Kutas Népe, 1975. december (1. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Jól érzik magukat a fiatalok Még 1974-et írtunk, amikor Szegeden sor került arra a parlamenti gyűlésre, melyen részt vettek az Új Élet Termelőszövetkezet küldöttei is. Termékeny, dolgos órákat éltek át a szegedi napok alatt. Számos más küldöttek által felvetett problémákat hallgattak meg. S tulajdonképpen Horváth Gyula az újéletesek ifjúsági parlamentjének vezetője ekkor döbbent rá először, hogy valójában milyen előnyös helyzetben is vannak, hiszen azok a problémák, melyek Szegeden felvetődtek Székkutason egyáltalán nem léteznek. Köszönhető ez annak a gyümölcsöző kapcsolatnak, melyet a vezetőkkel sikerült kiépíteni. Néhány szó a fiatalokról. A helyi ifjúsági parlamentnek 33 nő és 162 férfi tagja van. A harminc éven aluliak közül 11-en szereztek érettségi bizonyítványt, 15- en technikusi oklevelet és további 11-en főiskolai, üzemmérnöki, illetve agrármérnöki diplomát. • Évekig gond volt a különböző termelőszövetkezetekben, hogy a fiatalokat egyszerűen nem lehetett visszaszerezni. Ma már megváltozott helyzetről beszélhetünk. Félig meddig ezek a gondolatok szabták meg első kérdésem, melyet Horváth Gyulához intéztem. — Milyen a továbbtanulás, a szakosodás, az önművelődés lehetősége az Új Élet Termelőszövetkezetben? — Valójában érezzük mi is: ahhoz hogy akárcsak rövid tíz év múlva is korszerűen perspektivikusan tudjunk dolgozni, gondolkozni, egy percre sem szabad megállni, mindig tanulni kell, gyarapítani az ismereteket. Éppen ezért is még fokozottabban, őszintébben kell propagálni a továbbtanulás jelentőségét annak szükségszerűségét. ( 1974-ben jóval többet kellett agitálni, hogy azok, akik már évek óta nem ültek iskolapadban ismét tanulásra adják fejüket. De máris vannak pozitív példák. Majd mindenki sikeresen vizsgázott. — Ezek mellett szót kell ejteni néhány olyan objektív akadályról, amely nem tőlünk függ. Említettem már a termelőszövetkezetben igazán rendjén mennek a dolgok, minden segítséget megadnak a továbbtanulás-ra, szakmai továbbképzésre. Ezzel szemben vannak olyan gátló körülmények, hogyha valaki például Vásárhelyen szerzi meg felsőfokú végzettségét, akkor nagyrészt hiába jelentkezik Gödöllőre a szakmérnöki továbbképzésre, mert nemigen veszik figyelembe jelentkezését, mivel hogy a gödöllői végzettek közül is sokan jelentkeznek és elsősorban őket iskolázzák be. — S a politikai továbbképzések? — Az őszi kampánymunkák után télen minden héten egy nap továbbképzést tartunk, amelyeken mintegy 40—50 fő vesz részt rendszeresen. — Általában hogyan sikerül az újonnan érkezettek munkahelyi beilleszkedése? — Sok fiatal kerül hozzánk, köztük nem egy olyan is, akinek ez a termelőszövetkezet az első munkahelye. De én még olyan esetről, hogy valakinek problémája lett volna, nem hallottam. Talán az a legnagyobb gondunk, hogy azok a fiatalok, akik 25—26 évesen megnősülnek, férjhez mennek, ne maradjanak el egyik napról a másikra mellőlünk. A jövőben — még nem tudjuk, hogy milyen módon — de fokozottabban akarjuk őket bevonni a továbbképzésekbe. Szót kell ejteni arról a segítségről is, melyet a fiatal házaspároknak nyújt a közösség, ötéves tagságvi viszony után jelentős anyagi támogatást kapnak a házépítéshez. De vannak más jellegű „szolgáltatások” is. Az elmúlt évben két fiatal volt közülünk Moszkvában, illetve Romániában. — Mennyi pénzzel gazdálkodnak? — Huszonötezer forintot szavazott meg a közgyűlés az ifjúsági