Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 2. kötet. Baco - Canonisatio (Pest, 1831)

B - B - Baco, Franciscus

ISACu által. Reá bízták, hogy terjessze innepélyen a’ király elejébe azon nyo­másokat, mellyeket magoknak a’ királyi riteransok engedtek az ő nevé­­ben, ’s ezen veszedelmes dolgot olly talentummal és szerencsével hajtot­ta végre, hogy mind a’ királynak, mind a’ parlamentumnak eleget tett. A’ közrendüek háza nyilvános köszönetet vozolt neki, ’s I. Jakab 40 fonttal tanácsosává választá őt,a mellyhez még 61 font pensio járult. Lassanként mindég jobb jobb lett helyezete, jó házasságot tett, 1617- ben pecsétőri méltóságra emelkedett ’s 1619-ben Anglia lordfőcancel­­lariusává lett verulami báró czimmel, m­ellyet a’ következő esztendőben st. albani viscount czimmel cserélt fel. Olly helyezetben volt most mellyben könnyű ’s fényes életet vihetett, a’ nélkül hogy characterét pénzvágy ’s haszonkeresés tetteivel mocskolja be. Mind e’ mellett is sok panasz volt ellene. Azzal vádolták a’ pairek kamarája előtt, hogy hivatalokat ’s privilégiumokat osztogatott pénzért a’ status pecséte alatt. Baco, ki magát nem menthette ’s el kívánta kerülni a’köz figyel­met gerjesztendő törvényes megvizsgálást, megvallá vétkeit, a’ pairek kegyelmébe ajánlá magát ’s kö­ré, hogy a’ büntetés, mellyet reá mérni fognak, magas hivatalának, mellyet gyalázatba kevert, elvételében ha­­tároztassék. Minekutána csaknem minden ellene tett vádakat környülás­­lásos vallomása által igazolt volna, mind a’ mellett, hogy a’ király ma­gát közbevetette, ’s hogy magok a’ pairek is mint legkijelöltebb tag­jaik egyikének dolgában részt vettek, a’ felső ház őt 40,000 font pénz­­büntetésre ’s a’ Tower-ba való fogságra ítélte, nem zárván ki a’ ki­rály kegyelmét. Azonkívül alkalmatlannak ítéltetett minden nyilvános hivatal viselésére, a’ parlamentumban való ülésre ’s azon helyhez való közelítésre, hol a’ király udvarát tartja. Ez a’ kemény ítélet kétségkí­vül igazságos volt olly nagy vétkekért; említenünk kell mindazáltal né­minemű mentség gyanánt, hogy azoknak forrása sem nem fösvénység, sem nem pénzvágy, sem nem a’ szív teljes romlottsága volt, hanem in­kább a’ character gyengesége, mellyel mások visszaéltek. Voltak éle­tének olly vonásai is, mellyek nemes és erős lelket mutattak, a’ mi vi­lágosan bizonyítja, hogy ő a’ virtust esmerte ’s becsülte. Hirtelen va­­la ő ehhez, mert nem volt ereje, mások igazságtalan kivánságit elutalni. Csak néhány esztendőkkel élte túl megbukását ’s meghalt 1626-ban. Elfordítjuk tekintetünket egy a’ természettől illy gazdagon felruházott férj fia életkörnyülményeinek ’s cselekvésmódjának szomorú képétől, hogy azt lelkének halhatatlan miveire irányozzuk, noha ezen lapok szűk köre nem engedi, hogy azokon hosszasabban mulatozzunk. Fenebb már emlí­tettük , hogy ő jókor festette magában a’ tudományok rendszerének ál­talányos reformatióját. Erre czélzottak neki minden tanulásai ’s igye­kezetei. Á­tnézte ő az emberi esm­eretek egész körét, megvizsgálta azon viszonyokat, mellyekné­l fogva egymással öszvefüggenek, "’s classificálta az emberi lélek különbféle tehetségei szerént: a’ szerént, a’ mint ezt vagy amazt különösen foglalatoskodtatják. Innen az emlékező tehetség, értelem és képzelődő­ erő tudományinak felosztása. Baco méltán nevez­tetett a’ tapasztalati philosophia atyjának, mert ő volt első, ki értette ’s megmutatta, hogy a’ positiv tudományoknak minden ágaiban az igaz­ságra egyedül a’ természetre való figyelés vezérel. Mikép kelljen ezen figyeleteket mivészséghez illőleg vezetni ’s mikép kelljen általok a’ termé­szetet megtudakozni, azt többféle methodusokban kifejtette. Erről a’ tárgy­ról ezen munkájában értekezett : De dignitate et augmentis scientiarum, és Novum organum scientiarum. Minden oldalú lelke felfogott minden tudomá­nyokat, látta mellyik micsoda fokon áll, micsoda hamis irányzatot vett ’s miként kelljen ismét visszavezetni az igazsághoz. Ha úgy tekintjük őt mint metaphysicust, épen olly sok éles elme, mint mélység van az ő nézeteiben a’ lelki erők munkásságáról, az ideák társasitásáról, a’ bennünket bölcsőnktől fogva körülvevő előítéletekről, mellyek az értelem használását akadályoz­tatják. Azon Aristoteles által felállított ’s Locke által kifejtett princípiumot.

Next