem panaszkodtak a lakosok. Egy kivétellel: tegnap, déltájban tért be hozzá egy férfi, mondván, házának fala több helyütt megrepedt, ő meg egyenesen leesett az ágyról. Bus Zoltán, a Földrengésjelző Obszervatórium ügyeletese a Kurír érdeklődésére közölte, a füzesgyarmati földmozgások nem tekinthetők mindennaposaknak. Miután Magyarország ebből a szempontból nem épp aktív terület, ilyen erősségű és intenzitású rengésekre néhány havonta lehet számítani. Legutóbb februárban Kunadacson, előzőleg tavaly szeptemberben Várpalotán tapasztaltak hasonlót. Vannak vidékek, ahol a rengések előfordulása gyakoribb - Békésben a hetvenes években volt ilyen -, például Várpalota, Berhida körzete, általában a Balaton-felvidék vagy Kecskemét és környéke. Ugyanakkor nem állítható, hogy más helyek abszolút védettek lennének, hisz a század egyik legnagyobb magyarországi rengését Dunaharaszti körzetében regisztrálták 1956-ban.. G. A. * ITTHON 3 Jól vogmuk? Látjátok, feleim, szümtükkel, mik vogmuk? Isa baksis, korrupció, kenőpénz vogmuk, de ennek - sajnos, - már vége vogmuk. Pedig eddig jól megvogmuk, isa tekert a honpolgár a verdával, és lakott területen nem ötvennel tekert, de hatvannal, hetvennel, hogy az útpadka mellett, csessze meg, rendőr vogmuk, és ő lámpát emele, karral körkörösen lengessen, hogy hej, barátom, jer ide, mink tégedet is, büntetni fogmuk, egészen szigorúan szankcionálni fogmuk, hogy belefekedel. De hála a teremtőnek, rendőr bácsin vognuk néki farzsebe, ahova persze svarcban lóvét dugniuk, és így már rendben is vogmuk minden. És nem is berzenkedtünk, joggal vogmuk farzsebe posztmennek, ahova dugniuk a lóvét, a rendőri apanázs roppant szegényes vogmuk, csak kuncog a fillér ottan vogmuk, isa ezért jár a baksis. De ennek vége vogmuk! Mostantól a rendőr baksist nem fogad el, erre határozott szándék vognuuk, rendőri ukáz. Pedig ez kár vogmuk, helyette milyen szép volna vogniuk, ha amikor tesszük fel, éppen ebédlőben vogmuk, és konyhai leszedő, mosogatóember, az asztalunkhoz csüccsenne vogniuk, kajánkba beleenne vogniuk, hogy néki kevés a manija, ez vogmuk néki szociális juttatása. Aztán - mondjuk - boltba ballagnánk, ahol persze csupa eladó vogmuk, és a polcokon árubőség vogmuk, és zsömléből letörnének vogmuk, és kolbászból letörnének vogmuk, isa ez vogmuk az nagy büdös helyzet, hiszen eladónak ez a pótjuttatása vogmuk. Aztán ha szállóba ballagnánk, ahol a vendégek mellett londiner is vogmuk, nyögve bőröndöt cipele a fiú, majd hitvesi ágyma mellénk bújna, hogy gyengusz a londíneri zsozsó, nekik ágyba bebújási, ottan melegedési lehetősége vogniuk. És hej, a közfürdőben, ahol pénztáros és kabinos is vogmuk, törülközőt, szappant adnának, és isa mellénk csüccsennének a kádba, hiszen kevés a fizetésük, és ez valami fizetéskiegészítésük vogmuk. Isa mindenkinek baksisa vogmuk, kutyakozmetikusnak, kenyérfényesítőnek, sőt még az imasarok-ragasztónak is, hiszen mindenkinek vérszegény a pénze kis hazánkban, egy kis korrupció mindenkinek dukálna. De jaj, ezzel a rendőri rendelettel a korrupciónak vége vogmuk, hát komolyan isa, por, és hamu vogmujc. GUBA ZOLTÁN Politikát tanulni kell Aki ellenünk van, nincs magánál, hirdette a tavalyi diákmegmozdulás