Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 12. kötet. Thaarup - Zwingli (Pest, 1834)
T - Themse
a THEMISTOCLES THEMSE látta, hogy ezen esetben, Thebe, Argos és más nevezetes városok a’ görög szövetségből kirekesztetvén, Lacedaemon el fog hatalmasadul. Szerencsével állott e’ tervnek ellene ; de a’ Spártaiak kezet fogtak athenei ellenségeivel , nagy hírének elhomályositására. Ez annyival könnyebb volt, mivel viselete nem hogy megengesztelte volna ellenségeit, sőt gyulasztotta irigyeinek féltékenységét,s az Atheneiektől az Ostracismus (I.e.) törvényszéke által száműzetett (K. e. 471.) Argosban éldelvén , spártai Pausanias küzdötte vele Görögország szabadságának elnyomására czélzó tervét, reménylvén , hogy T. mostani helyzetében dirimmel veend abban részt. De ő minden részvételt megtagadott, Pausaniast mindazáltal nem adta fel ’s a’ dolog csak ennek holta után jött napfényre, midőn Themistocles levelei Pausanias irományai közt találtattak. A’ Lacedaemoniak mégis elpanaszolták őtet e’ miatt az Atheneiek előtt ’s ezek azt parancsolták, hogy T. a’ görög statusok jelenlétében feleletre vonassák. ily kihalgattatástól tartván, T. Corcyra szigetére ment, mellynek lakói, fontos szolgálataiért, eránta le voltak kötelezve, itt,se lévén bátorságban, Epirusba , ’s innen a' Molosszok királyához, Admethez, ment, kit valamikor megbántott. Hogy barátságos fogadtatást nyerjen, egy jó alkalommal a’ király fiát karjai közé szorította 's vele Admet házi isteneinek oltárai előtt letérdelt. De itt is üldözte őket Spárta gyülölsége. Görög haddal fenyegették a’ királyt, ha Themistoclest tovább védendi. Admet tehát pénzt adván neki, az aeqaeum tenger kikötőjéhez vitette , honnan különbféle viszontagságok után szerencsésen elérkezett Ázsiába ’s végre a’ persiai udvarhoz jött. Artaxerxes Longimanus 200 talentumot tett Themistocles fejére. Ő tehát utat csinált magának Artaxerxeshez , feladta magát 's megkapta a’ 200 talentum jutalomdijt , sőt fényes ígéretekkel halmoztatott, ha Görögországról hasznos tudósításokat közöl. Ezen alkalommali beszélgetése a’ királlyal nem egyez meg nagy férjfiu charaeterével ; de e’ kétség kivűl koholmány, mint Artaxerxeshez irt levele is, mellynek tartalmát Thucydidesben olvashatni. Időt kért a’ persiai nyelv megtanulására ’s egy év múlva úgy jelent meg a király udvaránál , mint született Persa. Ügyessége és észtehetégei által megszerzette Artaxerxes kegyelmét, ki vele legnagyobb megkülönböztetéssel bánt. Ezen nagy férjfiának utolsó életszakát homály fedi. Plutarchus azt írja, hogy midőn Egyiptomi, Athénétól gyámolittatván, Persia ellen fellázadt, Artaxerxes hadi sereget rendelt Görögországba, ’s Themistoclest felszólította, hogy tegyen eleget ígéretének ’s vállalja fel a’ fővezérséget ; de T. nem akarván hona ellen fegyvert fogni, az isteneknek áldozott, barátinak isten hazatokat mondott ’s Magnesiában 65 éves korában (K. e. 449) mérget vett be. Thucydides csak azt írja, hogy betegségben halt meg. 21, kellemeten és könnyű módon irt, levelet olvashatni , mellyek talán költöttek. J. C. Breiner ezeket Schöttgen 1710-ki kiadása szerint újra kinyomatta (Lemgo 1776) grammaticai toldalékokkal ’s jegyzetekkel. Themse (angol: Thames), legnagyobb folyó tulajdonképpi Angliában, noha csak 30 nem. mf, futása van. A’ Thame és Isis folyók egyesüléséből származik Dorchesternél az oxfordi grófságban , több kisebb folyót vesz magába, ’s Londonon alól 60 áng. mf-re , Gravelandtől nem messze, az éjszaki tengerbe ömlik. Az Isis forrása Gloucesterben van a’ coteswwoodi halmokon ’s már eredetétől 5 mf-re hajózható. Londonon féljől a’ Themse mindkét partján különbféle városok fekűsznek ; kiváltképpen rakvák pedig a’ partok Richmondtól Londonig falukkal, szép mezei házakkal ’s kertekkel. London e folyó mindkét oldalán fekszik ’s a’ város főrészeit most a nagy hid köti öszve. A’ tenger dagadása a’ Themsében Londonon felyül Kingstonig hat, honnan olykor nagy és igen terhes hajók a’ londoni ki-