Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Aetolia - Affectatio - Affectus - Affinitás - Affry Lajos Ágoston Filep, gróf
80 AETOLIA AFFRY ,Sicilische Reise in d. J. 1808 u. 1809. Az Aetia topographiája és természethistoriája által Gioeni academiája, melly Gioeni Giuseppe egy ,,Litologia Vesuviana 44 szerzőjének tiszt, neveztetik igy, szerzett érdemeket, valamint Smith W. H. is. ,,Memoir descriptive of the resources, inhabitants and hydrography of Sicily 44 cziriű munkája által (Lond, 1821, rmkl.) Aetoua, görögországi tartom, a’ corinthusi tengeröböl éjszaki partján, nevét Aetolusról, az elisi király Epeus testvéréről, vette, a’ ki elhagyván Elist, ezen tartományt elfoglalta. A’ régibb Aetoliát Achelous folyó választotta el Acarnaniától ’s innen egészen Calydonig terjedt, a hol Locrissal volt határos. Délszakról a’ tenger és éjszaki Thessalia határozta. Későbbi hódítások által, mellyeket Aetolia Epictetusnak neveztek, nagyobbulván, az Oeta ’s Athamania (Epirusban) voltának határai, Thermopylae, Heraclea ’s Thessaliának nagy része is hozzá tartozott. Kelet felől Doria, a’ tengerpart Naupactusig és Eupalion is hozzá kapcsoltatott. Ezen tartom, zordon és terméketlen volt ’s hegyek által megerősittetve ; Herodotus és Aristoteles szerént a legrégibb időkben oroszlányok is tartózkodtanak itten. Az Aetobiabetek első törzsökei Hellenek voltak. Apróbb nemzetekre lévén osztva, nem volt fővárosok. Vadászattal ’s ragadozással foglalatoskodván, a’ száraz földet és a’ tengert bátortalanná tették ragadozásaik; a’ durvaság, mivel szabadon ’s más nemzetektől egészen függetlenül éltek, legtovább maradt tulajdonjok. Az aetoliai szövetség, melly évenként Thermában gyűlt öszve, csak az achaei szövetség idejében lett nevezetes. Ez ellen elejénte a’ Romaiakkal, de észre vévén, hogy a’ Romaiak elnyomatásokra czéloznak, ellenek Antiochussal, Syria királyával, szövetkezzenek öszve, utóbb Perseussal, Macedonia urával, tartottak, de végre a’ Macedoniabeliekkel együtt meghódittattak. Affectatio,* a* természetessel és a’ szokások nemes egyszerűségével ellenkezik. Minden dolognak megvan a’ maga természete; a’ mi ezzel megegyezik, természetesnek, a’ mi ellenkezik, természetlennek mondjuk. Az affectatio czélja hiánypótlás és azon vélemény gerjesztése, hogy az, a’ mit kipótolni igyekszik, nem hiány. Czélhoz jutni pedig valamelly idegen példakép utánazása által törekszik. De ezen utánazás bizonyos erőltetést ’s nemegyezést árul el, mennyiben annak, a’ ki valamit affectál, azon természettel, mellyet affectal, ellenkező természete’s tulajdonságai vannak. Természetét tekintve, egészen máskép kellene magát viselnie. Innen származik az erőltetés, mert mi az utánazásul vett példaképben természetes, azt mesterség által igyekszik elérni, vagy csak külsőképen elérni látszani. Ha az ember mindenkor valódi érzetét követve, a’ legegyenesebb utón indul, ’s úgy cselekszik, mint az ó ’s a’ dolog természete kívánja, szokásait és viseletét nemes egyszerűség bélyegzi; ennek ellenkezőte tehát az affectatio, azaz, ollyan viselet, mellynél fogva az ember hibás érzetből némelly nem lévő tulajdonságait óhajtja kipótolni. Nincs az efféle személyben megegyezés, nincs öszvefüggés, sőt inkább belső ellenkezés, ’s következése gúny és becsületlenség, vagy megvettetés és utálat. Akfkdds, 1. Ismrat. Affinitás (tuv.), 1. Sógorsáv, (ehem.) 1. Rokonság chemiai. Akffy (Lajos Ágoston Filep, gróf), Schweiznak első landommanja, minekutána Napoleon a’schweizi szövetség protectorának nevezé magát, szül. 1743 Freiburgban. Jókor katonságra vala szánva, kiséré atyját hangi követségében, azután adjutánssá leve a’ franczia Schweiz-gárdánál, és egészen generallieutenantságig felment. A’ revolutio kezdetével a’ felső-rajnai ármádiát commandirozá Aug. 10-ig 1792, hol a’ schweizi seregek elbocsátása után visszatére honjába és a’ titkos tanácsgyillés tagjává levő Freiburgban. Midőn 1798 Schweizot megtámadás és revolutio fenyegető, ismét a’ seregek kormánya bizaték reá. Áltlátás az el-