Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - IRODALOM - Árpád Von Klimó: Ungarn seit 1945. Göttingen, 2006. (Ism.: Szabó Csaba) / 303–307. o.
ÁRPÁD VON KLIMÓ UNGARN SEIT 1945 Göttingen, Vanderhoeck & Ruprecht, 2006. 256 o. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára számos kiadvány jelent meg idehaza és külföldön egyaránt. Klimó Árpád munkája azonban nem csupán egy 1956-os történeti összefoglaló. A szerző nem kisebb feladatra vállalkozott, mint az 1945 utáni magyar politika-, társadalom- és gazdaságtörténet átfogó tudományos igényű, ugyanakkor a szélesebb közvélemény számára is érdekfeszítő bemutatására. Mindezt európai perspektívából, ugyanakkor érezhető empátiával teszi. A szerző habilitált egyetemi tanár, a rangos potsdami Zentrum für Zeithistorische Forschung tudományos főmunkatársa. Nemcsak a magyar és nemzetközi szakirodalmat ismeri jól, de évekig kutatott Magyarországon is a különböző levéltárakban. Eddigi eredményeit számos magyar és idegen nyelvű publikációban tette közzé. Klimó Árpád könyvének értékét emeli, hogy részben szakít a hagyományos politikatörténeti megközelítéssel, azon túlmenően olyan, még idehaza is csak felszínesen feldolgozott témákat állít kutatása középpontjába, amelyek külföldön nagy érdeklődésre tartanak számot. A szerző éppen ezért szenteli kötetének felét a társadalomtörténeti elemzéseknek. Tudatosan igyekszik leszámolni bizonyos sematizmusokkal, vagy legalábbis árnyalni próbálja a „gulyáskommunizmusról" és a „legvidámabb barakkról" kialakult hamis képeket. Ugyanakkor szélesíteni akarja a német olvasóközönség ismereteit. Jellemző, ha Németországban a negyvenesnél idősebb korosztályból bárkit megkérdezünk Magyarországról, biztosan megemlíti Puskás Ferenc nevét, az 1956. évi forradalmat, a Debreziner-t (debreceni) és a Fischsuppe-t (hahé, halászlé), esetleg az 1989. évi határnyitást. A kötet világos, tagolt szerkezeti felépítése segíti az olvasót Magyarország 1945 utáni történelmének tanulmányozásában. A bevezetőben a szerző elhelyezi Magyarországot az európai keretek közt. Ismerteti az ország földrajzát, vallási és etnikai összetételét. Külön alfejezetet szentel a szomszédos államok bemutatásának, a 19. század közepétől bekövetkezett területi változások leírásának. Összegzésül: Magyarország második világháborút követő sajátosságainak feltárásához négy központi kérdést vet fel Klimó: a magyar állam, államiság kontinuitását; a magyar társadalom speciális fejlődését; a magyar kultúra egyediségét; a magyar történelem ismeretének európai perspektívából levonható tanulságait. Ezt követően Klimó Árpád 10 fejezetben tárgyalja Magyarország 1945 utáni történetét. Az első részt 1956 rövid bemutatásának szenteli. Azonban nem az évfordulónak köszönhető fokozott érdeklődés miatt, hanem abból a felismerésből kiindulva, hogy mit is jelentett 1956 három évtizeddel később, 1989-ben, a rendszerváltó Magyarország számára. 1989 bizonyos szempontból 1956 lezárásaaz „el-