Kutas Népe, 1988. december (14. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
A téli időszakban a fő figyelem a gépjavításra irányul KUTAS SÉPE XIV. évfolyam 1. szám 1988. január Ára: 2,30 forint SZÉKKUTASI Létszámot nem vált ki, de szelektálhat Számítógép segíti a könyvelést Nem tudni, miből adódik de a fizikai dolgozók szemében szálkák az irodisták. Úgy tűnik, kibékíthetetlen ellentét van a két foglalkozási kör között. Pedig ha belegondolunk, ha nem kapnánk időben kézhez a fizetésünket, vagy nem tudnánk, hogy mik a jogaink, ha egyszer elfelejtenének ezek a háttérben dolgozók bemenni munkahelyükre, talán mindjárt tudnánk, hogy mit érnek. Az biztos, sok helyen nem véletlenül hangoztatják: túl nagy az adminisztratív hadsereg. Mi a helyzet közös gazdaságunkban? — erre kértünk választ Sajti Mihály főkönyvelőtől. — Az adminisztratív létszám elburjánzása az utóbbi évek rendelethalmazatainak megjelentetéséből adódik. De a bérszínvonl-gazdálkodás is arra ösztönzött bennünket, hogy minél több kisebb fizetésű munkaerőt alkalmazzunk. S nem utolsó sorban a sajátos helyzetünk is befolyásolta ezt a létszámot. De rögtön hozzátenném, nálunk sincs több irodai dolgozó, mint más hasonló nagyságú gazdaságban. Nem szabad megfeledkezni a humanitárius oldalról sem, régről fogva a téesznek olyan elkötelezettsége van a tagokkal szemben, hogy gyerekeiket képzettségüknek megfelelően alkalmazzuk. Természetesen nemcsak az adminisztratív területen, hanem más szakmában is. Ehhez jött még az egészségügyi okok miatt könnyebb munkakör betöltésére javasoltak foglalkoztatása. A legtöbb esetben íróasztalt próbáltunk nekik is keresni. Nagyon sok adminisztratív területen kampánymunka folyik. Így az ottalkalmazottak végül megragadtak. A bérelszámolásnál, a statisztikusoknál egy-egy hónapban vannak olyan napok, amikor kevesebb a feladat. Ugyanakkor vannak terminusok, amikor pedig túlórázni kell. Az adminisztráció duzzadtsága abból is adódik, hogy a rengeteg utasítás, rendelet megjelenésével több a manuális munka. Az újfajta vezetői stílus pedig a belső igények részletesebb kielégítését követelik meg. Naprakész adatokkal kell szolgálni minden nagy mezőgazdasági munka beindulásánál, vagy végeztével. Ha a gazdaság 1970-es irodai létszámát vesszük figyelembe, — amikor húszan dolgoztak —, akkor a ma foglalkoztatott duplája kissé soknak tűnik. — Lehetőség volna egy-egy dolgozó nagyobb megterhelésére, de gátat szabnak a fizetési lehetőségek. Ugyanis az úgynevezett irodisták az átlagnál lényegesebben alacsonyabb bérért dolgoznak. Itt az éves fizetési átlag 50 ezer forint körül van, míg a termelőszövetkezeti átlag 70 ezer forint. Úgy tudjuk hogy az adminisztratív munka korszerűsítése, mindig sírügye volt gazdaságunk vezetésének? Szövetkezetek a megyében az elsők között volt, a könyvelőgépek alkalmazásában. Ezek még nem számítógépek voltak, a kézi írást márkiváltották. Az élet sajnos elszállt már felettük, korszerűtlenek, elhasználódtak. Nem érdemi már újra kicserélni őket, hiszen áruk már meghaladja a korszerű számítógépekét. Éppen ezért elhatároztuk, hoy 1988-tól váltunk: a termelőszövetkezeti adminisztrációba is bevonul a számítógép. Nem elsősorban az olcsóság dominál, hanem az a tény, hogy több olyan pluszt tud egy művelettel elvégezni, amely a vezetésnek szükségi információkat azonnal számítja. A rendelkezére álló munkaerő képes elsajátítani az új technikát? Már többen alapfokú tanfolyamon vettek részt. Fél éve szövegszerkestő írógéppel dolgozunk, amely már adatokat tárol, s úgy tervezzük, ezeket összekapcsoljuk a számítógéppel. Az estén nem valószínű, hogy adminisztratív dolgozókat tuunk kiváltani, legföljebb a magasabb követelmény kies, néhányat. Az anyagkönyveléstől a főkönyvelésig, tehát az adminisztratív munka A-tól a Z-ig egyrészt professzinista, másrészről C 64-es számítógépre kerül. Gazdasági sámításokat még nem végeztünk. De ha időben szolgáltatok adatokat, hibamentes lesz az ügyvitelünk, akkor derülhetjük a késést, a bírságot. S később ez az alapgyesítés kiegészítőkkel alkalmas lesz arra, hogy a termelő közvetlen információs