Tolnai Új Világlexikona 16. Sör-Táv (Budapest, 1929)

Sz - Szilágyi Gyula - Szilágyi István - Szilágyi Lajos - Szilágyi Mihály - Szilágyi Sándor, történettudós - Szilágyi Sándor, író - Szilágyi és Hajmási - Szilágysomlyó - Szilágy vm.

195 Szilágyi — Szilágy vm. ver is és Lenkei Henrikkel Májusi lágy c. szín­darabot, melyet a Nemzeti Színház adott elő. Szilágyi Gyula, kémikus, műegyetemi tanár, szül. 1860. Gyónón, meg. 1924. Budapesten. A budapesti műegyetemet végezvén, előbb a magyaróvári gazdasági intézetnél működött, 1890 óta a műegyetemen tanárkodott. Főbb művei : Adatok a diasztáz kémiájához ; Az erje­dés kézikönyve ; Cognac-vizsgálat. Szilágyi István, író, szül. 1819, megh. 1897. Költeményeket, nyelvészeti és történeti tanul­mányokat írt, de ennél sokkal nevezetesebb helyet juttat neki irodalmunkban Arany János­sal való barátsága. Nagyszalontán tanított, mikor az útját tépelődve kereső, költői pályá­jára kételyek közt készülődő Arannyal meg­ismerkedett. (Ő volt az egyetlen irodalmi mű­veltségű és irodalom iránt érdeklődő ember a költő környezetében, segített neki a világiro­dalomba behatolni, felhívta figyelmét a kül­föld nagy költőire, könyveket adott neki köl­csön s ekként nagy hatással volt Arany fej­lődésére. Szilágyi Lajos, politikus, szül. 1882. Berettyó­újfalun­.­ Előbb katonatiszt volt, de egyszer­smind Kolozsvárott jogot végzett. 1914. nyugdíjaztatta magát s megindította a Kü­l­­ügy-Hadügy c. lapot. A világháborúban is­mét tényleges szolgálatba lépett s a buda­pesti honvédkerületi parancsnokság vezérkari főnöke lett. 1910. országgyűlési képviselő­nek, 1922. nemzetgyűlési képviselőnek válasz­tották, 1926. pedig Berettyóújfaluban ország­­gyűlési képviselőnek. Szilágyi Mihály, Magyarország kormányzója, lefejezték 1460. Konstantinápolyban­, Hunyadi Jánosnak csatáiban hűséges társa, Mátyás király nagybátyja, 1456. nándorfehérvári fő­kapitány, majd temesi főispán és macsói bán. Hunyadi László kivégzése után a Hunyadi-párt vezére s ő küzdötte ki Mátyás királlyá válasz­tatását, kinek nagykorúságáig az országgyűlés kormányzónak választotta (1458.). Mátyás hálából a besztercei grófságot adományozta neki. Azonban Beszterce az átadásnak ellen­állott, mire Sz. a város ellen vonult, bevette azt s a lakosok egy részét felkoncoltatta. Má­tyás egyrészt ezekért, a kegyetlenségekért, más­részt, mert Sz. Garáékkal, Mátyás ellenségeivel szövetségre lépett, elfogatta, a kormányzói tisztségről lemondatta s Világos várába záratta. Innen 1459. hű szakácsa, Lábatlan Gergely várnagy távollétében, csellel kiszabadította. Még ez évben kibékült Mátyással, aki a Délvidék főkapitányává nevezte ki. Mint ilyen, a törökök ellen harcolt, de elfogták s ki­végezték. Szilágyi Sándor, történet­­tudós, Sz. Ferenc történet­író fia, szül. 1827. Kolozs­várott, meghalt 1899. Bu­dapesten. Jogi tanulmányai befejezése után előbb a kolozsvári táblán írnok, majd főkormányszéki fo­galmazógyakornok. A sza­badságharc alatt Pesten hírlapíró. A fegyverletétel Szilám Sándor után A magyar forrada­­­­lom napjai július elseje­­ után ; Görgey és fegyverletétele (névtelenül) ; A magyar forradalom története c. munkái jelentek meg. 1851. a kecskeméti, egy év múlva a nagykőrösi ref. gimnázium tanára. Történeti tanulmányaiért a M. Tud. Akadémia 1858. levelezőtagjává választotta. 1866. jelent meg Erdélyország története. 