Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)

C - Csomád - Csombárd - Csombor - Csomó - Csomorika - Csomorosfa - Csónak

238 Csomod — Csónak lett és az angol rezidens ajánló soraival indult út­nak Princep kalkuttai tudóshoz. C.-t híre már megelőzte Kalkuttában. Az ázsiai társaság 1830. tagjává választotta, annak támogatásával kiadta tibeti szótárát és nyelvtanát és hozzáfogott a szanszkrit nyelv tanulásához. Kinevezték könyv­tárosnak és különböző tudományos megbízások­kal látták el. Munkájáért nem akart jutalmat el­fogadni. Az 1830. országgyűléstől küldött se­gélyt is Princepnek adta át megőrzésre, mert azon Magyarország részére akart hazajövetele­kor könyveket és kéziratokat vásárolni és amikor a bank megbukott, az ázsiai társaság kártérítését sem akarta elfogadni, önzetlen­ségében annyira ment, hogy amikor munka­díjaiból szerényen meg tudott élni, a részére itthon gyűjtött segélyt, az Akadémiától és a Nagyenyedről küldött 200, illetve 450 aranyat visszaküldte az illetőknek, 200 aranyat az Aka­démia tőkéjének növelésére, 450 arannyal az enyedi kollégiumban tett, első pártfogójának emlékére, Kenderesy­ Csoma néven alapítványt. Kiadott munkáit 25 példányban megküldötte a hazai könyvtáraknak. Sok tudományos cik­ket írt az angol folyóiratokba, az angol misszio­náriusok részére liturgiát, zsoltárokat és ima­könyveket fordított tibeti nyelvre. 1835 nové­­ben, amikor a szanszkrit nyelvet egészen megta­nulta, elhagyta kalkuttai, aránylag nyugalmas és kényelmes életét. 1836 tavaszától már ismét a Himalájában járt, 1837 nov.-ig benszülöttek kunyhóiban időzött, hogy történelmi és nyel­vészeti tanulmányait más irányban folytassa. Meggyőződése szerint Lasszától ÉK-re, a kínai határon élő dzsungar népben remélte a magya­rok rokonait és az ősök ivadékait föltalálni!) ■ 1841 márc. 24. ért Dardzsilingbe, az angol határállomásra s ott Cambell, az angol ügy­vivő igen szívesen fogadta. Itt akarta bevárni a lasszai láma engedélyét beutazásra. De csak­hamar megbetegedett és a gyilkos láz hama­rosan végzett vele. Halálos ágyát Cambell és a Dardzsilingben tartózkodó angolok vették körül. Gyűjteményeit jótevőjére és pártfogójára, az angol kormányra hagyta. Az Ázsiai Angol Társaság életében is legfőbb támogatója volt, halála után kegyelettel angol nyelvű emlék­oszlopot emelt sírja fölé, de ma magyar feliratú sírkő is díszíti. Magyarul összes dolgozatait Duka Tivadar adta ki (Budapest, 1885.), ugyancsak ő gondoskodott az angol kiadás­ról is : Life and works of Alexander Csorna de Körös (London, 1885.). Csornád, nagyk. Pest vm. váci j.-ában, (1920) 847 l. Posta, u. t. Veresegyház. Csombárd, kisk. Somogy vm. kaposvári j.-ában. (1920) 468 l. U. p. és u. t. Hetes. Csombor (növ.), Salurcia hortensis, az aja­­kosak családjába tartozó, Ó-Európából szár­mazó, lila­ v. fehérvirágú, kellemes illatú és ízű fűszernövény; régebben fürdőhöz is használ­ták, mert gyógyító hatásúnak is tartották. Csomó, 1. C. v. bütyök (növ.), a növény szárának vastagabb v. keményebb haja, ahon­nan a levelek erednek. — 2. C., a tengerészetben a kötél megvastagított vége v. két kötél vé­gének összekötése. — Különféle csomók 3. C., a tengeri hajózás­ban a kézi sebességmérő jelzéseinek neve s a hajó gyorsaságát aszerint ha­tározzák meg, ahány C. lefut a mérőzsinóron. — 4. C., az esztétikában, amikor az elbeszélő költői műben a cselekvény szálai egy irányban szövőd­nek a bonyodalom folyamán, míg összetalálkoz­nak a C.