rendszerét helyben megoldja az gény, a kényszer, vagy pedig az önkéntes átállás alapán. Gondolok itt az állattenyésztésben való alkalmazását, hiszen tervszerűbbé, hatékonyabbá válhat az abrakoló, a tenyészállat nyilvántartás, a munkaszervezés. S ez rendszer a gazdasági élet továbbfejlesztéséhez, az öntszámolásra a szerződéses üzemeltetés bevezetésére teljesn alkalmas lesz. Bízunk abban, hogy a termelőszövetkezt adminisztratív hadserege ezzel is hozzájárul majd a közös tervszerű és eredményes gazdálkodásához — mndta Sajti Mihály főkönyvelő. ÉLET TSZ ÜZEMI LAPJA Lépésváltás előtt a szövetkezet Vitatkozni, mérlegelni, javasolni! Szövetkezetünkben az elmúlt évben december 18-án tartották meg a küldöttgyűlést, amelyet munkahelyi tanácskozások előztek meg. Ezek tapasztalatairól, a felvetett gondolatokról, elképzelésekről adott tájékoztatót Bereczki János elnök. Elmondotta, hogy a munkahelyi tanácskozásokon igen élénk és hozzászólásokban gazdag légkör és munka alakult ki. Megvitatták a küldöttgyűlés elé kerülő témákat, napirendi pontokat, valamint egy-egy területen a sajátos feladataikat. Érdekes és izgalmas viták alakultak ki, amelyek a jövőre is hatással vannak. Kiemelkedően jó volt a traktorosok, növényvédők, a gépműhelyben dolgozók munkahelyi tanácskozása. Elsőként a saját munkaértékelésre került sor, majd a gazdaság egészének áttekintéséről, az 1987-es év alakulásáról volt szó, hogy ismerjék meg a ’87-es gazdasági helyzetet a termelés oldaláról. Valamint az idei év együttes és ágazatonkénti elképzelésekről hangzott el tájékoztató. Ez utóbbiról gondolatébresztő jelleggel néhányat érdemes kiemelni. A hozzászólások során szóba került többek között, hogy a cukorrépa-termesztés során a fölszedhető tőállomány biztosítása érdekében szorgalmazni kell a vegyszerek kiiktatását, a kézi munka növelését, például a gyomirtásnál, tőbeállításnál. Az ipari tevékenységben dolgozókat főként az idei év foglalkoztatta, így az, hogyan lehet megoldani az építő brigád munkaellátását, a vasipari és a gumiipari üzem termelékenységének eredményességének növelését. Az 1988-as gazdasági évről kifejezetten tájékoztató jellegű elképzelések hangzottak el. A vezetőség őszintén kívánta tájékoztatni a tagságot azokról az új dolgokról és lehetséges megoldásokról, amelyek hatással vannak az idei évre. Így a szabályzókról, adókról, árakról is szóltak a munkahelyi tanácskozásokon. Szó volt a tsz sajátosságainak megfelelő, abból következő egyéni felelősség hangsúlyozásáról, kidomborításáról. Nem azon kell keseregni, hogy mit visznek el a szabályozók! Alapvető feladat meghatározni azt, hogyan tudnak ehhez a közgazdasági környezethez alkalmazkodni úgy, hogy az előrevivő legyen, a tsz-ben a legtöbbet hozzon. Elsősorban a piaci igényekhez kell alkalmazkodni. Viszont alapvető termékszerkezet-módosításra nem kerülhet sor. Ugyanis akkor a növénytermesztésben és az állattenyésztésben alapvető termelőeszközöket, gépeket, berendezéseket kellene kicserélni, de ezt a tsz nem teheti meg. Tehát a meglevőeket kell továbbra is használni. Az ipari tevékenységben több a lehetőség. Meg kell találni az idén is azokat a munkákat, amelyek jobban hoznak a szövetkezetnek. Tudott, hogy a tsz-ben és a községben jelentősebb beruházás nem indul. Az építőrészleg tevékenységét módosítani szükséges azzal, hogy a környező településeken is vállalhassanak, vállaljanak építőipari szolgáltató munkát. A fölvetés magában foglalta azt is, hogy az önelszámoltató jellegű tevékenységet jelöljék meg az építő részlegben, a vasipari szolgáltatásban, a gumiüzemben. Milyen változtatási lehetőségek vannak a növénytermesztésben? A nagy ágazatokat fenntartva kisebb mértékű szerkezetmódosításra kerülhet sor. Gondolkodni kell a szója és a borsótermesztésen. Az állattenyésztésben előtérbe kerül a sertésbérhizlalás, efelől is dönteni kell, gondolva a fölmerülő foglalkoztatási problémák levezetésére. A bértömeg-gazdálkodás fölveti a bérezések új lehetőségeit. Lehet választani. Maradjon-e az 1987-ben meglevő normák alapján fizetett bér, a mozgóbér alkalmazása, az adminisztrációban dolgozók