Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Beregszászi Pál - Beregszászi Péter - Beregtói Tormássy Dezső - Berény Rezső - Berény Róbert - Berg - Bergant Fortunatus
Beregszászi—Bergant a debreczeni főiskolához a rajzolás és építészet tanárává nevezte ki őt, s ez időtől kezdve, 1833-tól úgy is, mint a debreczeni főtemplom építésére felügyelő bizottság tagja, munkásságát szülővárosának szentelte. A saját, alább felsorolt irodalmi műveihez készített rézmetszetein és számos építészeti rajzán kívül más metszete, vagy rajza alig ismeretes. Ezek között azonban bizonyára legjelentékenyebb Csokonai Vitéz Mihály síremlékének terve, melyet 1836-ban készített. Csokonainak máig is fennálló síremléke öntött vasból e terv alapján készült. B. negyvenéves tanári működés után, 1858 aug. 1-én vonult nyugalomba. Hét évvel később, 75 éves korában hunyt el. Munkásságának nagy részét a rajzolás tudományos megalapítására fordította, s e czélból elég tekintélyes irodalmi tevékenységet fejtett ki. Irodalmi művei a következők: 1. Az építés tudományának azon része, melyben az építésre teendő költségek számbavevése adódik elő. Debreczen, 1819. 4 réztáblával. 2. A rajzolás tudományának kezdete. Debreczen, 1822. 5 réztáblával. 3. A szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete. Debreczen, 1823. 12 réztáblával. 4. Az építés tudományának azon része, melyben az épületeknek erős és alkalmatos volta adódik elő. Debreczen, 1825. 5. Az építés tudományának azon része, melyben épületekre teendő fedelek ismerete és rajzolása adatik elő. Debreczen, 1846. 6. A tárgyaknak a látszás tudománya szerinti ismertetése és rajzolása. Debreczen, 1859. 12 réztáblával. 7. Csokonai Vitéz Mihály síremléke. Debreczen, 1860. 2 tábla. 8. Az építés tudományának azon része, melyben az épületnek ékesítésére szolgáló oszloprendek ismertetése és rajzolása adatik elő. Debreczen, 1863. 46 réztáblával. Csokonai Album. 224. 1. — Ecsedi István dr.: Karács Ferencz térképmetsző élete és művei. Debreczen, 1912. 62, 87, 124. 1. — Ferenczy és Danielik: Magyar írók. I. 48. 1. — Honművész. 1837. 68. 1. (Csokonai Vitéz Mihály). — Kis Áron: A m. népisk. tanítás tört. 445. 1. — Lechner Jenő: Száz év előtt. Építő Ipar. 1906. 433. 1. —■ Migr.: Tudnivaló Csokonai emléke tárgyában. Honművész. 1836. 675. 1. (A síremlék rézmetszetű képe a Honművész 1837. 9. száma mellett.) — Művészet. 1903. 347. 1. — Rajzoktatás. 1906. IX. 207. 1. (Adatok a hazai rajzoktatás történetéhez.) — Szilágyi István: Adalék a magyarországi képzőművészek névsorához. Tört. Tár. 1880. 159. 1. — Szinnyei József: Magyar írók. I. 925. h. — Tóth Mihály: Beregszászi Pál emlékezete. Vas. Ujs. 1865. 491. 1. •—• Tudományos Gyűjtemény. 1820. I. 131. 1. és VI. k. 120. 1. — Vas. Ujs. 1858. 117. 1. — 1859. 416. 1. — 1863. 53. 1. Beregszászi Pál, ötvös. A XVI. század végén Erdélyből származott Bereg megyébe, s Orosziban lakván, atyjával együtt Oroszi János jobbágya volt. Később földesura által felszabadíttatván, Ungvári Homonnai Drugeth Bálint szolgálatában állott, kinek halála után Drugeth György részére is dolgozott. 1614-ben Kassán telepedett le, s úgylátszik haláláig ott működött. Mihalik József: Kassa v. özv. tört. Budapest, 1900. 253 l. Beregszászi Péter, fa-, réz- és betűmetsző. 1768—1781-ig a kolozsvári ref. főtanoda nyomdájának szolgálatában állott s az ez idő alatt készült »garmond, ciceró, augustini characterek«-et jobbára ő metszette. Pataki Sámuelnek, a kolozsvári ev. ref. collegium nyomdafelügyelőjének számadásaiból tudjuk, hogy B. »az Aesopus figurák (képek) metszéséért« külön díjazásban részesült. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. III. 317. 1. (jegyzet). — Magyar Könyvszemle, 1882. 286. 1. (Adalék a kolozsvári ev. ref. egyház és főtanoda nyomdájának történetéhez.) Beregtói Tormássy Dezső, festő, 1. Tormássy D. Berény Rezső, festő, szül. 1869 jan. 29-én Miskolczon. 1880-ban szüleivel együtt Berlinben telepedett le s később ugyanitt tanulta a festészet elemeit. Ezután Münchenbe ment, hol Lenbach tanítványa volt, majd Párisban Munkácsy Mihály vezetése alatt tanult. 1898-ban Frankfurtot választotta állandó lakhelyéül, s négy évig itt élt. 1901 októberében a frankfurti Kunstvereinben műveiből kollektiv kiállítást rendezett. A következő évben Párisba költözött s mint a keresettebb arczképfestők egyike jelenleg is ott él. 1907-ben Párisban is külön kiállítást rendezett. Művei közül kiválnak: Henrik porosz herczeg, Moltke gróf, Hans Thoma, Rudolin herczeg, Jules Lemaitre és Brunetiére Ferdinánd arczképei. Révai Nagy Lexikona. III. 145. 1. •—- Thieme— Becker: Alig. Lexikon der bildenden Künstler. Leip zig, 1909. III. 381. 1. (Külföldi irodalom.) Berény Róbert, festő, szül. 1887 márcz. 18-án Budapesten. Tanulmányait Zemplényinél Budapesten kezdte, azután Párisba ment, ahol J. P. Laurens növendéke volt. A franczia fővárosban ismerte meg Cézanne művészetét, amelynek hatása alatt dolgozik. Művei főleg csendéletek, arczképek és aktok. Tagja a »Nyolczak« művészeti csoportnak s ennek 1911-ben a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításán részt vett. Aurora, 1911. I. 8. sz. (arczképpel). — Bölöni György: Berény Róbert. Aurora, 1911. I. 5. sz. (arczképpel). — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 152. 1. — Nyugat. 1911. I. 406. 1. Berg, J. Bergh: Bergant Fortunatus (máskép Vergant v. Wergant), festő. A XVIII. század közepén Horvátországban és Krajnában élt. Élete folyásáról semmi közelebbi adat nem