-ban Ebből származik a drámában a ka­tasztrófa, egyéb elbeszélő művekben a megoldás. Csomorika, Cicuta virosa, az ernyősök csa­ládjába tartozó mérges növény, 1—1 % m. magas kóró ; gyökértörzse vastag, húsos, hason­lít a zellerhez, de bódító illatú, belül keresztbe üre­ges és világos tej­nedvet ereszt; levele háromszoro­san szárnyasan osztott, le­vélkéi keskenyek, fogasak, egészben a petrezselyem le­veléhez hasonlítanak. Csomorosfa v­­eresfa, bodorfa, fodorfa, a fáknak­­ beteges képződménye. Né­­­mely fa törzse ugyanis rendesen tele van apró, gömbölyű, kéreggel be­nőtt duzzadásokkal. Eze­ket gumók-nak v. gumó­­görcsök-nek nevezik. Má­sokon pedig meglehetős számban, nagy, szabály­talan, tompább és repe­dezett kéreggel fedett da­ganatok vannak. Ezek az úgynevezett görcsök v. fa­­csomorok, fagetyvák v. goly- A­vák, fagörvélyek. Ha ezeket a helyeket megszabadít­juk kérgüktől, azt látjuk, hogy a fatest sűrűn megrakott, szigetszerűen elkülönített, csomós kiemelkedéseket mutat. A különféle alakú daganatok sokszor igen tekintélyes nagyságot érnek el. A C. keménysége és rajzolatai miatt a bútorgyárt­ásban igen keresett anyag. Csónak, az a legkisebb és csak ritkán fedél­zettel bíró vízi jármű, mely csak helyközi szállí­tási, halászati, mentési, kedvtelési és verseny­célokat szolgál. A C. lehet elől és hátul éles, elől éles és hátul szögletes, laposfenekű v­ ékre épített. A C.-ok aszerint, amilyen célokat szolgálnak, fából, fémből v. vitorlavászonból készülnek. Az evezős C.-ban v. állva, v. pedig az evezőspadon ülve, egy v. két evezőt kezel egy ember ; az evezőspadok száma különböző, van 1, de van 12 üléses C. is. A tengeren és állóvizeken a C.-ok rendesen vitorlákkal is fel vannak szerelve. A hajtóerő v. kézi (evező), v. a szél (vitorla), v. pedig gép (csavar). A C.-oknak különösen nagy szerepük van a tengeri hajókon és a tengeren. Ezek a leg­nagyobbak, legerősebbek és legtökéletesebbek, hiszen dacolniok kell a háborgó tenger szörnyű hullámaival. A mentő-C.-ok már rendesen acéllemezekből készülnek, elől-hátul élesek és hogy telefutás esetén el ne süllyedjenek, az orrba, farba és az oldalak mentén elhelyezett, ren­desen rézből készült légmentes szekrényekkel vannak felszerelve és néha még darált parafából készült hurkával is körül vannak véve. A legkisebb tengeri C. a laposfenekű, egy ember által kezelhető és rendkívül tengerálló norvég prahm, a leggyorsabb pedig az elöl­­etni éles, a bálnavadászok által is használt whaleboat (bálnacsónak).­­ A folyamokon használt C.-ok sokkal kiseb­bek, egyszerűbbek, rendesen laposfenekűek és vékony, deszkákból v. kivájt fatörzsből ké­szülnek. Ékre épített folyami C.-okat csak gőzösökön v. pedig kedvtelésre használnak. A tavakon és a tengereken igen sokfajta vitorlás C. van és a leggyakoribb csónakárbocozatok a következők : 1. Francia árbocozat: egy árboc orrmány­­vitorla nélkül (jolle, gigg), de van két- és háromárbocos is. 2. Rúdárbocozat: orrmányvitorlával, van egy-, két- és háromárbocos. gyilkos csomorika (Cicula virosa)

Next