Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - Dégi István: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi és megyei archívumainak munkájáról / 3–8. o.

gyében), Heves megyében a pártszékházon kívül — az Oktatási Igazgatóságon — nyert elhelyezést az archívum. Elmondható, hogy az archívumok többségénél az ezredfordulóig biztosítva van a raktári férőhely, figyelembe véve a folyamatos iratrendezést. Az archívumok létrejöttével egy időben a már említett határozatnak meg­felelően a központi pártarchívum megkezdte az archívumvezetők szakmai fel­készítését, személyenként biztosítva számukra az alapvető levéltári irodalmat. A hatvanas évek derekán rendezték meg az első egyéves továbbképző tanfolya­mot, amelyet a hetvenes évek végén a második, majd 1984/85-ben a harma­dik követett. A továbbképzésekkel megvalósult az a cél, hogy a résztvevők mi­nél megalapozottabb és korszerűbb ismereteket szerezzenek a levéltártudomány­ról, az archívumi munka elvi és gyakorlati kérdéseiről. A speciális pártlevéltári feladatról, azok megértéséről és egységes értelmezéséről a központi pártarchí­vum gondoskodott, elsősorban a saját gyakorlati eljárásainak magyarázatával és bemutatásával. Ebben a munkában messzemenően támaszkodott az SZKP Mar­xizmus—Leninizmus Intézete Archívumának útmutatására, különösen a levél­tári nyilvántartási rendszer formáinak hazai megvalósítását illetően. Ugyanak­kor az általános levéltárügy minél alaposabb megismertetéséhez a legszakava­tottabb magyar vezető levéltárosok segítségét igényelte. Elmondható, hogy ré­szükről nélkülözhetetlen támogatást kapott a pártarchívumok népes tábora. Itt szükséges említeni, hogy az elmúlt évtizedben többen jelentkeztek az ELTE Bölcsészkara levéltáros kiegészítő szakára és eredményesen el is végezték. Ma már valamennyi archívumvezető egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendel­kezik, átlagéletkoruk 45—50 év között van. Többségük 15—20 éve, néhányan pedig már több mint 20 éve végzik munkájukat. Eredményes tevékenységükért közülük sokan kormánykitüntetésben részesültek. A központi pártarchívum 8— 10 évenként szakmai továbbképzést szervez a pártarchívumok nem tudományos beosztású munkatársai számára is. Jelenleg is folynak az 1985/86. évi tovább­képző tanfolyamok előkészületei. A helyi pártarchívumok alaptevékenységét — az iratátvételt, a rendezést és a dokumentumoknak a kutatásban való felhasználását — az 1984-es pártha­tározat szabályozza. Ennek megfelelően a helyi pártarchívumok az illetékességi és gyűjtőkörbe tartozó szervek és szervezetek levéltárivá érett iratainak őrző­helyei. Nevezetesen egy-egy megyei pártarchívum gyűjtőkörébe az alábbi szervek és intézmények tartoznak: az MSZMP megyei bizottsága, a városi, városi jogú hivatali és nagy­községi, megyei irányítású községi pártbizottságok, a hatáskörükben mű­ködő úgynevezett közbeeső bizottságokkal, pártvezetőségekkel és alapszer­vezetekkel együtt, — a megyei pártbizottságok oktatási igazgatósága, a megyei lapszerkesztő­ség és a lapkiadó vállalat, — a KISZ megyei bizottsága, — a KISZ városi és alsóbb fokú bizottságai, az alapszervezetekkel együtt, — a Munkásőrség megyei parancsnoksága, az alárendeltségében működő egységekkel együtt. A budapesti pártarchívum esetében az annyiban módosul, hogy a városi, községi pártbizottságok helyett, a kerületi pártszervek tartoznak gyűjtőkörükbe. Az élő rondképzők száma az egyes archívumokban 15—20 között változik. A központi pártarchívum átadta a helyi archívumoknak azokat az MKP, MDP, DISZ megyei-járási-városi és alapszervezeti iratokat (közel 1600 ifm-t), amelyet a megyei pártbizottságoktól a helyi archívumok felállítása előtt begyűjt .

Next