Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
P - Pécs - Pécsi János - Pécsi Lukács - Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága
Pécs 278 Pécsi Képzőművészek rom helyére 1805-től P. terve szerint épült a mostani templom, mely Magyarország első monumentális empire építménye volt. — Irodalom: Kun A., A debreceni ref. nagytemplom, Debrecen, 1930. PÉCS, Baranya vm. fővárosa, 1909 óta püspöki székhely, a Kr. e. keletkezett kelta telepen alapított római város, Sopianae helyén épült, mely Kr. u. 202. a ketté választott Pannónia tartomány Pannónia Valeria nevű részének fővárosa lett s már a rómaiak alatt élénk keresztény hitélet színhelye. Utóbbi emlékei az ott kiásott sírok és sírkamra. A népvándorlás korában homály borul P.-re, de aligha pusztult el. A IX. században németországi oklevelekben Quinque-Basilicae néven szerepel s e név szláv fordításából ered magyar neve is. Székesegyháza egyetlen fennmaradt Árpádkori dómunk, három hajós, bazilikális elrendezésű, román stílű épület, a mellékhajók két végéhez fűzött négy saroktoronnyal, hármas apsissal és altemplommal. A XI. században épült, a főhajóban lapos mennyezettel. 1064. leégett s ekkor, vagy a XII. században beboltozták s az utóbbi sz. végén altemploma bejáratait párhuzamos bibliai jeleneteket ábrázoló domborművekkel díszítették. Századok viharai s ismételt átalakítások a P.-i dómot annyira megviselték, hogy 1882—1891. szinte alapjain kezdve újjá kellett építeni. Az újjáépítés a bécsi báró Schmidt Frigyes tervei alapján folyt s a dóm kicserélt régi faragott köveit, domborműveit a püspöki múzeumban, az egyházmegyei könyvtár klasszicizáló stílű épületében helyezték el, amely újabban az ásatásokból szerzett őskeresztény múzeummal gyarapodott. A P.-i dóm XI. századbeli faragott ékítményei a hasonló székesfehérvári és esztergomi részletekkel mutatnak rokonságot s kitűnő technikájukkal és finom formáikkal olasz kőfaragók közreműködésére vallanak. Eredeti belső felszereléséből a P.-i székesegyház nem sokat őrzött meg; a szentély előtt fölállított népoltár kősátra a XII. századból a románkori kőfaragás remeke volt s eredeti töredékei ma a püspöki múzeumban láthatók. Későbbi időkből a legszebb részlete Szakmáry György püspök olasz renaissance-stílű vörösmárvány szentségfülkéje 1506-ból s a Mária-kápolnában a XVI. században epitáfiumnak készült németalföldi alabástrom dombormű, melyet a XVIII. század végén gróf Eszterházy Pál püspök hozott ide Rómából. A P.-i székesegyház belsejét véges végig modern falképek borítják. Ezek többnyire ú. n. .„stílszerű“ régieskedő munkák, kivéve Lotz és Székely Bertalan festményeit, akik azonban csak a kápolnák egy részét díszítették. A török hódítás korában (1543—1686) a P.-i dóm mecset volt. A törököktől a városban újonnan épített mecsetek (összesen 9 volt) közül átalakítva a mai belvárosi plébániatemplom s szinte változatlanul minaretjével együtt a kórháztemplom maradt fönn. Egyéb templomok közül a líceumi kéttornyos, egykor pálos templom 1644-ből s a középkori eredetű, de gyökeresen átépített ferencrendi templom érdemel említést. Mai művészeti életünkben P.-nek Zsolnay Vilmos (1. o.) keramikai gyára kölcsönöz jelentőséget. — Irodalom: Szőnyi Ottó, P., útmutató a városban és a környéken (Pécs, 1925). Divald. -------Városi Majorossy Imre-múzeum. Megnyílt 1904., a város közgyűlése 1927. a múzeumot megalapítójának, Majorossy Imrének nevéről nevezte el. Rendkívül gazdag régiségtára és iparművészeti gyűjteménye közel 38.000 darabot tartalmaz. Kiválóbb nevezetességei: a kőkori hordozható agyagtűzhely, az iszögi népvándorláskori arany sírlelet, a római kor gazdag gyűjteménye, nagyszámú Altchen- és holicsi parcellán. Szépművészeti gyűjteményében sok értékes festmény és főleg gazdag metszetgyűjtemény van. A festmények egy része állami letét. A gyűjtemény állománya 3309 darab. — Dóm-Múzeum. Alapítója Hetyey Sámuel püspök 1899. A gyűjtemény eredetileg az Egyházmegyei Könyvtárban volt, újabban a székesegyház e célra átalakított helyiségében kapott méltóbb helyet, ahol dr. Szőnyi Ottó rendezte. A Dóm Múzeum magában foglalja a pécsi székesegyházból (annak restauráláskor) kikerült 804 drb, nagyrészt román stílusú figurális és ornamentális kőfaragványt. — Zsolnay-Múzeum. A Zsolnay-család birtokában lévő hírneves kerámiai gyár alapította Zsolnay Vilmos 100 éves születési évfordulója alkalmából 1928-ban. A múzeum anyaga a Zsolnay-gyár művészi kerámiai és porcellán-készítményei. Ezenkívül idegen gyártmányú kerámiák nagy gyűjteménye van külön teremben elhelyezve. Közöttük régi perzsa és már színes falburkolólemezek sorozata látható. Az állomány mintegy 4000 darab. PÉCSI J. János, festő. Autodidakta, utóbb a nagybányai szabadiskolában dolgozott. 1908. Sátoraljaújhelyen, 1911. Miskolcon akvarelljeiből koll. kiállítást rendezett. 1909-től kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak. P. 2. Lukács, fametsző és könyvnyomdász. 1577—1607. Nagyszombatban működött. PÉCSI KÉPZŐMŰVÉSZEK ÉS MŰ-