Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig

A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig 1947-ben megőrzésre felajánlotta az Országos Levéltárnak a pesti lakásán lévő irato­kat, azt azonban – sajnálatos módon – akkor elutasították. Amennyiben a Levéltár további mikrofilmek készíttetését kéri, szívesen áll ren­delkezésre. Ellenszolgáltatásként az alábbiak teljesítését kérte: szeretne néhány általa megadandó könyvet kihozni Magyarországról. Ezek a könyvek részben az ő tulajdo­nában és magyarországi ismerősei őrizetében vannak, részben pedig könyvkereskedés­ben beszerezhetők. Könyveinek hollétéről tájékoztatást nem óhajtott adni mindaddig, amíg azok kihozatalára ígéretet nem kap. Mindenekelőtt azt kérte, közöljék vele, lehet­séges-e egyáltalán régi kiadású könyvek küldése Magyarországról külföldre. Olyan, a múlt században kiadott történelmi és irodalmi munkákról volt szó, amelyek tudomá­nyos szempontból nem jelentősek, ám Magyarországon sok példányban megtalálha­tók. Többek között szerette volna megkapni az 1886-ban megjelent Turul Heraldika 68 című folyóirat bekötött számait, valamint Teleki Ferencnek 69 1831 körül kiadott Versek című kötetét.70 A követséghez Teleki nem fordult további konkrét kéréssel. Szabó Imre argentínai követ kérte Telekit, adja meg pontosan, milyen könyvekről van szó. Teleki megígérte, hogy levelét eljuttatja a követhez, amelyben mindezt megír­ja. Egyben az Országos Levéltár segítségét kérte a könyvek kihozatala ügyében, illetve azok beszerzésében. Az argentin követ választ várt a Külügyminisztériumtól arra a kérdésre, hogy van­- és milyen általános rendelkezés a könyvek külföldre küldésére vonatkozóan, majd felterjesztette a Teleki által átadott 30 db mikrofilmet. 1954. február 28-án Teleki Andor Major Sándor követségi attasét arról tájékoztatta, hogy lakása főbérlője rövidesen visszatér Buenos Aires-be, ezért a lakásában elhelye­zett iratokat „baráti kezek gondozására” kénytelen bízni, ami az irathagyaték hozzáfér­hetőségét hosszú időre nehézzé teszi. Megerősítette azon elhatározását, hogy ez sem­mit sem változtat vállalt kötelezettségén és a Levéltár kívánságára bármikor hajlandó valamennyi birtokában lévő okirat fotókópiájának elkészítését lehetővé tenni. Ugya­nakkor kérte a követséget, írjon a Levéltárnak, hogy Teleki Ferenc verseskötetét sze­rezzék meg számára. Ha ez lehetséges, akkor azért mit kellene fizetnie. Az Oktatásügyi Minisztérium 1954. április 9-ei levelében tájékoztatta a Külügy­minisztériumot, majd a Külügyminisztérium átiratában az argentin követséget arról, 68 A Turul című folyóirat az 1883-ban alakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye. 1943-ig negyedévente jelent meg. Utolsó számát 1950-ben adták ki. A hivatalos indok szerint a folyóiratot a ne­ve miatt szüntették meg. A társaságot azzal vádolták, hogy köze volt a Horthy korszakban működő, szin­tén a turulról elnevezett szélsőjobboldalinak minősített egyetemi ifjúsági szervezethez. 1951 és 1992 kö­zött a Turul nem jelent meg, több évtizedes szünet után, 1992-től újra olvasható. 69 Teleki Ferenc (1785–1831), költő, cs. kir. kamarás. Besztercén született, ahová Paszmoson lakó szülei a Hóra-féle felkelés hírére menekültek. Apját 1793-ban elvesztette. Alsó iskoláit Besztercén, a piaristáknál kezdte, utána Marosvásárhelyt, majd két évig Zalatnán és Károlyfehérváron folytatta. 1799-től 1801-ig a bécsi Theresianumban tanult. Angolul, franciául és olaszul beszélt. 1810-ben királyi kamarássá nevezték ki. 1816-ban ismerkedett meg Döbrentey Gáborral, akinek hatására vállalni kezdte magyarságát. Magyar nyelvű verseit Döbrentey az Erdélyi Múzeumban közölte. Lakóhelyén, Paszmoson gazdálkodott. 1829-ben megbetegedett, végrendeletében Döbrenteinek adta át verseit és kérte meg azok kiadására. A Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben tiszteleti tagjává választotta. 70 Verseskötetét Döbrentey Gábor ajánlásával adta ki, címe: Gróf Teleki Ferencz versei, s nehány leveléből töredé­kek. Kiadta DÖBRENTEY GÁBOR Budán, a Magyar Királyi Egyetem Nyomtatása, 1834.

Next