Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)
P - Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia - Petőfi Zoltán - Petőfi-ház és ereklyemúzeum - Petőfi-Társaság - Petőháza - Petőhenye - Petőmihályfalva - Petraktál - Petrarca, Francesco
Petőfi Petrarca 171 helyét. A magyar táj jellegzetes szépségei épúgy tükröződnek költészetében, mint a magyar nép tipikus érzés- és életformái. A fiatal magyar ember gyönyörű ideálképe jelenik meg művészi tökéletességben Petőfinél. A magyar nemzet lelki életére rendkívüli hatással volt, nemzedékek fiatalsága találta meg benne követendő példaképét. Irodalmunkra még ma is érezhető a hatása. Fordítások révén költészete ismeretessé vált mindenütt a világon, a romantikus képzeletet foglalkoztató sorsa annak idején Európa érdeklődésének középpontjába emelte. A világ előtt ő a magyar szellem egyik legnyomatékosabb reprezentánsa, idehaza még mindig hatékony, eleven erő a nemzet közérzületében. Centennáriumát 1923. olyan ünneplésben ülte meg az egész nemzet, melyhez hasonló még nem jutott magyar ember emlékének. Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, szül. 1828. Keszthelyen, megh. 1868. Pesten. 1847. vette feleségül Petőfi, akinek eltűnése után Kolozsvárra ment, hogy nyomozza, innen atyja visszavitte Erdődre, pár hónap múlva Pestre költözött, de már 1850 júl.-ban, tíz nappal a gyászév letelte előtt férjhez ment Horváth Árpád egyetemi tanárhoz. Irt elbeszéléseket és költeményeket, amelyeken kétségtelenül meglátszik Petőfi hatása. Azt a keszthelyi gazdasági épületet, ahol született, emléktáblával jelölték meg. Petőfi Zoltán, P. Sándor és Szendrey Julia fia, szül. 1848. Debrecenben, megh. 1870. Pesten. Nyugtalan vérétől hajtva, iskoláit megszakította s színésznek állt be. A vándorszínészélet nyomorúsága s a rendetlen élet hamar elpusztította gyönge szervezetét. Korai pusztulásában része volt családi viszonyai rendezetlenségének, a rokoni szeretetlenségnek s az apja emlékéből táplálkozó, rossz irányba ható népszerűségnek. Verseket is írt, melyek összegyűjtve, a Petőfi-könyvtár XV. kötetében jelentek meg (1909.). Petőfi-ház és ereklyemúzeum, Feszty Árpád egykori villája Budapesten, melyet a Petőfi- Társaság 1907. megszerzett abból a célból, hogy ott a Petőfire vonatkozó ereklyéket múzeumszerűleg elhelyezze. A házban Jókai Mór is lakott tíz évig. A 1.-ot 1909. avatták föl és nyitották meg a közönség részére s abban a Petőfire és Jókaira vonatkozó emléktárgyak, iratok, képek és könyvek nyertek elhelyezést. Petőfi-Társaság, irodalmi egyesület, mely a Petőfi-kultusz emelésére s a magyar szépirodalom művelésére alakult 1876 jan. 1. A rendes tagok száma 60 , ezenkívül vannak tiszteleti és külső tagjai. Minden évben egy márc. 15. körüli vasárnapon nagygyűlést tart ; legnagyobb jutalma az évenként kiadott Petőfi-nagydíj, lírikusok részére. Első elnöke Jókai Mór volt, utána Herczeg Ferenc, majd Pekár Gyula. Petőháza, kisk. Sopron vm. kapuvári j.-ában, (1920) 719 l. U. p. és u. t. Petőházai cukorgyár. Petőhenye, kisk. Zala vm. zalaegerszegi j.-ában, (1920) 428 1. U. p. és u. t. Zalaszentiván. Petőmihályfalva, kisk. Vas vm. vasvári j.-ában, (1920) 552 1. U. p. és u. t. Győrvár, Petra, nevezetes romváros Köves-Arábiában. A Holt-tengertől délre, a Vádi Mura (Mózes völgye) nevű sziklafalaktól bezárt völgyben fekszik, a nabateusok fővárosa volt. A görög és római kultúrának hatása alatt álló nagyszerű építményeit több tudós kutatta át. Petrarca, Francesco, az olasz költészet egyik legnagyobb lírikusa, szül. 1304. Arezzóban, megh. 1374. Arquában. Gyermekkorát Avignonban töltötte, ahova Firenzéből száműzött apja menekült. A montpellieri és a balaguai egyetemen tanult s azután Avignonban pappá szentelték. 1327. pillantotta meg először Laurát, azt a nőt, aki életének ideálja, költészetének forrása és tárgya lett. Hozzá írott verseit szonett-formában, olasz nyelven írta s ezekkel szerezte halhatatlanságát, holott humanisztikus szellemű kora latin nyelvű költeményeiért becsülte legtöbbre. E humanizmusnak P. egyik úttörője volt, sok latin irodalmi művet felkutatott és kiadott s latin nyelvű műveiben a klasszikus ókor kultuszát segített feltámasztani. Élete nagy részét nyugtalan vándorlásban töltötte, különböző olasz udvaroknál, különböző küldetésekben fordult meg, élte a középkori humanisták vándorló életét. Latin nyelvű verseiért 1341. a római Capitoliumon költővé koszorúzták. Ezek részint klasszikus tárgyakat feldolgozó epikai művek, részint vallásos énekek, de nagyszámú levelet, bölcselkedő értekezést is adott ki. Alapvető munkát végzett Dante műveinek méltatásában és magyarázatában. Szerelmi versei olasz nyelven Cansoniere (daloskönyv) címen jelentek meg. Sziklasír Petra mellett Petrarca