Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Addison Jósef
ADDISON. 41 ő maga javasla ellenséges intézeteket, és a’ háború legbuzgóbb védőjének mutatá magát. A király betegségét az 1804 évnek első hónapjaiban használni akarák ellenségei, hogy őt megbuktassák, de a’ királynak hirtelen felgyógyulása feldönté planumokat. Mindazáltal újabb megtámadások kinszerték a’ ministerium elhagyására. Máj. 10 visszaadd Fittnek a’ pecsétet. Al király akkor lord viscount Sidmouthtá tévé őt, és megkülönböztetett módon megajándékozd különös birodalmával. Janb. 1806 ismét a ministeriunba lépék mint nagypecsét-őrző, de rövid idő múlva ismét eltávolíttatott abból. Midőn lord Liverpool a’ megöletett Perceval (1812) helyét mint a kincstár első lordja elnyeré, lord Sidmouth is újra a’ kabinetbe lépék mint a’ belső dolgok statustitoknokja, de a’ melly' hivatalát 1822 létévé, Mr. Peel leve következője. Addison (Josef), prédikátor fija, Wiltshireb. szül. Milstonban 1672. Tanulását ott kezdette, folytatta Litchfieldben, ahol atyja esperest lett. 15 évében Oxfordba mentekor deák versezete minden tanitójának magára vonta figyelmét. Megjelent ez ebben: Musarum anglicarum analecta. Más ifjúkori munkáji: Drydenre magasztaló vers; a’ georgicumok 4-k könyvének fordítása; Essay upon the georgicsode Cecilia napjára; Aeneis 3-k könyvéből Achaemenides általtétele; Account of the greatest english poets. Mind jó ízlést és szép észt mutatók. Papi életet akart" választani ő is, de lord Somers és lord Montague pártfogása politicai hivatalokra emelkedés vágyát gerjesztő dicsőre törekedő lelkében. 1618 IIl. Williámhoz irt verset, ’s lord Somiers, mint a’kincstár akkori cancellariusa, utazásra esztendőnként 300 font sterlinget eszközle ki számára. Méné igy Francziaországba, későbben az olasz földre. 1701 jelent meg erről szabadlelkis szép epistolája lord Halifaxhoz. 1705 Remarks on several parts of Italy kedves olvasást nyujta. De a’ ministeriumban változás, ’s A. segedelme elmarad. Szükséget látva tér Londonba. Megnyeri akkor az Angol a’ hochstädti vagy blenheimi csatát 1704. örömében a’ nemzet, verssel is akarja örökíteni lord Godolphin a’ napot, ’s ahhoz lord Halifax A.t ajánlja. Készen ettől a’ hősi leírás ,, 77/e Campaign’’*, szeretik; lord Godolphin a’ költőt biztossá teszi az appellatíónál, amelly hivatalról a’ hires Locke épen ekkor monda le. 1705 lord Halifaxot kisérte Hannoverába. E’tájait játszották Rosamond czimű operáját, de ez nem tetszett annyira, mint vigjátéka: A’ szives férj ’s a’ kisértet dobbal. 1706 sir Hedges országos titoknok undersecretaryvé tévé, 1709 pedig marquis Wharton, Izland vicekirálya, ottan országtitoknokjává, sőt egyszersmind a’birminghami vár levéltárnokjává, a’ mitől 300 font sterling járt, ’s munka kevés volt. Lakása Dublin. Itt ifjúsága barátjában Steeleben esmere a’ ,,The tallér" (csevegő) időszaki irás kiadójára. Részt veve abban ő is. Tőle ^Remarks on Virgilia ’s egyebek. Néhány hónap múlva a’ czimet együtt ^Spectatorrá” változtatták , ’s melléjek álla Tickell, Pope és Parnell ’s ni. ( L. Stkedie). tizen időszaki írás nagy behatással volt Angliára. Mindjárt elejénte 20,000 körül lévő példány kellett. A prosája benne az akkori idők erkölcsei és szokásainak rajzolatja, charactereket festett, vétket korbácsolt, az uralkodott bohóságokat, ferdeségeket tette nevetségessé, elmésen, csinosan csufolódva. E’mező leginkább érlelten fejlesztő talentumát, tiszta ízlését ’s világosan néző eszét. Nevének jegye Clio volt. Ezen kivili e’ számok: 556—559, 561, 562, 565—569, 571 , 574, 575, 579, 580, 582—585, 590 , 592 , 598 , 600 az övéi, valamint ezek is: Essay on hit, the pleasures of the imagination the criticism of Milton. A’ Spectators későbben „Guardian” ( felvigyázó ) név alatt folytatván , ebben darabjai alatt egy kéz. Mindezen írásai együtt is kijöttek : Addisons papers , being a complete collection of all his periodical works , with his life and notes by Jr. Beattie. Edinh. 4. Vol. 8. Cato czimü tragoediáját 1713 adta játékszínre, 35-t játszották ezt egymás után , ’s még későbben is gyakran szerette nézni mind London , mind a’többi város. Ide ezt pottkai érdeklet is okozá, egybehuzatván az által akkor a’ Whig és Tory párt. Felséges ben-