Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)
H - Hitbizomány - Hiteles helyek - Hitelesítés - Hiteles személyek - Hitelezési csalás - Hitelintézet - Hitellevél - Hitelszövetkezet - Hitler, Adolf - Hitlevél
Hitbizomány, az előkelőbb, főként mágnáscsaládok fényének és vagyonának fentartására hivatott kivételes jogintézmény, melynek magva az, hogy a hitbizomány birtokosa a vagyont nem idegenítheti el, az állagot nem csonkíthatja, a vagyont okszerűen köteles kezelni és evégből a vagyon a hitbizományi gondnok és hitbizományi bíróság ellenőrzése és felügyelde alatt áll. Az 1687. évi IX. t.-c. engedte meg 1. alapítását és pedig a mágnásoknak szerzeményi javaik tekintetében. Utóbb a köznemesek is elnyerték az 1723. évi L. t.-c.-kel ezt a jogot. Alapításához királyi jóváhagyás szükséges. Az utódlási rend megállapításában nálunk szabad keze van az alapítónak, így az alapító az utódlás tekintetében megállapíthat elsőszülöttségi öröklést (primogenitura), ízöröklést (majorátus), koröröklést (szeniorátus). Az első szerint az utód az elsőszülött, a második szerint a legkisebb ízen álló, a harmadik szerint a család legöregebbje. Oly rendelkezés is tehető az alapító által, hogy a leányok csak a fiutódok kihaltával következnek az utódok sorában. Az intézmény célja, hogy a II. lehetőleg érintetlenül, tehermentesen s örökösök közti felosztás nélkül mindig egyetlen utód kezére kerüljön. Ha kihalnak az utódok, megszűnik a vagyon hitbizományi jellege. Bírói jóváhagyás esetében tőkévé is átváltoztatható. Magyarországon 1913. közel harmadfélmillió katasztrális holdnyi hitbizományi ingatlan volt, 92 volt akkor a számuk, 1927. pedig 61. Hiteles helyek. Középkori, sőt újkori jogunkban is a székes- és társaskáptalanok, valamint a szerzetes-konventek évszázadokon át mint hiteles helyek szerepeltek, vagyis közhitelű bizonyságleveleket adtak ki olyan jogcselekményekről, amelyek magánfelek között előttük jöttek létre. A káptalanok s konventek e jellegét nálunk végleg megszüntette az 1874. évi XXXV. t.-c., amely a királyi közjegyzői intézményt állította fel. Hitelesítés, valamely iratnak v. aláírás valódiságának hiteles személy v. közhatóság részéről történő tanúsítása, így a bírósági égzések és ítéletek kiadmányait, a kir. közjegyzők ügykönyveit, a kereskedelmi könyveket, a könyvkivonatokat, az anyakönyveket, az okiratok másolatait, a cégaláírásokat tartalmazó címpéldányokat, a névaláírásokat stb. hitelesítik. Ezt a műveletet bíróságok v. egyéb hatóságok s a kir. közjegyzők teljesítik. Hiteles személyek. Régi jogunkban a hiteles helyeken, vagyis a káptalanokon, szerzeteskonventeken s a megyei bíróságokon felül hiteles személyek is voltak, akiknek — mint a királyi kancelláriának, a nádornak, országbírónak, királyi személynöknek, bánnak, tárnokmesternek stb. — közhitelű pecsétjük volt s e pecsét alatt az előttük létrejött jogügyletekről közokiratokat adtak ki. Hitelezési csalás. Csalásnak tekintik és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő büntetőtörvénykönyvünk szerint, ha valaki, habár csalási célzat nélkül, ravasz fondorlattal mást tévedésbe ejt v. tévedésben tart avégett, hogy attól magának hitelezést v. hitelhosszabbítást eszközöljön ki. Hitelintézet, hitelnyújtással, hitelközvetítéssel foglalkozó vállalat , bank, takarékpénztár, földhitelintézet, hitelszövetkezet stb. Alapításának jogi formája szerint lehet magány. társascég, részvénytársaság, szövetkezet stb. A magyarországi H.-ek hálózatában fontos szabályozó, ellenőrző szerepe van a Pénzintézeti Központnak. Hitellevél, utalvány, mellyel a kibocsátó (rendesen pénzintézet) megbíz egy másik pénzintézetet, hogy a H. tulajdonosának a meghatározott összeg erejéig az illető ország pénznemében a kívánt összeget kifizesse. Leginkább külföldön utazók használatára van szánva. A kifizető pénzintézet a kibocsátótól jutalékot szed. Hitelszövetkezet, olyan pénzintézet, melynek célja elsősorban az alapító tagok (rendszerint kistőkések, kisbirtokosok, kisiparosok, hivatalnokok) hiteligényeit kielégíteni. Az üzleti tőke a tagok befizetett üzletrészeiből alakul, ehhez járulnak a más hitelintézetektől, főleg a központi szövetkezetektől felvett kölcsönök. A II.-ek alapítása Németországban kezdődött nagyobb mértékben (1850-től kezdve) Schulze- Delitzsch és Raiffeisen működése nyomán. A magyarországi H.-ek legnagyobb része (1600) az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja és ennek ellenőrzése alatt áll. Hitler, Adolf, bajor nemzeti szocialistapárti vezér, osztrák származású bajor katonatiszt, szül. 1889. Braunauban, Münchenben építészeti rajzoló és díszletfestő volt. A világháborúban többször megsebesült , 1919-ig a németbirodalmi hadseregben szolgált. Egyik megalapítója a bajor nemzeti szocialista pártnak s híveivel 1923 november 9. Ludendorff támogatásával el akarta távolítani a kormányt, de Kahr, a kormányelnök idejében meggátolta a puccsot. H.-t ötévi várfogságra ítélték, de már 1924 decemberben kegyelmet kapott. Hitlevél. I. Ulászló király óta királyaink írásban tettek ígéretet az alkotmány megtartó- © 11 betű 1. VII. sz. - 2. XV. sz. — 3. XVI. sz. — 4. XIX. sz. — 4. XVI. sz. — 6. XIV. sz. — 7. XI. sz.-hát