Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aestheticai
78 AESTHETICAI és a mivész lelkében ismét feltalálja, segélték a szépségnek és mivészségnek terjedtebb ’s elevenebb esmeretét. Ugyanis ámbár a’ philosophiában Kant változtatásaitól okozott nagy pezsgés és forrás még nem csilapult le és Schelling rendszere szükségesképen különbözőleg ítéltetett meg, mindazonáltal ez utolsónak az aesthetica iránt azon érdeme fenmarad , hogy a’gemenek előadó erejére nagyobb figyelmet fordita, és névszerént a’ szép mezejében Kant felekezetétől elhenyélt képzelő erőt ismét foganatossá tévé. Schelling nyomozásaival egyezőleg az aesthetica előbbre vitelén és a’ szépnek, kivált a’ mivészségben , szabadabb, elevenebb ’s bővebb szemlélésén dolgoztak ámbár inkább vetekedve és birálgatva mint rendszeresen, és a’ küzdés hevében gyakran az igazság határain túl tsapongva a’ két testvér Schlegel is és barátjaik. Mindazáltal Schelling gondolkozását, mellynek, mint a’ viszonyatlanból kiindulónak, főkép a’ lélek alkotó ’s a’ szépet előteremtő erejére figyelmezni és a’ mivel a’ viszonyatlannak, alkotóerő teremtette képe gyanánt szemlélni volt volna kötelessége, tanítványai köztt sokan elbizván magokat az alkotó genie tudományában , ’s pedig mennél inkább műbarátok voltak, annyira félreérték, hogy az aestheticát egyenesen műphilosophiának lárták, mintha a’ szép egyedül csak az emberi mivészség által mutatkoznék. Azonban Schelling hathatósan ellene mondott mind ezen gondolkozásmódnak, mind tanitásmódja fonák használásának, mellyet némellyek véltek szerént követtek, holott csak képzeményeiktől engedék magokat elragadtatni, és a’ szépnek philosophiája helyett csak üres agylelet.ényeket hoztak fel a’ mivészségről. Véleményeink szerént az aestheticának, mint a’ szép philosophiájának, a’ szép (i.e.) ideájából kell megindulnia, mennyire ezt az igazságénak , mellyet az elmélkedő, és az erköltsiségének vagy jóságénak, mellyet a’ gyakorló philosopia fejt ki, ellenébe tesszük, és pedig 1. közönségesen , ) mint a’ szép metaphysicajának vagy tiszta aestheticának a’ szép mivoltából vagy a’ viszonytalan , soha meg nem jelenő, hanem a’ mivelt lélek előtt ítélet közben idea, és a’ mivész előtt dolgozáskor ideal gyanánt lebegő szépből kell megindulnia, és ezen ideát az emberi esmeret körében kimutatnia, ezután pedig 2 ) a’ szépnek különbféle előadásait a’ természetben és mivészségben meghatározni, ’s illő érdemeket megadni, és mind a’ kettőre nézve a’ szépnek lélekre behatását, különösen pedig a’ mivészségre nézve ennek az alkotó erő által való teremtését vizsgálgatni, továbbá Is. különösen az egyes mivészségek különbségéről, mennyire a’ mivészség ideájából megesmerhető, és azok különös felekezeteiről értekezni , melly nyomozás egyébként szép mivészségek theoriája vág- alkalmaztatott aesthetica által minden egyes aestheticának vágy' az egyes mivészségek tanításainak philosophiai alap adatik. Ezennel az aesthaeticáról szóló fő és történetében időszakot tevő véleményeket megemlitek, mellyekkel egyéb tudósok gondolatjai közelebb, távolabb rokonságban vannak. Általjában pedig az aesthetica a’ szépnek észfogására ’s talán annak a’ nép mivészségében uralkodó alakjára nézve is különböző. Innen Aestheticai, 1) legtágabb értelemben, «) a’ mi a’ gyönyör és undor értelmével öszveköttetésben van, vagy közelebbről ezen személyes viszonyból tekintetik, — következőleg ő) a’ mi ezen érzelmet, név szerént a’ gyönyörét külső vagy belső szemlélés által vagy felgerj eszti (aestheticai tárgy, aestheticai szemlélet — innen szólunk az aestheticai, a' logicainak ellenébe tett érzelmességéről, azaz, arról, melly érzéki szemlélélés vagy példák által szereztetik, 1 ) vagy az által meghatároztatik, (e’ tekintetben szólunk aestheticai Ítéletről ’s aestheticai Ítélő erőről, Ízlésről tágasb értelemben); 2) szorosb értelemben: a) a’ mi minden egyéb viszonyoktól függetlenül, csupán a’ lelket (főkép az értelmet és képzelő erőt) öszveegyező munkálódásba hozó formája általi képes gyönyört okozni, vagy a’ mi tetszik, vagy a’szép tágasb értelemben Kant szerént: a’felső, szükséges tetszésnek tárgya. Ezen értelemben vesszük az aestheticai vagy ollyan érzelmeket, mellyek nem az anyag,vagy