Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)
K - Kovand - Kovanko, Natalie - Kovapala - Kovasav - Kovásodás - Kovás puska - Kovász - Kovászna - Kováts Andor - Kováts Ferenc - Kováts Gyula - Kováts J. István
142 Kovand — Kováts finom rajzolatú, ezért némely faj (Pleurosigrra angularum) a mikroszkóp élességének kipróbálására való. Vízben és a talajban élnek. Régi korokban felhalmozódott telepek 30—150 m. vastagságúak is lehetnek s mint diatómea-földet (hegyi lisztet) bányásszák, amit egyebek között dinamitkészítéshez használnak. Kovilid (ásv.), összefoglaló magyar neve azoknak az ásványoknak, amelyek fémeknek kénnel, arzénnel v. antimonittel alkotott vegyületei. Mivel ennek az ásványcsoportnak a piri (vas-Iv.) legelterjedtebb tagja, azért az ásványtanban piritoid ásványok közös névvel jelöljük az idetartozó ásványokat. Általában jellemző a K.-okra, hogy sárga, fehér v. vörös színűek, fémes fényűek, ridegek, elég kemények A píriten kívül elterjedt K.-ok még a kalkopirit (réz-K.), arsenopirit larzén-K.) stb Kovanko, Natalie, orosz filmszínésznő. Nemesen finom játékstílusban tartott alakításai francia filmgyárak alkotásaiban kerültek a közönség elé. Legemlékezetesebb filmjei : A szerelem istennője és Szüktetés a szerályból Legnagyobb filmsikerét mint Ivan Mosjoukine partnere aratta, a Strogoff Mihály c. romantikus filmben. Kovapala (geo.), palás szerkezetű kovakőzet, kvarcnak, kalcedonnak és opálnak az elegye, amelyhez rendesen agyag, mészkő, vasoxid v. szén van hozzákeverve. Leginkább fekete v. szürke, ritkábban vörös- v. barna színű. Legismertebb változata a fekete lidiai kő, amellyel az ékszerészek az aranypróbát végzik , ezért próbakőnek is nevezik. Fekete színét szerves anyagoktól (bitumen) nyeri. Van csíkos erezetű K. is, ennek jászpisz-K. a neve. A K. leginkább idősebb geológiai képződményekben alkot nagyobb telepeket. Kovasav, kémiai nevén szilíciumdioxid, ill. vízzel való vegyülete. A természetben három ásvány alakjában is előfordul, ezek a kvarz, tridimit és opál; közülök a kvarz a legfontosabb és legelterjedtebb. A K. a szilícium legfontosabb vegyülete, 1750 -nál olvad, de már 1600-nál meglágyul. Újabban üveg helyett használják technikai és optikai célokra, mivel hirtelen hőváltozásokat kitünően elbír. A K. sóit szilikátoknak nevezik. Kőzeteink legnagyobb része szilikátokból áll s így földünk kérgének is lényeges alkotórészei. Kovásodás, valamely ásványnak v. kőzetnek kvarccá való átalakulása azáltal, hogy az ásványt v. kőzetet kovasav járja át és idővel I teljesen kiszorítja az eredeti anyagot. K.-nak nevezzük ezenkívül a szerves anyagoknak j megkövesedését kovasav hatására. Kovás puska. A XV. század elején még külön kézbefogott kanóccal gyújtották meg a puskában a puskaport ; csupán 1420. használtak először puskára alkalmazott kanócfogót, immár egy „kakast” ; ez fogvatartotta a kanócot, amelyet ilyképpen nem kellett kézben tartani; a kanóc-zár hozta érintkezésbe az égő kanócot a puskaporral. Ez a meggyújtási mód — főként a kanóc könnyű és gyors kialvása következtében — sem bizonyult azonban gyakorlatinak. Lényeges haladást való dörzsöléssel már nélkülözhetővé tette a kanócot és így gyorsaság dolgában az addigi tűzi fegyvereket lényegesen felülmúlta. Ez volt az első K., amely egy kénkovand-darabot helyezett el a kakasban s dörzsöléssel csiholt sziklával lobbantotta fel a puskaport. Ily módon sikerült tüzet éleszteni magában a zárban. A további lépés volt a csapószerkezet feltalálása, amely a kova lecsapása által gyújtott. E célra kenkovand helyett tűzkövet alkalmaztak. Ezt a típust látjuk számtalan alfajaival dominálni, a XVIII. század végéig, amikor az első perkussziós fegyverek jelentkeznek. A K.