Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csikány Tamás: Török Ignác ezredes jelentése a komáromi sáncokról / 189–202. o.

ügyminisztert. Földtöltéssel erősítették meg a Nádor-vonal még épülő V. bástyá­ját is, majd az egész vonalat felszerelték nehézlövegekkel. Komárom helyzete Josiph Jellacic tábornok, horvát bán támadóhadjáratának megindulása után alapvetően megváltozott. A Jellacic a számára vesztes pákozdi csata után seregével az erődök közé kívánt zárkózni, de Majthényi - ekkor már ezredes - a bán bebocsátásra felszólító levelét felbontatlanul Pestre továbbította. Októberben már látszott, hogy a háború a magyar és az osztrák fél között elke­rülhetetlen. A magyar sereg Jellacak­­ot követve felvonult az osztrák határhoz, a császári csapatok pedig Bécs körül gyülekeztek, bár egyelőre csupán az ottani forradalom leverésére. Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) elnöke irányította a hadseregszervezés hatalmas munkáját, illetve minden olyan rendszabálynak az érvényre juttatását, amely az ország védelmét szolgálta. Ennek sorába tartozott a várható császári támadás irányába eső fontos területek megerődítése. Sáncokat építettek Győrnél, lezárták a Vértes átjáróit, és fokozott ütemben építették ki Komáromnál a Duna jobb partjára tervezett sánctábort. A komáromi erődítési munkákat Török Ignác mérnökkari alezredes irányította. Nála alkalmasabb embert e munka elvégzésére aligha lehetett volna találni. Az ötvenhárom éves kiváló mérnökkari törzstiszt ekkor már több mint harminc éve szolgált a hadseregben. Korábban tanított a Magyar Nemesi Testőrségnél, és olyan komoly beosztást is betöltött, mint a károlyvárosi (ma: Karlovac, HR) erődítési igazgató. Komáromban 1848. szeptember 25-től ugyanezt a posztot töltötte be.­ Török szerint Kossuth már október 22-én intézkedett a komáromi erődök megerősítéséről, amit többször megismételt.8 Ezen intézkedések közül kiemelést érdemel a november 29-i, amely dicsérő hangon szólt a jobb parti sáncok kiépíté­sének előrehaladott állapotáról, kiemelve Johann May kapitány nevét, aki aktívan és nagy szakértelemmel irányította „brigádját".­ Ebben a levelében rendelte el Kossuth azt is, hogy a Nádor-vonal mögött, a Vág-Duna partján kis földerődöket kell építeni arra az esetre, ha a folyó befagyna. Az időközben ezredessé előléptetett Török az erődítési munkákról december 2-án jelentést fogalmazott az OHB számára. Ebben beszámolt arról, hogy a jobb parti erődvonal munkálatai gyorsan haladnak, csupán a 10. számú kiserőd hiány­zik még, illetve az ácsmunkákból sok van még hátra. Utóbbiak a záró oszlop- és cölöpsorok, paliszádok, kapuk hiányát jelentette. Török mindenesetre nagy lelke­sedéssel vetette papírra, hogy „ha mégis, mindezen gátak dacára a Duna jobb parti sánctábor tökéletesen felépül - Komárom minden kétségen kívül stratégiai fontosságra nézve mondhatatlan sokat nyert."10 Az ezredes jelentette azt is, hogy a Vág-Duna partja mentén elvégzendő munkák megtervezésére May kapitányt kérte fel. Török következő jelentése december 23-án született. Ebben a jobb parti mun­kákkal kapcsolatban közli, hogy karácsonyig „érdekesebb helyeken úm. az 1-ső, 7 Az adatok BONA, 2000.188. 8­1. a közölt forrás * KLOM XIII. 373/E. 589. 10 MOL OHB 1848.4627. közli: HAJAGOS, 1998.132. 192

Next