alapra. Ezen kívül egy hold kukorica földet kapunk minden évben megművelésre. Amit ebből keresünk, az is a miénk, a fiataloké. Az innm befolyó összegből természetesen lehet ping-pong, biliárd, sark versenyeket, labdarúgó mérkőzéseket rendezni, valamint politikai vetélkedőkét szervezni. RINKÓ GÉZA " Hol tartunk a női egyenjogúsággal ? E KÉRDÉSRE egész egyszerűen is lehetne válaszolni. Hol tartunk, a női egyenjogúsággal? Ott, ahová eddig eljutottunk. De ez csak a szavak játéka lenne. Valójában nem olyan egyszerű válaszolni. Az igaz, hogy a törvény biztosítja a nők részére is a szabadságot, jogot a munkához, tanuláshoz, szórakozáshoz stb. Az egyenjogúságról azért mégis, még felszabadulásunk 30. évében is beszélnünk kell, mert még mindig nem tanultunk meg élni e jogokkal, még ma is sok gátja van a jogok érvényesülésének. Ilyen akadályok többek között az örökölt és ma még nagyon is ható rossz szemléletek, hagyományok, szokások. (Félreértés ne es,sok: nemcsak a férfiak rossz szemléletére gondolok.) Ezek a legfőbb akadályok, amelyek ma még a társadalmi élet legtöbb területén — munkahelyen, közéletben, családban — hatnak. MEGTALÁLHATÓK ilyen nézetek például: az asszony azért van, hogy a családot kiszolgálja; keressen a férj annyit, hogy az asszonynak ne kelljen elmenni dolgozni; nem jó, ha az asszony túl okos; a feleség legyen családanya, mással ne törődjön. Elavult szokás, hogy a családon belül „rendszerezik” mi a női munka és mi a férfi munka. Női munkához sorolják a gyermeknevelés, bevásárlás és háztartás összes tennivalóit, pedig valójában nincs külön női és férfi munka. Apropó: gyermeknevelés. Egy-egy szülői értekezlet résztvevőit látva azt hinné az ember, hogy csak anyjuk van a gyerekeknek. EZEK A ROSSZ szemléletek, szokások olyan helyzetet próbálnak fenntartani, igazolni, aminek nincs jogosultsága ma már. ígértem: arról írok, hol tartunk? Úgy vélem, hogy külön kell választanunk a munkahelyi és a közéleti lehetőségeket a családtól. A munkahelyen és a közéletben — különösen az utóbbi időben — az egyenjogúság többé, kevésbé érvényesül. Egyre több olyan nődolgozó társadalmi aktivista munkájára van igény, akik rátermettségükkel, készségükkel és szakértelmükkel bizonyították, hogy képesek a vállalt feladatot ellátni. Ez azt mutatja, hogy a vezetők megértették a női egyenjogúság megvalósításához szükséges tennivalóik egy részét. Nem véletlenül írtam, hogyegyrészt, mert még igen sok az olyan férfi vezető, aki a munkahelyén a női egyenjogúságért, otthon viszont a családban a női egyenjogúság ellen harcol. AZ IS TÉNY, hogy ez az a terület az, ahol legnehezebb előrelépni. Pedig a családi légkör, a családban érvényesülő egyéni szabadság a kölcsönös megértés és a jó munkamegosztás alapja annak, hogy egyenjogúnak érezze és egyenjogúvá tudja tenni magát valaki az élet más területén is Természetesen a családi jó munkamegosztás alakulására is egész sor példát lehet felsorolni. Orvosi rendelőkben lehet látni, hogy az apa viszi a gyereket az orvoshoz. Vannak férjek, akik kifejezetten szeretnek bevásárolni. Igen sok helyen kialakult szokás, hogy a férj segít a nagymosásban, a takarításban. Olyan férjek is vannak, akik szeretnek főzőcskézni és szívesen elkészítenek valamilyen ételt, feltéve, ha hagyjuk őket. TUDJUK PERSZE azt, hogy a jó családi munkamegosztásnak objektív akadályai is vannak. Nemcsak akarom, vagy nem akarom kérdése ez. A mezőgazdaságban még mindig nem nyolc óra jó napi munkaidő, s