Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

dájától, Hornyánszkytól, az Athenaeumtól is. Mint a legelőnyösebbnek mutatkozó és leg­több garanciát nyújtó nyomdát, a Franklint bízták meg a Turul megjelentetésével.153 A kényszerítő anyagi körülmények következtében a Társaság 1906-ban megpróbált olcsóbb nyomdát találni, s árajánlatot kért a Stephaneum Nyomda Rt.-től. Valószínűleg ez sem tudta kedvezőbb áron kiadni a Turult, mert az továbbra is régi nyomdájában jelent meg.154 A Turul név- és tárgymutatóra 1896-ban felmerült az igény, hogy a Turul használatának megkönnyítésére név- és tárgy­mutatót adjanak ki az első 10 évfolyamhoz. Ennek szerkesztésével Borovszky Samut bíz­ták meg, akinek nyomtatott ívenként 30 frt tiszteletdíjat szavaztak meg.15­5 Elhatározták azt is, hogy a mutatóra előfizetési felhívásokat fognak szétküldeni a tagoknak.156 A 200 frt-os alapítóknak és a pártolóknak ingyen szándékoztak megkül­deni a kiadványt.15­7 Borovszky Samu 1913-ban elkészült a kézirattal. A mutató magában foglalta a szer­zők közleményeinek betűrendes sorát, a tud­omány szakok szerint rendezett jegyzékét és az ábrák betűsoros jegyzékét. A mutató a folyóirat hasábjain előforduló személy és hely­neveket is tartalmazta az évszámmal, melynek kíséretében előfordultak. A mutató néhány hónap leforgása alatt megjelent. A Szakirodalom rovatban ismer­tetést közöltek róla.15­8 Tíz év elteltével ismét szóba került egy következő mutató kiadásának szükségessége. Ez a 11—20. évfolyamokat foglalta volna magában.159 Az anyagi helyzet azonban nem alakult úgy, hogy kiadhassák. Végül csak 1939 -ben jelenhetett meg Fekete Nagy Antal szerkesztésében.16 ° Magyar Címeres Emlékek (Monumenta Hungáriáé Heradica) Szorosan kapcsolódik a Turulhoz a Magyar Címeres Emlékek c. kiadvány kiadása. A fo­lyóiratban rendszeresen közölt Mohács előtti színes címerképekkel kapcsolatban született a terv, hogy ezekből külön kiadványt adjanak ki úgy, hogy 500-al több példányt rendel­nek minden címerképből.16 x 1892-ben már 36 ilyen címerkép állt rendelkezésre, s úgy határoztak, hogy a kia­dásra felkérendő cégek ajánlatától teszik függővé, hol jelenjék meg. Az 500 példányból 300-at külföldi - elsősorban heraldikai kiadványok kiadásával foglalkozó frankfurti és berlini cégeknek ajánlották fel. A leendő kiadóval való egyezségtől függött a 200 pél­dányban kiadandó magyar kiadvány sorsa.162 Ezek a tárgyalások nem jártak eredménnyel, s valószínűleg a pénzügyi helyzet sem volt kedvező, mert a Társaság a MTA Történelmi Emlékbizottságához fordult támoga­tásért, melyet sikerült megszerezni.163 A bizottság 600 K-ot szavazott meg, bizonyos számú példányok fejében. Az I. kötet szerkesztésével Fejérpataky Lászlót bízták meg, s 222 K tiszteletdíj kifizetését állították be a költségvetésbe.164 Az I. kötet 1901-ben je­lent meg. A II. kötet kiadásához ismét a Történelmi Emlékbizottsághoz fordultak segítsé­gért. 600 K segélyével, a korábbihoz hasonló feltételek mellett Fejérpataky szerkesztésé­ben 1902-ben jelent meg.165 A III. kötet kiadásáról átmenetileg le kellett mondani a nyomdai áraki emelkedése miatt.166 1913-ban azonban a Történelmi Emlékbizottság

Next