Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Maurer Ferenc - Maurer Hubert - Marurer Ignác - Maurer Josias - Mauve, Anton - Mauzoleum
Maurer jük meg. M. kezdte meg a szombathelyi székesegyháznak és a püspöki palota dísztermének kifestését, mindkét mű befejezése azonban tanítványára, Winterhalderre maradt. Fennmaradt nagyszámú színvázlatai az ihlet pillanatának frisseségét őrzik és megkapó befejezetlenségükben rendkívül jellemzők és hatásosak (pl. Mária mennybevitele c. vázlat a bpesti Szépműv. Múz.-ban). — Irodalom: Benesch, M., zu d. Quellen seines maler. Still, Städel-Jahrbuch, Frankfurt at M., 1924. Divald K.: A bogoszlói freskók, Művészet, XII. évf., 2. sz. Pigler Andor, A pápai plébániatemplom és mennyezetképei, Budapest, 1922. Kapossy János, A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei, u. o. 1922. Fleischer, MAURER J. Ferenc, festő a XIX. sz. elején Sopronban. 1807 (?) festette a lajtapordányi templom főoltárképét, mely Szent Magdolnát ábrázolja. M., 2. Hubert, osztrák festő, Lengsdorf (Bonn mellett) 1738 jún. 10., -f-1818 dec. 10. M. Meytens és N. Baumgartner tanítványa, római tartózkodása idején Mengs hatott rá. 1783. a bécsi akadémia tagja, 1785. tanára lett. Bécsi templomokban és a bécsi udvari múzeumban számos műve van. Sokat dolgozott magyarországi megrendelők számára. Oltárképeket festett a pápai, kalocsai, tornai, kistapolcsányi stb. templomok részére. M. 3. Ignác, festő, * Sopron 1787 aug. 18., u. o. 1831 okt. 28. Klasszicista tájképeket, templomi zászlókat festett. M., 4. Josias (1530—81), zürichi üvegfestő és fametsző, fia, Josias, szintén üvegfestő, másik fia, Christoph (1558— 1614), festő, rézmetsző, fafaragó és üvegfestő. Utóbbi a leghíresebb az egész családban. Zürichben, Strassburgban és Winterthurban dolgozott. Tájképeknek üvegfestményeken való ábrázolásában utolérhetetlen. Szép munkái vannak a nürnbergi múzeumban, a Tücher- és a Bibra-családoknál. Monogrammja C. M. MAUVE (ejtsd: mór), Anton, hollandi táj- és állatfestő, • Zaandam 1838., Arnheim 1888. P. van Os és W. Verschuur tanítványa. Melankolikus hangulatú, finom, csendes hollandi tájképeket festett, melyeket nyájak és pásztorok élénkítenek olykor. Számos képe Amsterdam, Rijks. Más , továbbá Tájkép tehenekkel (Budapest, Szépműv. Múz., Pálffy-gyüjt ). MAUZÓLEUM, födött és többnyire zárt monumentális síremlék. Nevét a halikarnassosi Mausoleumtól, Mausolos király, káriai perzsa helytartó nagyszabású síremlékétől kapta, amelyet Artemisia királyné emeltetett férjének Kr. e. 350 körül; valószínű, hogy az építkezést még maga a király indította meg. Építészei Pytheos (egyúttal a prienei Athena Polias-templom építésze) és Satyros voltak. Az építmény lábazatból és hatalmas, megközelítően négyzetes alépítményből állott, amely a 36 ión oszloppal körülvett cellát hordta; ezt lépcsős pyramis zárta le, amelyet quadriga koronázott. A 46 m magas építmény, mely az egyiptomi nagy pyramisokkal akart versenyre kelni, Skopas, Bryaxis, Leochares és Timotheos nagyszerű szoborműveivel volt díszítve. Valószínűleg három figurális díszítésű fríz futott rajta körül, egyik az alépítmény párkányán, a másik alkalmasint az oszlopok fölött, a harmadik a cellafalon. Különösen szép volt az egykor polychrom amazon-fríz, amelynek maradványai ma a British Museumban vannak. Az összes oszlopközökben valószínűleg a lábazat körül is szobrok állottak, úgyhogy az építmény valóban pompás és lenyűgöző hatást kelthetett a szemlélőben s méltán sorolták a hét világcsoda közé. Barát. MAX, Gabriel, osztrák festő, * Prága 1840, 1915. Apjának, M. Joseph szobrásznak (1803—1854), a prágai és bécsi műv. akadémiának, végül Münchenben Pilotynak tanítványa. Fejlett, festői kultúrája sajátságosan raffinált érzéssel megválasztott tárgyak ábrázolásának szolgálatában áll. Beteges, rajongó, eksztatikus lélekállapotok, testi és lelki szenvedés a főtémái, amelyek annak idején néha szenzáció erejével hatottak. Jellemző példák: A gyermekgyilkos nő (Hamburg, Kunsthalle), Krisztus beteg gyermeket gyógyít (Berlin, Nationalgalerie), A prevorsti látnoknő (Prága, Rudolfinum), Katharina Maria Emmerich (München, Neue Pinakothek). A halikarnassosi Mausoleum rekonstruált képe. 7 Művészeti Lexikon, II. 97 Max