emellett még igen sok komoly fizikai erőt igénylő munkát kell elvégezni. Soká lesz még, de nem elérhetetlen az, amikor gombnyomásokká,, szinte fizikai munka nélkül megy a mezőgazdasági termelés. Akkor majd nem kell a női egyenjogúságról beszélni, mert az akkora megvalósul. HEGYI JáNOSNÉ nőbsz, elnök ISMERJÜK MEG GAZDASÁGUNKAT Sokszor hallottuk már termelőszövetkezetünk legjellemzőbb adatairól. Arról azonban ritkábban szoktunk beszélni, hogy az ország többi téeszeihez képest hol is állunk. Legkézenfekvőbb összehasonlítási alap a terület nagysága. Az országos átlag tíz „méret” 3 ezer 500 hektár körüli, néhány évvel ezelőtt alig haladta meg a 2 ezer hektárt. Az erőteljes növekedés a téeszek számának csökkenéséből az egyesülésekből adódik. Szövetkezetünk területe hétezerötvenegy hektár. Az összehasonlítás alapján tehát gazdaságunk a nagy tsz-ek sorába tartozik. De a kétezer hektáron aluli kis gazdaságok főleg a Dunántúlra jellemzőek. Az Alföldön az átlagos nagyság meghaladja az országosat. Ennek ellenére azt mondhatjuk: szövetkezetünk a nagy gazdaságok sorában átlagos helyet foglal el. A másik összehasonlítási alap lehet az éves termelési érték. Ebben már sokkal közelebb állunk az átlagos téeszekhez, ami azt mutatja, hogy gazdaságunk viszonylag extenzív viszonyok között gazdálkodik Tehát: hiányoznak azok a nagy bruttó termelési értéket adó ágazatok (kertészet, szőlő, gyümölcs, nagyvolumenjű állattenyésztés), amelyek lehetővé teszik, hogy kis területen is nagy termelési érték jöjjön létre. Az intenzitás fokát nálunk főleg az állattenyésztés fejlesztésével és a szántóföldi kultúrák belterjességének növelésével lehet fokozni. Sok esetben az ipari melléktevékenység nagysága torzítja az összehasonlítás helyességét. (A külterjes mezőgazdasági tevékenység növeli az egy hektárra eső termelési értéket.) Nem ilyen objektív összehasonlítási alap a termelés műszaki, technikai színvonala. Ezen a téren is vannak ugyan megfelelő mutatók az összehasonlításra, de ezek a termelésnek csak egy-egy oldalát világítják meg. Mindenféle mutatók nélkül azt mondhatjuk, hogy gazdaságunk műszaki-technikai színvonala fejlettebb az átlagosnál. Egy-egy területre a legkorszerűbb. (Kukoricatermesztés, sertéstenyésztés, lucernatermesztés.) Ugyanakkor egy-egy terület rekonstrukciója mind sürgetőbbé válik. (Szállítási tevékenység, rakodás, műtrágya tárolás.) Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezetünk olyan nagy gazdaság, amely fejlett műszaki-technikai színvonalon áll. Magába hordozza a továbbfejlődés lehetőségét, a belterjesség további fokozásának és a munkatermelékenység növelésének alapfeltételeit. Ebben a néhány sorban észleltettük hol helyezkedünk el az ország többi termelőszövetkezeteinek sorában. Következő számunkban a gazdaság egy-egy szűkebb területével ismertetjük meg olvasóinkat. KISS JENŐ főágazat vezető OTTHON ÉS HÁZTÁJI *hol életünk nagy részét eltöltjük, ahol közös munkánk gyümölcsét várjuk s élvezzük, ahol a mindennapokra, felkészülünk, ahol fáradalmainkat kipihenjük, ahol gyermekeinket felneveljük, hogy szüleikhez hasonlóan jó fiai leányai legyenek a hazának, ahol jövőnket tervezgetjük — az az otthonunk. Vele említjük a háztájit, a jövedelmünket pótló szántóföldet s kertünket, jószágainkat. Közös munkánk és törekvéseink mellett ez dúsítja életünk értelmét, céljait. Az otthon meg a háztáji. Családunk és a háztáji gazdaság. De aicit jelent az otthon meg a háztáji Székkutason 1975-ben? Mit jelent