Magyar Lexikon 16. Vezére-Zsuzsok (Budapest, 1885)
V - Vietri sul Mare - Vietz - Vieuxtemps Henry - Vigan - Vigerus Franciscus - Vigeváno - Vigilando ascendimus - Vigilans - Vigiliák - Vígjáték
Vietri sul Mare 24 sisak koronájából szintén olyan oroszlán ágaskodik ki két kiterjesztett fekete sasszárny között, melyek közül a jobboldali szárnyon arany nap, a baloldalin arany csillag ragyog. A fennemlített János fia, György 1751-ben Trencsén megye országgyűlési követe volt, fiai :G György és Pál két ágat alapítottak u. m. a trencsénit és a nyitrait. Ez a György Vaszkán lakott s 1788—1794 -ig az árvai uradalom praefektusa volt; öt gyermeke közül József a gr. Károlyiak tiszttartója, László gr. Aspremont ügyvédje; ez utóbbinak fia, (II.) László (szül. 1802) 1839. országgy. követ, 1841-ben kir. tanácsos, 1849. megyei cs. kir. biztos, 1861. Trencsénmegye főispánja; fiai Miklós katona, János pedig megyei hivatalnok volt. Vietri sul Mare, város Olaszország Salerno tartományában a nápoly-salernói vasút mellett, 8441 lak. Vietz, város a poroszországi Frankfurt kormánykerületben, a berlin-danzigi vasút mellett, 3281 lakossal. Vieuxtemps (fr. olv. vietán) Henry, kitűnő hegedűművész és kedvelt zeneszerző; szül. 1820. febr. 17. Verviers-ben Belgiumban; egyikevolt Beriot legjelesebb tanítványainak; első körútját Németországban 1833-ban tette; Bécsben és Angliában töltött tartózkodása után Párisba ment különösen a végből, hogy Reichatól a compositióban oktatást nyerjen; 1846—52 ig állandóan Pétervártt tartózkodott, ezután kizárólag körutazással töltötte idejét 1866-ig, midőn Párisban letelepedett; 1871 óta a brüsseli conservatorium tanára. Vígan, város a francziaországi Gard departementban egy szép és kies völgyben az Arre mellett a Mont de l’Esperon tövében, a r.-luneli vasút mellett, 5389 lak., jelentékeny iparral és kereskedelemmel. Vigerus Franciscus (eredetileg Viger), hires franczia tudós, szül. 1591. Rouenben, miért Rotomagensis'írie's is neveztetett; a jezsuita-rendbe lépve párisi tanár lett; meghalt ugyanott 1647. decz. 15. Hírnevét „De praecipiis graecae linguae idiotismis“ művének köszöni. Vigevano (olasz olv. vidzsevano), város Pávia olaszországi tartomány Mortara kerületében az alessandria-milanói vasút mellett, püspöki székhely gymnasiummal, technikai és ipariskolával, szövő- és fonóiparral, selyemtermeléssel 18.436 lakossal Vigilando ascendimus (lat.), a. m. éberség által előre haladunk (a weimari fehérsólyomrend jeligéje). Vigilans (lat.), éber, figyelmes vigilantantibus leges sunt scriptae (az éberek számára a törvények meg vannak írva), vagyis a törvények ismerete önmagunk iránti kötelességünk. Vigíliák, a rómaiaknál a. m. tábori őrállás; az ily éjjeli őrt 3 óránként, tehát egy éjjel négyszer váltották. E kifejezés az egyházi szokásba is átment s az éjjeli istentiszteletet végző zárdái virrasztó kötelességét értették alatta; igy nevezik még a nagyobb innepeket megelőző vecsernyét. Vígjáték, (comoedia), alapja a komikum, vagyis a szép igényeivel fellépő rút melynek rútsága utóbb kitűnvén, megbukik s nevetségessé válik. Tárgya vmely nevetséges cselekmény, melynek szerencsés kifejlésében a lét megzavart összhangja helyreállíttatik, és ebben fekszik a vígjáték erkölcsi hatása, hogy t. i. a néző azon meggyőződésre jut, miszerint az élet kicsinyes érdekkel, köznapi törekvésekkel átszőtt mozgalmaiban is egy magasabb eszme, az erkölcsi összhang uralkodik, melynek megzavarásával az ember önmagát teszi nevetségessé. A vígjátékban rendesen kisszerű érdekek harcza fordul elő, azért a meghasonlás nem oly mély erkölcsi természetű, hogy a kifejlésben a kibékülésnek nem volna helye; miért is a küzdelmek eredménye mindenkor derült, megnyugtató, akár eléri a hős jogos czélját, akár kudarczot vall sikerre nem méltó törekvésével. A vígjátékban gyakran szerepel a véletlen; ennek oka abban rejlik, hogy a vígjátékban legtöbbször a köznapi élet jelenik meg, melyet a költő kevésbé eszményíthet, mint a komoly küzdéseket. A vígjáték tárgyára nézve lehet történeti és társadalmi, amint vagy történeti vagy költött személyekből kiinduló cselekvényt tüntet fel. A történeti vígjáték nem oly gyakori, mint a társadalmi, mert a történeti személyek bizonyos tiszteletreméltó színben tűnvén fel az utókor előtt, a vígjáték, midőn kicsinyes, nevetséges szín Vígjáték