Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
S - Sipőcz Jenő dr. - Sófalvy Ferenc dr. - Solymossy Árpád báró (lózsi és egervári) - Somló Sári
legújabb közgazdasági elmélet művelésével, a konjunktúrakutatással foglalkozik s annak Magyarországon való meghonosítását szorgalmazza. Az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunktúrakutató Bizottság megalakulásakor annak előadó-titkára, később pedig, a Bizottság tagja lett. Jelenleg a Bizottság irodájában folyó gazdaságkutató munkákat vezeti és a bizottság hivatalos közleményeit szerkeszti. Jelentékeny irodalmi tevékenységet fejt ki. A konjunktúrakutatással és a gazdaságstatisztikával kapcsolatban számos tanulmánya jelent meg a hazai szaklapokban. A gazdaságkutatás terén kifejtett munkássága révén nevét a külföldi szakkörök is igen jól ismerik, mivel egyes tanulmányai francia és angol nyelven is megjelentek. Tagja a budapesti Mérnöki Kamarának. Az Országos Statisztikai Tanács szakértője és a Tanács gazdasági szakbizottságának állandó szakelőadója, a Központi Statisztikai Hivatal gazdaságkutató osztályának vezetője. Sipőcz Jenő dr. Budapest szfőv. polgármestere. Budapesten született, 1878-ban. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a tudományegyetem fakultásán jogi és államtudományi doktori diplomát nyert. Később megszerezte az ügyvédi oklevelet is. Eleinte mint gyakorlóügyvéd működött, majd a székesfőváros szolgálatába lépett és rövidesen tiszti ügyésznek választották meg. 1920-ban a székesfőváros kormánybiztosa volt és az újjáalakított törvényhatósági bizottság Budapest polgármesterévé választotta meg. Ebben az időben volt a főváros pénzügyi helyzete a legsiralmasabb. Már első évi polgármesteri működése alatt a székesfőváros hiány nélkül zárta le költségvetését. Sikerült a külföldi hitelezőkkel is egyességet kötnie és ezzel a főváros megszabadult egyik legnagyobb gondjától. Megváltotta a villamos vasutakat és ezzel létrejött a BESZKÁRT. A megrongált közüzemeket újból jövedelmezővé tette. Pártatlan, politikamentes működése által elért nagy eredményeiért 1926- ban a törvényhatósági bizottság újból hat évre polgármesterré választotta. Részt vesz a főváros majdnem valamennyi jótékonysági, hazafias és kulturális mozgalmaiban mint vezető. Díszelnöke, védnöke és elnöke számos társadalmi egyesületnek. A Magyar Városok Kongresszusának elnöke. Tulajdonosa a pápai Nagy Szent Gergely-rend csillagos középkeresztjének, a bolgár pour l‘Encouragement au Bien érdemkeresztnek és még számos kitüntetésnek. Sófalvy Ferenc dr., ügyvéd. Székelykereszturon született, 1883-ban. Középiskoláit Nagyenyeden, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte és 1909-ben Marosvásárhelyen ügyvédi diplomát szerzett. 1909—1921-ig Háromszék megyében volt ügyvéd és ezalatt a vármegyei függetlenségi mozgalmak egyik vezéralakja volt. Alelnöke volt a vármegyei Függetlenségi Pártnak, tagja a vármegye törvényhatóságának és kolozsvári napilapokban számos poétikai vonatkozású cikke jelent meg. Háromszékvármegye tb. tisztifőügyésze. 1925 óta a budapesti Ügyvédi Kamara tagja és a fővárosban folytat általános ügyvédi gyakorlatot. Speciálisan magánjogi ügyekkel foglalkozik. Tagja számos erdélyi társadalmi egyesületnek. Solymossy Árpád báró (lózsi és egervári). Született Apateleken, 1896-ban. Középiskolai tanulmányait a bécsi Teréziánumban és a budapesti Ferenc József Intézetben végezte. A 2. honvéd huszárezred kötelékében, Debrecenben teljesített szolgálatot és elérte a hadapródjelöltőrmesteri rangot. Birtokainak gazdálkodását irányítja és erdeiben történik az egyik, jelenlegi legnagyobb csonkamagyarországi erdőkitermelés. A társadalmi életben élénken részt vesz, a Felsőmagyarországi Agarász Egyesületnek, a Tiszántúli Lótenyésztő Egyesületnek és a KMAC tagja. Somló Sári, szobrászművésznő. Aradon született. Iskoláit Budapesten végezte. Édesatyja, Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója volt. A szobrászat iránti hajlama már gyermekkorában igen érdekes körülmények között nyilvánult meg. Ugyanis, amidőn Lupola Ilje szobrász, atyjának szobrát mintázta, ő elcsent anyagból megpróbálta a művészt utánozni, ami kitűnően sikerült. Később egy vadászaton elejtett baglyot mintázott meg, amelyet rábeszélésre Párisba küldött és amely a Louvrebeu második díjat nyert. Az Iparművészeti Főiskolán Holló Barnabás, majd Maróti R. Géza privát tanítványa volt. Számos kiválóságunk, többek között a Kisfaludy Társaság megbízásából Vajda János, Bartók Lajos síremlékét ő mintázta. Bartók Lajosnak az erdődi emlékművet is ő készítette. Megalkotta Madách mellszobrát, mely a Nemzeti Szalon tulajdonában van. A szegedi Fogadalmi templom pantheonja számára Apáthy István egy tan. geológus szobrát mintázta. Számos díjat nyert Monzában, Párisban, Amsterdamban és Wientben. Avatott tollú művelője a szépirodalomnak is, 1908-ban és 1909-ben önálló verskötetei, 1914-ben és 1916- ban párisi munkái jelentek meg.