az Új Élet Tsz tagja számára, aki vagy a községben lakik vagy kint valahol a tanyán? Mit jelent az otthon meg a háztáji számokban? Mit jelent a maga kézzelfogható valóságában? Milyen létfeltételeket, milyen körülményeket, milyen lehetőségeket nyújt számunkra? Új iratunkban, amely az „Otthon és háztáji” címet viseli erről akarunk majd beszámolni. Indulásként mindenekelőtt a legfőbb adatokról szólunk. Mint tudjuk az Új Élet Tsz-ben majdnem pontosan ezren vagyunk. Száznál több alkalmazott meg csaknem kilencszáz tag. Tagtársaink közül 310 nyugdíjas. Még nem nyugdíjas tagságunk listáján — vagyis a dolgozó tagok névsorában — 89 nő és 498 férfi neve olvasható. Az életkorról annyit, hogy a 30 évesnél fiatalabbak 195-en vannak. Beszédes számok ezek. Sokat mondanak rólunk, kivált, ha azt is tudjuk, hogy közösségünk összesen mintegy hatszáz családot számlál. Hatszáz család — egy nagy családban, együtt. S természetesen minden családnak, minden egyes tagnak van otthona és van háztáji földje, gazdasága. Ott, ahol van, olyan, amilyen, jó vagy még jobb, szép vagy még szebb, külterületi vagy belterületi, mindenesetre — a mienk. Lenne és vele élünk. Otthonunkban és a háztájiban, berendezéseinkkel, teendőinkkel. Együtt élünk a tszben és a községben. Székkutas lakóinak száma most 3398 a községi tanács adatai szerint. Az otthon, a családi fészek útját, jövőjét két szám mutatja a faluban: másfél évtizeddel ezelőtt a népességnek csak egyharmada lakott a belterületen. Ma már csaknem a fele: 1500 lélek. Sokan beköltöztek az elmúlt években, új otthont építettek vagy vásároltak a régi, a tanya helyett. De még mindig nagyon sokan élnek kint. Vajon mit jelent az otthon meg a háztáji itt és mit jelent amott? Hogyan élnek a mi embertársaink a tanyavilágban és hogyan élnek bent a községben? Miként igyekeznek javítani, korszerűbbé tenni életkörülményeiket? Gyűjtünk majd erről adatokat és elmondjuk tisztelettel így magunk között a mi lapunkban. Felkeresünk majd tanyán és bent lakó tagtársakat. Arról is lehet szó, hogy személyesen írjanak, mondják el, hogy s mint látják ezt a mai életet otthon meg a háztájiban és persze, ami nélkül már semmi sem lehetne itt, a közösben. (Folytatjuk) Tempt (difa’t perv ív elkövetkezett a számadás ide- 1MI1CIC IC egy év,je Nagy várakozás előzi meg ezt a számadást, még akkor is, ha a tagokat évközben több alkalommal tájékoztattuk arról, hogy a megvalósult bevételek és a szubjektívan megítélt eredmények alapján mit várhatunk a terv teljesítésére vonatkozóan. Ezt a tájékoztatást tagjaink részben brigádgyűléseken, küldöttgyűlésen, valamint a vezetőségi tagokon keresztül kapták meg. Ez azonban pontos eredményhez képest eltérő is lehetett, mert pontosan és véglegesen csak most, amikor összes könyveinket lezártuk tudjuk megállapítani. Az 1974. évi költségvetésünk, illetve termelési és pénzügyi tervünk készítésekor voltak, akik aggodalmasan fogadták a tervelőirányzatokat ismerve azokat a nehézségeket, amelyekkel az év folyamán számolni kell. Mik is voltak ezek,a nehézségek? Nem számolt a terv előző évről átjövő biztonsági alap- Pl. S 70 i i"in ' ris " berházs üzemeltetését kellett elkezdeni. Tudvalevő, hogy az még a kezdeti időszakban jövedelmet nem hoz, csak költség kihatásait érezzük. Az erre felvett beruházási és forgóeszköz hitelek esedékes részének visszafizetése már kezdődik. Beléptünk a kukorica termelési rendszerbe, amelynek pillanatnyilag csak a megnövekedett beruházási terheit