Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

M - Maurer Ferenc - Maurer Hubert - Marurer Ignác - Maurer Josias - Mauve, Anton - Mauzoleum

Maurer jük meg. M. kezdte meg a szombat­­helyi székesegyháznak és a püspöki palota dísztermének kifestését, mind­két mű befejezése azonban tanítvá­nyára, Winterhalderre maradt. Fenn­maradt nagyszámú színvázlatai az ihlet pillanatának frisseségét őrzik és megkapó befejezetlenségükben rend­kívül jellemzők és hatásosak (pl. Má­ria mennybevitele c. vázlat a bpesti Szépműv. Múz.-ban). — Irodalom: Benesch, M., zu d. Quellen seines ma­­ler. Still, Städel-Jahrbuch, Frankfurt at M., 1924. Divald K.: A bogoszlói freskók, Művészet, XII. évf., 2. sz. Pigler Andor, A pápai plébániatemp­lom és mennyezetképei, Budapest, 1922. Kapossy János, A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei, u. o. 1922. Fleischer, MAURER J. Ferenc, festő a XIX. sz. elején Sopronban. 1807 (?) festette a lajtapordányi templom főoltárképét, mely Szent Magdolnát ábrázolja. M., 2. Hubert, osztrák festő,­­ Lengs­­dorf (Bonn mellett) 1738 jún. 10., -f-1818 dec. 10. M. Meytens és N. Baumgart­ner tanítványa, római tartózkodása idején Mengs hatott rá. 1783. a bécsi akadémia tagja, 1785. tanára lett. Bé­csi templomokban és a bécsi udvari múzeumban számos műve van. Sokat dolgozott magyarországi megrendelők számára. Oltárképeket festett a pápai, kalocsai, tornai, kistapolcsányi stb. templomok részére. M. 3. Ignác, festő, * Sopron 1787 aug. 18.,­­ u. o. 1831 okt. 28. Klasszicista tájképeket, templomi zászlókat festett. M., 4. Josias (1530—81), zürichi üveg­festő és fametsző, fia, Josias, szintén üvegfestő, másik fia, Christoph (1558— 1614), festő, rézmetsző, fafaragó és üvegfestő. Utóbbi a leghíresebb az egész családban. Zürichben, Strass­­burgban és Winterthurban dolgozott. Tájképeknek üvegfestményeken való ábrázolásában utolérhetetlen. Szép mun­kái vannak a nürnbergi múzeumban, a Tücher- és a Bibra-családoknál. Mo­nogrammja C. M. MAUVE (ejtsd: mór), Anton, hol­landi táj- és állatfestő, • Zaandam 1838.,­­ Arnheim 1888. P. van Os és W. Verschuur tanítványa. Melanko­likus hangulatú, finom, csendes hol­landi tájképeket festett, melyeket nyá­jak és pásztorok élénkítenek olykor. Számos képe Amsterdam, Rijks. Más , továbbá Tájkép tehenekkel (Budapest, Szépműv. Múz., Pálffy-gyüjt ). MAUZÓLEUM, födött és többnyire zárt monumentális síremlék. Nevét a halikarnassosi Mausoleumtól, Mauso­­los király, káriai perzsa helytartó nagyszabású síremlékétől kapta, ame­lyet Artemisia királyné emeltetett fér­jének Kr. e. 350 körül; valószínű, hogy az építkezést még maga a király indí­totta meg. Építészei Pytheos (egyúttal a prienei Athena Polias-templom épí­tésze) és Satyros voltak. Az építmény lábazatból és hatalmas, megközelítően négyzetes alépítményből állott, amely a 36 ión oszloppal körülvett cellát hordta; ezt lépcsős pyramis zárta le, amelyet quadriga koronázott. A 46 m­ magas építmény, mely az egyiptomi nagy pyramisokkal akart versenyre kelni, Skopas, Bryaxis, Leochares és Timotheos nagyszerű szoborműveivel volt díszítve. Valószínűleg három figurális díszítésű fríz futott rajta körül, egyik az alépítmény pár­kányán, a másik alkalmasint az oszlopok fölött, a harmadik a cella­falon. Különösen szép volt az egykor polychrom amazon-fríz, amelynek ma­radványai ma a British Museumban vannak. Az összes oszlopközökben­­ valószínűleg a lábazat körül is szob­rok állottak, úgyhogy az építmény valóban pompás és lenyűgöző hatást kelthetett a szemlélőben s méltán so­rolták a hét világcsoda közé. Barát. MAX, Gabriel, osztrák festő, * Prága 1840,­­ 1915. Apjának, M. Joseph szob­rásznak (1803—1854), a prágai és bécsi műv. akadémiának, végül München­ben Pilotynak tanítványa. Fejlett, festői kultúrája sajátságosan raffi­­nált érzéssel megválasztott tárgyak ábrázolásának szolgálatában áll. Be­teges, rajongó, eksztatikus lélekálla­­potok, testi és lelki szenvedés a fő­témái, amelyek annak idején néha szenzáció erejével hatottak. Jellemző példák: A gyermekgyilkos nő (Ham­burg, Kunsthalle), Krisztus beteg gyermeket gyógyít (Berlin, National­galerie), A prevorsti látnoknő (Prága, Rudolfinum), Katharina Maria Em­merich (München, Neue Pinakothek). A halikarnassosi Mausoleum rekon­struált képe. 7 Művészeti Lexikon, II. 97 Max

Next