Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aeolushárfa - Aeon - Aequatio - Aequator - Aequatoriale
70 AEOLUSHARFA AEQUATORIALE Zeus vagy Neptunus fijává tevék. Képeztek mint szakálos férfit, kezében királyi pálcza, sziklán ül, vagy a sziklára üt pálczájával, mellyre előrepülnek a’ szelek, néha barlangban áll, szájában kagylóhéj ’s fúvó lábai alatt. —:— A E O L U S H Á R F A 1. S Z K I. H Á RFA. Aeon, határozatlan hosszu időt, örökkévalóságot is jelent. Főképen a’ költők élnek ezzel, többes számban. Ezen megfogást különös értelemben személyesítették theogoniájikban a’ Gnosticusok. Aequatio (egyenlet), a’ mathesisben két különbféle formájú, de egyértékű mennyiségnek :a r: jel által való öszvekapcsolása. P. o. ax H- b - ex — 3 egyenlet’s annyit tesz, hogy ax + b és ex — 3 ugyan azon egyértékű mennyiségek. Egyenlet oldalainak vagy részeinek neveztetnek a’ - jelen innen ’s túl álló mennyiségek öszveségesen ; tagjainak pedig a’ -f- él — jelek által öszvekötött mennyiségek , mellyeknek száma akárhány lehet. Rendszerént az egyenletek részei ismeretes és ismeretlen értékű mennyiségekből szerkeztetnek öszve; ezek helyett az abc utolsó u, v, x, y, z, amazok helyett pedig az első a, b, c... kis betűjt szoktak íratni; ritka eseteket kivévén, midőn czélirányosabbnak tartatik, minden mennyiséget neve első betűjével kijelölni. Egyenletek gyökereinek mondatnak az ismeretlen mennyiségeket jelentő betűk valóságos értékei, valamint ezeknek kinyomozása az egyenletek megfejtésének, melly csak akkor történik meg tökéletesen, ha az egyenletet csalhatatlan törvények szerént olly formába lehet önteni, hogy annak egyik oldalán az ismeretlen mennyiség egyedül álljon, a’másikban pedig csak esmeretesek foglaltassanak. Aequatio az astronomiában más értelemben is vétetik; t. i. két közel egy értékű mennyiségek különbsége helyett, nem fog ártani ezt magyarul valamennyire megkülönböztetve egyenlítésnek, p. o. aequatio temporis helyett időegyenlitést ( i. e.) írni és mondani. Az egyenlitt oldalait öszvekötő jelt Recorde anglus mathematicus hozta fel. Az egyenletekről szóló tudomány az algerra tárgya (i. e.). Titter, Aequator (egyenlítő). Ezt a’ nevet viseli: 1) az ég golyóbisán azon egyenlő közű kerekek között, mellyekben az ég színén valamennyi pontok a’ világ tengelye és sarkai körül szünet nélkül forogni látszanak, a’ legnagyobb. Az aequator tehát a’ világ tengelyével ennek középpontjában egyenes szegletet formál, avagy mind a’ két sarkától 903 távolságban van. Esztendei útjában a’ nap kétszer találkozik az aequatorban, t. i. tavasz és ősz elején, a’ mikor az alatt, miglen az ég egyet látszik fordulni, a’ földön minden pont épen addig mulat világosságban, mint setétségben , avagy, mint közönségesen , de egyszersmind hibásan mondatni szokott, az egész földön egyenlő a’ nap az éjjel; ez okból az aequator és napegyrenlitő kereknek is (circulus aequinoctialis') neveztetik (L. Aequinoctium). Az égi golyóbis két félre oszlik az aequator által; éjszakira, mellybe az éjszaki sark esik, és délire, mellybe a’ déli sark (L. Pom). A’ csillagok helye meghatározásának egyik módja az ez értelemben vett aequatorhoz képest történik. (E. declinatio és ascensio recta), 2) a’föld golyóbisán azon kerek, melly annak tulajdon sarkaitól egyenlő, azaz, 90° távolságra esik, melly által a’föld is két (éjszaki és déli) félre oszlik. A’ föld aequatorához képest határoztatik meg a’ mai geographiában minden annak színén fekvő pont helye. (I. longitudo és latitudo geographica). A’ tengeri hajósoktól ezen aequator lineának neveztetik, ’s igen rossz hírben van nálok a’ rajta uralkodó szelek és szélszünetek rendkívül való viszontagsága miatt. Tittel, Aequatoriale, egy astronomiai főeszköz (minden nemzet nyelvén fordítás nélkül megtartott) deák neve. Különben machina paraslatica vagy aequatorea nak is mondatik. Zach vélekedése szerint 1730 előbb nem volt volna esmeretes, holott Horrebow (Opp. vol. III. p. 39.) világosan mondja, hogy Roemer tornyában ilyen eszköz 1690 táj-