érezhettük. Megnövekedett területen temeltük rá orrépát, de a terv készítésekor a betakarító gépek még hiányoztak. És még sorolhatnánk a példákat. Tudjuk továbbá, hogy a tavasz igen korán köszöntött be, azonban mégis május elejéig kellett várni az esőre, amely sarjadásnak indította a kukorica kivételével a tavaszi vetéseket. A határban 60 százalékban kikelt cukorrépát, leromlott őszi kalászost és újravetésre szoruló napraforgó táblákat láthattunk. Nem volt kielégítő más növényeink állapota sem, mint például a gyógynövényeké. Jogos volt az aggódás a terv készítésekor. Az említett nehézségek mellett is maradt elkeseredést okozó körülmény. A későbbiek folyamán azonban a mezőgazdaságra igen kedvező idő, csaknem teljesen eloszlatta a kételyeket. Moit helln's beszámolni, hogy költségvetési iVAJV-allal LUJUUV tervünket teljes egészében teljesítjük a nö’ ''vterm skén, amely az összes bevételeink több mint a felét alra, 107 százalékra valósult meg a bevételi terv. Ez a 7 százalékos bevételi terv túlteljesítés 3 millió 300 ezer forint többletbevételt jelent. A növényféleségek közül ki kell emelnünk a cukorrépa ágazatot, amely egyedül 4 millió 200 ezer forint többletbevételt hozott. A gabona ágazatban csak hozamtöbbletről beszélhetünk, ami 10 ezer mázsa volt Ezt azonban a tsz Az 1974. évi nem értékesítette. Hiányokról is szólni kell: a gyógynövények átlagosan, illetve összevontan nem hozták a tervben előirányzott bevételeket. Úgyszintén a napraforgó sem. Az ok, hogy a gyógynövényeknél a napfény hiánya kedvezőtlen hatással volt az olajtermelésre, a napraforgónál pedig a kétszeri vetés miatt alakult igen rosszul a terméseredmény. Az állattenyésztés 108 százalékra teljesítette bevételi tervét. Ez 1 millió 800 ezer forint többletbevételt jelent. Röviden ennél az ágazatnál azt kell megemlíteni, hogy a tervet ugyan túlteljesítettük minden vonatkozásában, kivétel a hízósertés értékesítés, ahol bevétel szempontjából ugyancsak 400 ezer forint a hiány, de a sertéskombinát 300 hízottsertéssel maradt adós. Egyéb tevékenység szempontjából a tervet 129 százalékra teljesítettük. Jelentős a tervteljesítés a szárítóüzemben. Ez részben abból eredt, hogy a tsz vezetőség évközben határozott: a tervtől eltérően lényegesen nagyobb mennyiségű cukorrépa szárított szeletet állítsunk elő. Lucerna ágazatunk hozama a tervtől felfelé lényegesen eltér. Hektáronként 60 mázsán felüli száraz termést értünk el. Ez azt a lehetőséget adta, hogy lucerna készítményből is lényegesen nagyobb mennyiséget tudtunk exportra értékesíteni. Évközben nyílt arra lehetőség, hogy a sertéstelepen levő takarmánykeverőnket is úgymond: takarmánygyárrá fejlesszük. Ugyanis: havi 100 vagon erejéig bérkeverést vállaltunk a Gabonafelvásárló Vállalat részére azon felül, hogy a gazdaság összes keverék takarmány igényét is kielégíti a keverőüzem. Itt is megteremtődött az üzemszerű működés. Ez a tevékenység a tsz-t 1 millió 500 ezer forint bevételhez juttatta. A melléktevékenységi körben 3mtészel, építőipari tevékenységgel, gumiüzmet tart fenn, téglagyárat üzemeltetünk. Valamint nem jelentéktelen a mezőgazdasági szolgáltató tevékenység, amely bizonyos bérfuvarozásokat, daruzást, cukorrépa prizmázást és vagon rakodást esetleg más mezőgazdasági munkákat foglal magában. 1974-ben először gépjavító üzemünk a makói Lenin Tsz részére ugyanúgy, mint saját részünkre is egy babérnál szemestermény-szárítót épített. összegezve: termelőszövetkezetünk bevételi tervét 113 9