prémiumrendszere. Vagy kerüljön bevezetésre a bértömeg elosztása a termelő egységek között. Bár ez bizonyos értelemben nem mindenben egyezik meg a tsz-törvénynyel. A tanácskozásokon a bértömeg-gazdálkodás nehézségeire, esetleges következményeire is felhívták a figyelmet. Előnyei, de ugyanakkor nagy veszélyei is lehetnek. Egyik következménye, hogy a felszabaduló munkaerő, foglalkoztatását meg kell oldani. Tehát keresni kell a lehetőséget egy szükséges új üzem munkahely megteremtésének, annak viszont termelékenynek kell lennie (felvetődött a fő munkaidőbeni részes művelés gondolata is). A bértömeggazdálkodást kísérleti jelleggel, részterületeken be lehetne majd vezetni. (Harminc ember munkáját húszan is el tudják végezni, a bértömeget maguk osztják fel.) Mindenképpen felvetődik a veszteséges, vagy kevésbé nyereséges ágazatok megszüntetése, leépítése, vagy ha lehetséges, nyereségessé tétele. A felszabaduló munkaerő átcsoportosítása a nyereséges ágazatokba. Változtatni kell a téglagyár és a gyümölcskertészet jelenlegi helyzetén. A szövetkezet a jövőben már nem bírja el — mint korábban — a kevésbé nyereséges ágazatokat. Felvetődött a gépek átalányrendszerben való üzemeltetésének gondolata. Ez nagy lehetőség és sok mindent megmozgathat. Mit jelent ez? Egy ember személyre szólóan kapja meg a gépet, eszközt, szerződésben rögzítik, hogy mikor, milyen műszaki állapotban levő géppel álljon a tsz rendelkezésére. A karbantartásról, javíttatásról maga gondoskodik. Szó volt a háztáji gazdaságokról is, amelyeket a szövetkezet továbbra is támogat, segít. Ennek kapcsán hangzott el a tájékoztatók során, hogy a fűszerpaprika termőterülete 1988-ban csökken, a tavalyinak mintegy a felére kötöttek szerződést a feldolgozó vállalatok. A háztáji agronómia feladata, hogy keresse azokat a lehetőségeket, a termeszthető növényi kultúrákat, amelyeknek piaca van, amelyek eladhatók. Ilyen például a hagyma exportra való termesztése, megtartva mellette az uborkatermesztést, és mindazokat a gyógy- és fűszernövényeket, amelyeket a háztájiban állítottak elő Az állattenyésztésben is támogatja a tsz a háztáji gazdaságok törekvéseit. A felvetődött kérdéseket, lehetőségeket a decemberi küldöttgyűlés nem zárta le. További vitára, megfontolásra bocsátotta, gondolatébresztőnek szánta. A vezetőség továbbra is várja a véleményeket. Mindenképpen lépni, mozdulni kell és addig lehet vitatkozni, mérlegelni, javasolni. A nagyobb többség véleményére támaszkodva, annak alapján kell a februári küldöttgyűlés elé kerülő elképzeléseket, feladatokat kidolgozni. A küldöttgyűlés dönt. Döntés után pedig annak végrehajtása következik. * 3 Nyugdíjba menők köszöntése Nem túlzottan jó érzés úgy elmenni egy munkahelyről, ha valaki a nyugdíjkorhatárt elérte, hogy megkapja az obsitot, veszi a kalapját, becsukja maga mögött az ajtót és legfeljebb a portás biccent egy utolsót feléje. Méltán morfondírozhat: hát ennyi volt, letelt, ennyi jár? Bizony olykor a külsőségek is nagyon sokat jelentenek a lelki békénknek. Régi, szép hagyományt állított vissza szövetkezetünk vezetősége, amikor ismét bevezette, hogy kis ünnepségen köszön el a nyugdíjba vonuló tagoktól. Ilyen meghitt rendezvényre került sor a múlt év decemberében. Bereczki János elnök köszöntötte tizennégy tagunkat, és megemlékezett arról, hogy a legnehezebb időket élték át a szövetkezetben, küzdelmes éveket tudhatnak maguk mögött. Megköszönte továbbá kitartó és fáradságos munkájukat, a szövetkezet vezetősége nevében kívánva további jó egészséget és megérdemelt pihenést. Valamennyien névre szóló emléktárgyat kaptak. A tsz új nyugdíjasai: Ambrus János (IV. kerület 168.); Daraki József (Móricz Zs. u. 3.); Gukcsó István (Jókai u. 12.); Hegyi Antal (Béke u. 25.); Juhász N. Péterné (Kun B. u. 20.); Kádár Imre (Hódmezővásárhely, Diófa u. 7.); Kocsis Imre (Kun B. u. 25.); Muzsik Jánosné (Szántó K. J. u. 10.); Pólya Ferenc (IV. ker. 123.); Szenti Imréné (Hódmezővásárhely, Posztós Sándor u. 25.); Szklenár János (Orosháza, Hosszú u. 14.); Baranyi János (I. kerület 7.), Forrás József (II. kerület 116.) és Prágai Antalné (Mágocsi u. 8.).