Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)
C - Cynanchum - Cynoglossum - Cypripedilum - Cyprus - Cyrano de Bergerac - Cyrenaika - Cyrillus - Cysta - Cysticercus - Czakó Adolf - Czakó Ambró - Czakó Elemér - Czakó Zsigmond - Czartoryski, Ádám György - Czech-kódex - Czeglédi György - Czeglédi István - Czekelius Aurél
Cynanchum Cynanchum (növ.), az Asclepiadaceák családjába tartozó kóró v. cserje, kicsiny, rendesen fehér v. sárgás virágokkal. A virágzat ernyős v. fürtös, termése hengeres-orsóforma, magvainak szőrüstöke van. Hazánkban leggyakoribb a cserjés helyeken mindenütt látható C. vincetoxicum. Mérges. Cynoglossum, az ebnyelvfa latin neve. Cypripedilum (növ.), a kosborfélék családjának többnyire sárga és barna színű virágokkal jellemzett nemzetsége. Erdőinkben honos a vénuszpapucs. C. calceolus, kertekben ültetett faj az É-amerikai C. spectabile, melynek azonban az ember bőrébe törő szőrei bőrgyulladást okoznak ; szobanövény a C. insigne. Cyprus, 1. Ciprus, Cyrano de Bergerac, 1. Bergerac. Cyrenaika, Afrika É-i partján fekvő vidék (Barka), nevét a Kr. e. 630. épült, hasonló nevű városról kapta (Kyrene). Ma az olasz Libia gyarmatnak egyik része, területe 900 km 2., (1921) 225.000 1. Kezdetben perzsa, Nagy Sándor halála után egyiptomi, Kr. e. 67. római, a VII. sz.-tól arab, legújabban olasz gyarmat. Cyrillus (Cirill), több szentnek neve. Kiválóbbak : 1. Alexandriai C., alexandriai pátriárcha, szül. Alexandriában.. . megh. 444., egyháztanító. Különösen a nesztoriánusok eretnek felekezetével vívta harcait. Apologia c. munkájában megcáfolta az ariánus Julianus császár „A keresztények ellen“ c. munkáját. 2. C., Methodius testvére, együtt a szlávok apostolainak nevezik őket. Thesszalonikában szül., megh. 869. Rómában. III. Mihály-római császár őket küldte a német határon levő szlávok megtérítése és görög befolyás alá vonása végett, behozták ott a liturgiába a szláv nyelvet. C. megteremtője a biblia szláv fordításában a gligolita-irásnak. Cysla (a. m. hólyag, tömlő), önálló kötőszöveti fallal és híg v. kocsonyás tartalommal bíró kóros képlet, melynek ürege többrekeszes is lehet. Rendszerint valamely mirigy kivezetőcsövének elzáródása és a képződött váladék felhalmozása által jön létre (visszatartási v. retenciós C.), pl. faggyú-, verejtékmirigy, vese, petefészek, mellékhere stb., néha valamely szerv alapszövetének elhalása és elhígulása folytán (máj-, csont-v agy- olykor pedig egy, a kutyából az emberbe jutó élősdi (echinococcus) idézi elő. Általában a jóindulatú daganatokhoz tartozik, esetleges sebészi eltávolítása főleg nagy terjedelme (néha több kgr.) v. fontos, szervekre gyakorolt nyomása miatt szükséges. Cysticercus, borsóka, a galandférgek (Cestodes) egyik fejlődési alakja. Sokáig külön állatnak tartották. Ma tudjuk, hogy ha valamely galandféreg petéje alkalmas állat gyomrába kerül, álcává fejlődik, mely horgaival képes a bél falát átfúrni, izomba, májba, agyba stb. vándorolni, hol kisebb-nagyobb hólyaggá változik át. A hólyag belső falán ül a galandféreg feje, mely — borsókás hússal más gazda gyomrába jutva, — megkapaszkodik a bél falában s létrehoz egy új galandférget. Cz, a c hangnak régibb jele, ma már az akadémiai helyesírás sem használja, csakis tulajdonnevekben maradt meg. Czakó Adolf, mérnök, műegyetemi tanár, szül. 1860. Pesten. Eleinte a MÁV-nál, majd a kereskedelmi minisztériumban működött, mint hídszerkesztő. Műegyetemi tanárrá lett 1893. Előadja az épületszerkezetek szilárdságtanát, vasszerkezetek tanát és a grafosztatikát. Czakó Ambró, vallásfilozófus, szül. 1887., cisztercita szerzetes volt, majd ref. lelkészi — Czekelius 179 oklevelet szerzett. Főbb művei: A vallás lélektana, A vallásfilozófia alapvonalai és a protestantizmus jövőjéről angolul írt könyve. Czakó Elemér, művészeti író, szül. 1876. Szolnokon. 