Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
B - »Belesülni« - Beleznai Ignác - Beleznai Luca - Beleznay János gr. - Beleznay-kert - Beleznay Margit - Beleznay Margit - Beleznay Sámuel gróf - Beleznay Zsuzsánna - Belgrádi Berta - Belgrádi Nemzeti Színház
»Bélésűink lapokon és a Nemzeti Színház 1837-iki színlapjain is »belépti-jegy« szó áll. Az 1799—1822-iki színlapokon: »bemenetel óra« kitétel olvasható. (Szili E. idézett, munkája, 1902—23. oldal.). A Magyar Nyelvőr szerint: a belépő-jegy és a belépti-jegy »kifogástalan szó, mindkettő a belépésre jogosító jegy, a belépés jegye.« (1897. 81. szám. Zolnai Gyula cikke.) Mondták így is: Bemenő levélke. (Magyar Nyelv, 1905. 1. szám, 40. oldal. »Adatok nyelvünk fejlődéséhez.«) (V. ö.: Bemeneteli jegy, Billet.). »Bélésüink kifejezés arra értendő, ha a színész a szerepi szövegét elbontottja, vagyis az előírt helyes kifejezést mással, de rosszul cseréli fel, vagy pedig a meemória nem működése miatt hirtelen elfelejti a szerepének ezután következő szavait. A belcsülés rendszerint vidéken divatozik, ahol nincs kellő próba és idő arra, hogy a szerepet a színész jól betanulhassa. Ilyenkor a színész kapkod jobbra-balra, oda nem vágó szavak után. Ingadozik és kudarcot vall. A kezdő, vagyis az úgynevezett gyakorlatos színész gyakran sül bele a szerepébe. Higgadt, kellő gyakorlattal bíró színésznél azonban csak szórványosan vagy nagy ritkán fordul ez elő. Beleznai Ignác, színigazgató, előbb ügyvéd Jászberényben. 1879. telén neje kedvéért, ki színésznő volt, (L. LeóV&y Hka), színigazgató lett és tetemes áldozatok árán tartotta fönn a társulatot, mely 30 tagból állott. (Szeless József volt a társulat művészeti vezetője). Beleznai Luca, színésznő, sz. 1867. Jászberényben, színpadra lépett 1884. nov. 1. Nagy Vincénél. Beleznay János gr., 1836. nov. havában a Nemzeti Színház páholyai és zártszékeinek lakatosmunkái pótlására 500 forintot ajánlott föl. Beleznay-kert: Pesten, a Kerepesi-úton, a mai Pannónia-szálló melletti épület neve volt. Építette gr. Beleznay István, aki híres mulatságokat és estélyeket rendezett benne. Színi előadások tartására is alkalmas hely volt. Előbb Balogh István úttörő színigazgató játszott itt, azután Udvarhelyi Miklós, majd a »Magyar énekes társaság«. A 60-as éveben épúgy, mint a Komló-kertben (L. o.) daltársulatok kaptak itt játszási engedélyt. 1891. máj. havában az épületet lebontották. Beleznay Margit, színésznő, sz. 1887. szept. 28. Budapesten. Már 14 éves korában játszott a Népszínházban. Ezután Rákosi Szidi színésziskolájába járt, majd elszerződött Kecskemétre, primadonnának. Játszott Budán is, Krecsinyi Ignácnál. 1916. szept. havában Pozsonyból Kolozsvárra szerződött. Tagja volt a budapesti Apolló Kabarénak is. Beleznay Margit, színésznő, sz. 1905. jan. 5. Nagyenyeden. Színipályára lépett 1927. nov. 1. Beleznay Sámuel gróf, Pest vm. táblabírája. 1808. okt. havában a »pesti nemzeti teátromnak megalapítására« 2000 forintot ajánlott föl. Megh. 1818-ban. Beleznay Zsuzsánna, írónő, Kotzebue »Néma« c. vígjátékát fordította, melyet 1813. aug. 20-án adtak elő először a pesti színpadon. 1814. máj. 31-én játszották ismét. Belgrádi Berta, színésznő, sz. 1878- ban. Működött Aradon, Szegeden, Kassán, majd férjhez ment Komáromi Ákoshoz, azután búcsút mondott a színpadnak. Az egykor ünnepelt primadonna Budapestre költözve, 1928. ápr .első napjaiban morfinista szenvedélyének áldozatául esett. Belgrádi Nemzeti Színház tagjai 1894. dec. 20-án léptek fel a Népszínházban, a belgrádi daloskor közreműködésével. A műsoron szerepelt a Rákóczi-induló, egy szerb nemzeti dal, mindkettőt zenekarral adták elő. Ezt követte a magyar Hymnus, melyet 17 nő és 30 férfi énekelt — magyarul. Utána szerb dalokat énekeltek. Végül színre került Milos Obilics c. 4 felv. tragédia, írta: Lubovics János. Főszereplők: Gavrilovics, Petrovics, Stojkovics, Lázári k. a., Radulvics asszony és Nigrí- Tiova k. a. — Dec. 21-én volt utolsó előadásuk. — 1906. júl. 8-án Győri József és Halmi József daltársulata járt Bel- 157 — Belgrádi Nemzeti Színház