Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)

H - Hitbizomány - Hiteles helyek - Hitelesítés - Hiteles személyek - Hitelezési csalás - Hitelintézet - Hitellevél - Hitelszövetkezet - Hitler, Adolf - Hitlevél

Hitbizom­ány, az előkelőbb, főként mágnás­családok fényének és vagyonának fentartá­­sára hivatott kivételes jogintézmény, melynek magva az, hogy a hitbizomány birtokosa a vagyont nem idegenítheti el, az állagot nem csonkíthatja, a vagyont okszerűen köteles ke­zelni és evégből a vagyon a hitbizományi gond­nok és hitbizományi bíróság ellenőrzése és fel­ügyelde alatt áll. Az 1687. évi IX. t.-c. engedte meg 1­. alapítását és pedig a mágnásoknak szerzeményi javaik tekintetében. Utóbb a köz­nemesek is elnyerték az 1723. évi L. t.-c.-kel ezt a jogot. Alapításához királyi jóváhagyás szükséges. Az utódlási rend megállapításában nálunk szabad keze van az alapítónak, így az alapító az utódlás tekintetében megállapíthat elsőszü­löttségi öröklést (primogenitura), íz­öröklést (majorátus), koröröklést (szeniorá­­tus). Az első szerint az utód az elsőszülött, a má­sodik szerint a legkisebb ízen álló, a harmadik szerint a család legöregebbje. Oly rendelkezés is tehető az alapító által, hogy a leányok csak a fiutódok kihaltával következnek az utódok sorában. Az intézmény célja, hogy a II. lehető­leg érintetlenül, tehermentesen s örökösök közti felosztás nélkül mindig egyetlen utód kezére kerüljön. Ha kihalnak az utódok, meg­szűnik a vagyon hit­bizományi jellege. Bírói jóváhagyás esetében tőkévé is átváltoztatható. Magyarországon 1913. közel harmadfélmillió katasztrális holdnyi hitbizományi ingatlan volt, 92 volt akkor a számuk, 1927. pedig 61. Hiteles helyek. Középkori, sőt újkori jogunk­ban is a székes- és társaskáptalanok, valamint a szerzetes-konventek évszázadokon át mint hiteles helyek szerepeltek, vagyis közhitelű bizonyságleveleket adtak ki olyan jogcselek­ményekről, amelyek magánfelek között előt­tük jöttek létre. A káptalanok s konventek e jellegét nálunk végleg megszüntette az 1874. évi XXXV. t.-c., amely a királyi közjegyzői intézményt állította fel. Hitelesítés, valamely iratnak v. aláírás valódi­ságának hiteles személy v. közhatóság részéről történő tanúsítása, így a bírósági égzések és ítéletek kiadmányait, a kir. közjegyzők ügy­könyveit, a kereskedelmi könyveket, a könyv­kivonatokat, az anyakönyveket, az okiratok másolatait, a cégaláírásokat tartalmazó cím­példányokat, a névaláírásokat stb. hitelesítik. Ezt a műveletet bíróságok v. egyéb hatóságok s a kir. közjegyzők teljesítik. Hiteles személyek. Régi jogunkban a hiteles helyeken, vagyis a káptalanokon, szerzetes­­konventeken s a megyei bíróságokon felül hiteles személyek is voltak­, akiknek — mint a királyi kancelláriának, a nádornak, országbíró­nak, királyi személynöknek, bánnak, tárnok­mesternek stb. — közhitelű pecsétjük volt s e pecsét alatt az előttük létrejött jogügyletekről közokiratokat adtak ki. Hitelezési csalás. Csalásnak tekintik és egy­ évig terjedhető fogházzal büntetendő bün­tetőtörvénykönyvünk szerint, ha valaki, ha­bár csalási célzat nélkül, ravasz fondorlattal mást tévedésbe ejt v. tévedésben tart avégett, hogy attól magának hitelezést v. hitelhosszab­bítást eszközöljön ki. Hitelintézet, hitelnyújtással, hitelközvetí­téssel foglalkozó vállalat , bank, takarék­­pénztár, földhitelintézet, hitelszövetkezet stb. Alapításának jogi formája szerint lehet magán­­y. társascég, részvénytársaság, szövetkezet stb. A magyarországi H.-ek hálózatában fontos szabályozó, ellenőrző szerepe van a Pénzinté­zeti Központnak. Hitellevél, utalvány, mellyel a kibocsátó (rendesen pénzintézet) megbíz egy másik pénz­intézetet, hogy a H. tulajdonosának a meghatá­rozott összeg erejéig az illető ország pénznemé­ben a kívánt összeget kifizesse. Leginkább kül­földön utazók használatára van szánva. A ki­fizető pénzintézet a kibocsátótól jutalékot szed. Hitelszövetkezet, olyan pénzintézet, melynek célja elsősorban az alapító tagok (rendszerint kistőkések, kisbirtokosok, kisiparosok, hiva­talnokok) hiteligényeit kielégíteni. Az üzleti tőke a tagok befizetett üzletrészeiből alakul, ehhez járulnak a más hitelintézetektől, főleg a központi szövetkezetektől felvett kölcsönök. A II.-ek alapítása Németországban kezdődött nagyobb mértékben (1850-től kezdve) Schulze- Delitzsch és Raiffeisen működése nyomán. A magyarországi H.-ek legnagyobb része (1600) az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja és ennek ellenőrzése alatt áll. Hitler, Adolf, bajor nemzeti szocialistapárti vezér, osztrák származású bajor katonatiszt, szül. 1889. Braunauban, Münchenben építé­szeti rajzoló és díszletfestő volt. A világháború­ban többször megsebesült , 1919-ig a német­birodalmi hadseregben szolgált. Egyik meg­alapítója a bajor nemzeti szocialista pártnak s híveivel 1923 november 9. Ludendorff támo­gatásával el akarta távolítani a kormányt, de Kahr, a kormányelnök idejében meggátolta a puccsot. H.-t ötévi várfogságra ítélték, de már 1924 decemberben kegyelmet kapott. Hitlevél. I. Ulászló király óta királyaink írásban tettek ígéretet az alkotmány megtartó- © 11 betű 1. VII. sz. - 2. XV. sz. — 3. XVI. sz. — 4. XIX. sz. — 4. XVI. sz. — 6. XIV. sz. — 7. XI. sz.-hát

Next