idején a plakát az egyetemek falain. Világos volt a cél, legalábbis azt hittük. A tanulópénz ellen az akkori hallgatók akkori vezetői utcára hívták a diákseregletet. Majd alku köttetett, akkor azt hittük, ésszerű kompromisszum a kormányfő és közöttük. Ott a téren a többség bele is nyugodott a döntésbe. Egy maroknyi, radikalizálódott csoport azonban nem hagyta, hogy a demokratikusan közülük választott vezető csak úgy, képviseleti jogánál fogva parolázzon a hatalommal. A döntést elutasították, és új formát kerestek saját elképzeléseik artikulálásához. Kettészakadt tehát a diákság, a régi vezérkar sértődötten visszavonult. Az új, mondhatni alternatív szervezet pedig ma megint kint lesz a téren. Igaz, közben a kétségtelenül profi kormányzat kihasználta a marakodást, és újabb tandíjas ötlettel állt elő. Furmányosan akkorra halasztva a zsebben való fájdalmas kotorászást, amikor már túl leszünk egy parlamenti választáson. A módszert és a tandíjat mindkét szervezet kikéri magának. De csak az egyik (a kisebbik) vonul az ország háza elé, a remények szerint hatalmas társadalmi támogatottságot élvezve. Meg párttámogatást is kapván, hiszen a demonstrációhoz néhány politikai erő is csatlakozik. A nagyobbik ezt viszont elutasítja, nem közösködik semmiféle pártpolitikussal, marad az ülepén. Vajon mit tudnak vagy gyanítanak Skultétyék, amit Bercsényiék még nem? Talán végiggondolták, hogy a politika - némileg függetlenül a helytől és az időtől - önmagában hülye dolog? Hogy végül is nincs semmi garancia arra, hogy akik most fennhangon támogatnák őket, nem babrálnának-e ki velük adott esetben? Vagy talán ép ésszel rájöttek: nem a tandíj, sokkal inkább az elhelyezkedést szinte lehetetlenné tevő egyszakos képzés ellen kéne ágálni? VESZÉLY EMŐKE _____________________________________________/ Brucker Sigfrid az akttertben Állítólag megijedt, mint Bruckner Szigfrid, Lázár Ervin ■ gyáva oroszlánja, a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik nagymacskája, mert az ápolója slaggal lelocsolta. A szóbeszéd szerint emiatt nem hajlandó aj kifutójába menni, és ez az állat halálát okozhatja. Bogsch Ilma, az állatkert gyűjteményi igazgatója nem lepődött meg a kis történeten. - Akadnak látogatóink, akik az átlagosnál jobban ragaszkodnak kedvenceikhez - mondta. - Az oroszlánoknak is van egy ilyen kéretlen prókátora, akit személyesen is ismerünk. A többi érdeklődőnek szokott kiselőadást tartani, és innen eredhet ez a szóbeszéd. Az állatok megszokják a kert rendjét, és alkalmazkodnak a napi rítushoz, így a kifutóba is szívesen mennek, amint lehetőségük van rá. Néha persze fegyelmezni is kell, de a gondozók sosem élnek a fizikai fenyítés eszközével. Előfordul, hogy slaggal igyekeznek jobb belátásra bírni például az oroszlánt, de a „büntetés” gyakran jutalomnak tűnik, mert az állat jókedvűen hancúrozik a vízsugár alatt. Fizikailag már csak azért sem bántalmazhatnák az állatkert dolgozói a ragadozókat, mert a cirkusziakkal ellentétben nem idomított nagymacskák és igencsak pórul járhatna az, aki bottal esne nekik. Legtöbbször egyébként is elegendő, ha egy botot benyújtanak a ketrecbe, mert az állat már ettől az idegen tárgytól is arrébb húzódik. B. T. 1