1867. közoktatásügyi miniszteri titkár, ezenkívül 1872-től a Ludo­­vika Akadémián a történelem tanára, 1874 óta az Akadémia rendes tagja. 1878 óta a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója. Fő­művei : I. Rákóczi György és a diplomácia; Bethlen Gábor és a svéd diplomácia. A magyar nemzet története 10 kötetben az ő szerkesztésé­ben jelent meg. Szerkesztette a Századok c. folyóiratot. Szilágyi Sándor, író, szül. 1883. Aradon. Tanári oklevelet szerzett, újságíró volt, Mint a főnixmadár c. regényével pályadíjat nyert. Az Országos Közművelődési Tanács alellöke. Szerkeszti a Műveltség c. folyóiratot és a Vasár­napi Könyv­e­t. 1926. kormányfőtanácsossá nevezték ki. Szilágyi és Hajmás­, régi magyar históriás ének, mely 1578. jelent meg. Szerzője ismeretlen, csak annyit tudunk magából a versből, hogy „egy ifjú írta Szendrő várában”. Ezért szerző­jét Szendrői Névtelen néven jegyezte fel az irodalomtörténet. Szép szerelmes történet, melyben Szilágyi és Flajmási magyar vitézeket a török szultán leánya szabadítja meg a török fogságból s mikor velük menekül, a két szerel­mes vitéz párbajt vív a leányért, melyben Szilágyi győz. Vörösmarty Mihály, Gyulai Pál és Jakab Ödön is feldolgozták. Sz­ilág­ysomlyó (Simleu­l-Silvaniei), rendezett tanácsú város Szilágy vm.-ben, a Kraszna mel­lett, (1910) 1885­­. Régi várát Báthory Zsigmond építtette (1597.), majd vásárlás útján a Bánfiak birtokába került, tőlük viszont 1893. a város vette meg. Csúcsíves plébániatemplomát 1532. Báthory István építtette. A város feletti Ma­­gura-hegyen 1797. igen gazdag római kori aranyleleteket találtak, amelyeket Bécsbe szál­lítottak. 1889. a III. sz.-ból való gót arany lelete­ket a Nemzeti Múzeumban helyezték el. 1878-ig Kraszna vm székhelye volt. Trianon óta Romániáé. Szilágy vm., területe (1910) 3815 km­. Csaknem teljesen hegyvidéken fekszik, csak a Kraszna völgye mentén nyúlik be az Alföld. A Meszes- (988 m.) és Réz- (800 m.) hegység enyhe lejtőit kiterjedt lombos erdők borítják. Legnagyobb folyója a Szamos, de a vm. inkább a Kraszna vízvidékéhez tartozik. Éghajlata az alacsonyabban fekvő részeken az Alföldéhez hasonló, a hegyvidékeken mérsékelten hűvösebb. A magasság növekedésével csapadéka is nő. Termőterületéből 175.000 ha. szántó, 4500 kert, 45.600 rét, 45.600 legelő, 91 nádas, 3291 szőllő és 97.854 ha. erdő. Alacsonyabb síkjain első­sorban búzát, továbbá zabot, rozsot, árpát termelnek, de emellett sok a kukorica is. Jó gyümölcsöket (alma, szilva) termelnek Zilah, Szilágysomlyó és Kraszna vidékén. Állat­­tenyésztése meglehetősen elmaradt, elsősorban juhot, továbbá szarvasmarhát és sertést tar­tanak. Lakossága (1910) 230.140. Vallás sze­rint 15.569 r. kat., 132.741 g. kat., 9801 g. kel., 786 ág. ev., 60.938 ref., 9840 izr. A lakos­ság főfoglalkozása a földművelés, az ipar jelen­téktelen. Közműveltség tekintetében Sz. meg­lehetősen elmaradt volt. 1910 a hat éven felüli lakosság 54­ 9 %-a volt analfabéta. 1910. a vm. hat járásra volt felosztva. Volt két rendezett tanácsú városa, 4 nagy- és 235 kisközsége. A községek általában kicsik, 2000-nél több lakója csak 10-nek volt. Eredetileg Sz, ill. a Szilágyság elnevezést csak egy meghatározatlan országrész területének megjelölésére használták. Sz.-t az 1876 : XXXVIII. t.-c. Kraszna és Közép- Szolnok vm.-ből és Kővár vidékéből alakította. Kraszna vm. a XIII. sz.-tól, Közép-Szolnok a XV. sz.-tól élt külön vm.-i életet, addig csak Déstől a Tiszáig terjedő Szolnok vm.-nek vol- 13.

Next