Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Abauj, Abaujvár, Abavára - Abauj vármegye
ABAUJ ABAUJ VÁRMEGYE 3 vetélkedés volt. Jamblichus azt mondja, hogy Phalaris tyrannus idejében élt, a kinél fogságban lévén, Pythagorassal megesmerkedett ; de az idők öszvehasonlitásából kijő, hogy Abaris Pythagoras előtt élt, és pedig hihetőleg a’ világ teremtésének mintegy 33-k századjában. Annyi bizonyos, hogy idejének leghiresb embere volt, ’s esze, tudománya és bámulást gerjesztő tettei által alkalmat nyújtott arra, hogy róla sok mesékkel vegyitett csudás dolgokat beszéljenek, a’mit különösen a Pythagoras tisztelőji tettek, kik Abarist az ő tanítványai közé számiták. Ezek szerént, midőn csaknem az egész föld a’ kegyetlen pestis és éhség pusztítása alatt nyögne, Abarist földijei, a’ hyperboreus Scythák, Athénébe küldötték, hogy ott az oraculumtól tanácsot kérjen ezen rossz elforditására. Abaris, mint Apolló papja, ennek templomából az arany nyilat magához véven, hegyeken, erdőkön, folyóvizeken’s tavakon keresztül vitetett, ’s a’Görögök közt sokáig forgolódván, a’ földingásokat és szélvészeket előre megmondotta, a’ jégesőket eltávoztatta, a’ szélvészeket lecsilapitotta, a’ pestist elűzte, a’ betegeket vigasztalta, testeket ’s lelkeket meggyógyította, a’mint ezt Plato, Jamblichus, Porphyrius, Clemens Alexandrinus, Apollonius, és sok mások elbeszélik. Pausanias szerént egy igen pontpás templomot is állított fel Lacedaemonban, mellyet az egészséghozó szűz Proserpinának szentelt. Végre honjába visszatérvén, a" Görögök közt, kiknek erkölcsi kimivelődésekre is igen sokat tett, igaz szivének és jó lelkének, amaz elejétől fogva esmeretes scytha virtusoknak, emlékezetét hagyta. Abarisnak voltak több irományig mint azokat Fabricius előadja Lvidasból, de az idők viszontagságai által mind elvesztek. A. Balogh Bús, A n A r J , Aba ujvár, Apavár a. Régi történetirósunk szerént, Árpád Pannóniába behatván, az őt kisérő hét kun kapitány közül kettőnek, Edunek és Edu mernek, elébb Lengyelország határa felé, azután Mátra erdeji között nagy kiterjedésű földeket ajándékozott. Az akkori szükség és hadi szokás szerént az uj birtoknak védelmezésére hihetőképen alkalmas várat építettek, mint azt Torzul, Bors és mások a’magok illy módon nyert jószágaikon cselekedtek. Ezen vár vagy idővel megromolván , vagy ezen bátortalan tájékokon még másra lévén szüksége, Ada király, Edu és Edurner nemzetségéből való birtokosa ezen földeknek, uj várat épített, a’ melly némelly oklevélben (p. o. IV. Béla, 1261 költ diplomájában) csak Novum Castrum, Újvárnak, másokban és a’ köz életben Abavárának és Abaujvárnak, vagy megrövidítve Aba újnak neveztetett. Sok századig erősen kiállván az idő és háborúzás veszélyeit, 1556 I. Ferdinand vezéreitől kemény ostromlás által elvontatott. A fia itvárukGVE, a’ Tiszán inneni kerületű, a’ most említett vártól vette nevezetét. Az é. sz. 48/ 2-tól 47/ 46-ig, k. h. 38° 2/-tól 39° 271-ig terjed, ny. Torna és Borsod, é. Szepes és Sáros, k. ’s d. Zemplén vármegyéktől körülvéve. Földterének nagysága 52 nsz. m. f. teszen. Déli tájékai termékeny lapályok; a’ többiek nagyobb részént hegyek völgyek, mellyek között a’ regéczi, füzéri, szalánczi és boldogkövi hegyek hajdani várak által híresek, a’ telkibányai bérezek fél- és viaszopállal, de aranyércczel is kérkednek ; a’ kassai és bélai hegyek most rézzel, a’ meczenzéfi és jászaiak vassal ’s tűzre és épűletre való fával bővelkednek ; a’ hilaiak és aranyidkaiak régenten arannyal diszeskedtek. Általjában az egész megye geognosticai tekintetben igen is figyelemre méltó. Itt kővé vált fák és állatok csontjai, szép márvány és alabastrom , több helyeken; de a’ hires nemes opálkova (Mexicón kivid) az egész világon egyedül Veresvágás (tótul: Cservenicza) falu határán találtatik. Ugyan ezen régi vulkán fenekéből, Herlany és Ránk faluk között, de másutt is, jeles ásványos vizek fakadnak. Borai a’ szomszéd hegyaljaiknál nem sokkal alábbvalók. Folyóji közül, a’mellyek mind hallal, rákkal gazdagok, a’ Hernád vagy Kundert, a’ Tarcza vagy Torisza, nevezetesek, de egyik sem hajóviselhető. Lakosai száma 158,OCO, a’ kik 1 királyi városban