-k azonban még a XIX. század közepéig széltében használatban maradtak. Kovász, az előző dagasztás alkalmával félretett kis darab tészta, melyet következő alkalommal a dagasztáskor felhasználnak. Ez úgy történik, hogy vízzel felhígítják a tv.-t s aztán dagasztáskor egész anyagát elkeverik a liszttel. Célja ennek az eljárásnak a tészta lazítása. A K.-ban levő baktériumok tejsavat termelnek, a tejsavbaktériumok rövidesen irányító szerephez jutnak és a cukrot részben tejsavvá dolgozzák fel. Ezért a K.-os kenyér mindig kissé savanyú ízű. Ma már a K. csak falusi helyeken használatos, mert az élesztő sokkal jobban elvégzi a tészta lazítását. Kovászna (románul : Covasna), nagyk. Háromszék vm.-ben, (1910) 5451 1. K. hírét sokféle ritka ásványos forrásának köszönheti. Legnevezetesebb a község közepén, kabinokkal körülépített, 10"-os úgynevezett Pokolsár. Konyhasós savanyúvizét a fenekén levő iszappal együtt a hatalmas mennyiségben, folytonos zúgással feltörő szénsav örökös forrásban tartja, sőt időnként (1837., 1856., 1885.) nagyobb kitörések is előfordultak. A csúzos és köszvényes bániaknak ellen használt Pokolsáron kívül más (vasas, sós) forrásai is vannak. Trianon óta Romániáé. Kováts Andor, büntetőjogász, szül. 1884. Kecskeméten. 1910—23-ig kecskeméti jogakadémiai tanár, majd igazgató; azután Debrecenben a büntetőjog egyetemi tanára. A vlágháború alatt polgári biztos volt Szerbiában. Főbb művei : Magyar imperializmus a Nyugat- Balkánon ; Szociológia; Bevezető tanulmányok a büntetőjogi elévülés tanába; A büntetőjogi elévülés dogmatikája ; Büntetőtöörvénykezési jogunk a legújabb időkben ; Tisza István boszniai missziója. Kováts Ferenc, közgazdasági író, szül. : 1873. 1903. *a pozsonyi jogakadémia, 1914. a pozsonyi, 1923. a szegedi egyetem rendes tanára, 1900—1905-ig a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle szerkesztője. Ebben a lapban megjelent számos cikke és nagyobb munkái a középkori magyar gazdaságtörténettel foglalkoznak : Városi adózás a középkorban (1900.) ; A középkori magyar pénztörténet vázlata (1901 ) ; Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században ; (1902.) stb. Kováts Gyula, jogtudós, szül. 1849. Pesten. Bírósági szolgálatba lépett, 1883. az egyházjogi magántanára lett a budapesti egyetemen ; s 1887. ítélőtáblai bíró, 1888. az egyházjog rendes tanára. A M. Tud. Akadémia tagja. Résztvett a polgári házasság törvényelőkészítő munkáiban s a jogi oktatás reformjában, az egyetemi önkormányzat érdekeiért küzdve. Számos, főként egyházjogi műve közül nevezetesebbek : A házasságkötés Magyarországon ; A házassági javaslat a törvényhozás előtt ; A párbér Magyarországon ; A jogi vizsgák reformja. Kováts J. István, ref. teológiai tanár, szül. 1880. Kisteleken. Budapesten végezte a jogot, a liováspuska zárja