Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)
C - Cölöpépítmények
cölöpépítmények Barlangot a természet adott lakásul az ősembernek, C. emelésével pedig maga gondoskodott védőfedélről az időjárás viszontagságai ellen. De ahogyan a barlang vára is volt a védtelen embernek nagy ragadozók és ellenséges törzsek támadása ellen, a C. is erődül szolgáltak. Éppen a védekezés gondolata vezette rá az ősembert, hogy ezeket a sajátságos építményeket emelje tavak és mocsaras síkok v. folyók árterülete fölé. C.-et ma is ismernek világszerte, különösen a kezdetleges népek használják ezt az ősi építési módot. De írott feljegyzések tanúskodnak arról is, hogy C. voltak Európában nemcsak a történelem előtti időben, hanem a történelmi korban is. Hippokrates, aki Kr. e. az V. sz.-ban élt, feljegyezte Phasis lakóiról, hogy falvaikat a tavak és mocsarak vizébe építették, magas cölöpökre és egyetlen fatörzsből kivájt csónakon közlekedtek, így oldották meg a lakás és közlekedés kérdését mocsaras, vízáradásokkal elöntött országukban. De Herodotos is, a görögök első történetírója, aki kortársa volt Hippokratesnek, hasonlót jegyez fel a makedóniai Prasias-tó (ma Tachynagel-tó) mellékén lakó paioniásokról. A két régi feljegyzést megerősíti Trajanus császár híres oszlopának egyik domborműve, ahol a dákok cölöpre épített falvait rótta kőbe a művész vésője. Eszerint Trajanus idejében (117—98. Kr. e.) az Alduna mocsaras árterületén C. voltak. Kétségtelen bizonyossággal azonban Magyarország területén egyetlen igazi cölöpépítményt sem sikerült feltárni. Annál több cölöpépítmény ismeretes Svájcból, ahol a tudós világ figyelme először fordult az őskori építmények felé. Az 1853—54. év tele olyan szokatlanul száraz volt az Alpok vidékén, hogy a patakok, folyók kiapadtak és Svájc híres tavainak szintje is nagy mértékben sülyedt. A zürichi tó környékének lakói a kedvező alkalmat arra akarták felhasználni, hogy a szárazzá vált tófenék minél nagyobb darabját hódítsák el. Falakat emeltek hát a leapadt víztükör szélén, hogy a visszatérő víz el ne önthesse újra az ellopott földdarabot, a fal mögött levő részt pedig a tófenékből kiemelt iszappal töltötték meg. Munkálat közben bukkantak az Obermeilen és Dollikon közt levő kis öbölben egy sereg cölöpfejre, egyidejűleg pedig kőszerszámokat, csonteszközöket és edénytöredékeket találtak. A lelet a zürichi „Régészeti Társulat“ elé jutott és Ferdinand Keller, a társulat elnöke azonnal hozzáfogott a nagyarányú kutatáshoz, majd a felfedezésről könyvet írt, amely egész Európa tudós világát nagy izgalomba ejtette. Mindenfelé megindult a lázas kutatás, hogy új leletekkel vessenek világot a C. lakóinak életmódjára. Egész sereg cölöpre épített falu került napfényre és ezek közül pusztán Svájc területén kétszázötvenet ismerünk. De más területen is buzgón folyt a kutatás és a francia Ny-i Alpokból, főként Savoyából, a felsőolaszországi tavakból hozták fel a leletek egész seregét. D-Németországban Baden és Württemberg területén tártak fel C.-et, Bajorországból pedig a Tegernsee és Starnbergersee tükre alól. Felsőausztriában és Karinthiában találtak még ezenkívül kiterjedt C.-et. De a C. utánzatát is megtalálták olasz földön a Po-völgy síkságán. Ezek a terramare-k, amelyeket tavak hiányában a szárazföldön eletettek, de magas cölöpökre és az őslakók mesterséges csatornákkal vették körül telepeiket. Az alpesi C-en kívül É-Európában tűnnek fel az ősi építkezés nyomai a Brit-szigetektől — főként Írországtól, ■— kezdve Németország É-i részén át Oroszországig. D-Európában különösen Bosznia cölöpépítményei nevezetesek, ahol a Száva egyik mellékfolyójának, az Unának mentén és Dolnja Dolinán tártak fel C.-et. Nálunk a Fertő-tóban bukkantak hasonló leletre, de még vitás, hogy itt valóban cölöpépítményről lehet-e beszélni. Az ókori és az ősember idejéből való C.-en kívül szerte az egész világon, ma is vannak cölöpre épített házak, falvak és városok is. Az olasz Velence város, a németalföldi Amsterdam cölöpökre épült. Igen sok vad népnél szintén megtaláljuk ma is a C.-et. Ilyen építmények vannak az Orinoco és az Amazon deltáiban, hasonló falvakra bukkantak Új-rkkonstruált cölöpépítmények a kőkorszakból A svájci cölöpfalvak képe, ahogy az őskori leletek nyomán a zürichi régészeti társulat visszaállította