1911—15. az Iparművészeti Iskola igazgatója volt , majd a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba hívták be, ahonnan 1925. mint h. államtitkár lépett ki s az egyetemi nyomda igazgatását vette át. Több önálló, különösen a sokszorosító művészet és a könyvnyomtatás, könyvdíszítés történetére vonatkozó művészettanulmánya jelent meg. Czakó Zsigmond, drámaíró, szül. 1820. Désen, megh. 1847. Pesten. Mint nagyenyedi jogász, egy erdélyi vándorszíntársulatba állt be, majd 1842. a pesti Nemzeti Színházhoz került, mint kardalos. Első darabjának, az 1844. színrekerült Kalmár és tengerésznek nagy sikere kiemelte a névtelenségből. Nagy lelkesedés fogadta második, legjobb darabját, a Végrendelet-et (1845.), de további darabjai (Leona, 1846., A könnyelműek, 1847.) hidegen hagyták a várakozásában csalódott közönséget. Kielégítetlen becsvágya s embergyűlölete öngyilkosságba kergette a különben is exaltált lelkű költőt, ki Vörösmarty mellett legértékesebb tehetsége a magyar romantikus drámának. Czartoryski, (e. : csartoruszkij), Adam György, herceg, szül. 1770., megh. 1861. Ifjúságát jobbára az orosz udvarnál töltötte, hol a későbbi II. Sándor cárnak barátságát megnyerte, ki őt a lengyel oktatásügy vezetésével bízta meg. A vilnai egyetem az ő alapítása. Egy ideig orosz külügyminiszter is volt. Mivel azonban lehetetlen volt az orosz szempontokat megegyeztetni a lengyelekkel, önszántából viszszavonult és csak a lengyel forradalom kitörésekor, 1830. fogadta el a szenátus elnökségét. A forradalom bukása óta Párizsban élt, mint a lengyel emigráció feje, nagy tisztelettel környezve, bár a demokraták túlmérsékeltnek találták. A párizsi lengyel könyvtárt ő alapította. Czech-kódex, 1513. magyar nyelven írt kódex, szép díszítésekkel. Kinizsi Pálné imádságos könyve volt. CzechJános fedezte fel Érsekujvárott. A M. T. Akadémia könyvtárának egyik legbecsesebb darabja. Czeglédi György, a kálvini reformáció egyik vezérembere. 1553—54. a wittenbergi egyetem hallgatója, 1556 — 57. nagyváradi, később debreceni lelkész és esperes. Az első kálvinista (debreceni v. egervölgyi) hitvallásnak egyik szerzője, a debreceni (1567.) és szikszói (1508.) zsinatok egyik főembere. Czesilédi István, a XVII. sz.-nak egyik legkiválóbb hitvitázója, szül. 1620., megh. 1071. Tanult Debrecenben, Sárapatakon és hollandiai egyetemeken. 1653. kassai lelkész. Itt fejtette ki nagyarányú közéleti és irodalmi munkásságát. A Wesselényi-összeesküvés után el akarták tenni láb alól, üldözték, fogságba vetették s 1671. a pozsonyi törvényszék elé idézték, de útközben meghalt. Czekelius Aurél, hídépítő mérnök, szül. 1844. Csiklovabányán. A MÁV.-nál, majd a Margit híd építésénél tevékenykedett. 1881. a műszaki tanácsban a hídépítési ügyeket vezette. 1905. nyugalomba vonult. A budapesti Margit, Ferenc József, Erzsébet híd, a pozsonyi Ferenc