Tolnai Új Világlexikona 16. Sör-Táv (Budapest, 1929)
Sz - Szilágyi Gyula - Szilágyi István - Szilágyi Lajos - Szilágyi Mihály - Szilágyi Sándor, történettudós - Szilágyi Sándor, író - Szilágyi és Hajmási - Szilágysomlyó - Szilágy vm.
195 Szilágyi — Szilágy vm. ver is és Lenkei Henrikkel Májusi lágy c. színdarabot, melyet a Nemzeti Színház adott elő. Szilágyi Gyula, kémikus, műegyetemi tanár, szül. 1860. Gyónón, meg. 1924. Budapesten. A budapesti műegyetemet végezvén, előbb a magyaróvári gazdasági intézetnél működött, 1890 óta a műegyetemen tanárkodott. Főbb művei : Adatok a diasztáz kémiájához ; Az erjedés kézikönyve ; Cognac-vizsgálat. Szilágyi István, író, szül. 1819, megh. 1897. Költeményeket, nyelvészeti és történeti tanulmányokat írt, de ennél sokkal nevezetesebb helyet juttat neki irodalmunkban Arany Jánossal való barátsága. Nagyszalontán tanított, mikor az útját tépelődve kereső, költői pályájára kételyek közt készülődő Arannyal megismerkedett. (Ő volt az egyetlen irodalmi műveltségű és irodalom iránt érdeklődő ember a költő környezetében, segített neki a világirodalomba behatolni, felhívta figyelmét a külföld nagy költőire, könyveket adott neki kölcsön s ekként nagy hatással volt Arany fejlődésére. Szilágyi Lajos, politikus, szül. 1882. Berettyóújfalun. Előbb katonatiszt volt, de egyszersmind Kolozsvárott jogot végzett. 1914. nyugdíjaztatta magát s megindította a Külügy-Hadügy c. lapot. A világháborúban ismét tényleges szolgálatba lépett s a budapesti honvédkerületi parancsnokság vezérkari főnöke lett. 1910. országgyűlési képviselőnek, 1922. nemzetgyűlési képviselőnek választották, 1926. pedig Berettyóújfaluban országgyűlési képviselőnek. Szilágyi Mihály, Magyarország kormányzója, lefejezték 1460. Konstantinápolyban, Hunyadi Jánosnak csatáiban hűséges társa, Mátyás király nagybátyja, 1456. nándorfehérvári főkapitány, majd temesi főispán és macsói bán. Hunyadi László kivégzése után a Hunyadi-párt vezére s ő küzdötte ki Mátyás királlyá választatását, kinek nagykorúságáig az országgyűlés kormányzónak választotta (1458.). Mátyás hálából a besztercei grófságot adományozta neki. Azonban Beszterce az átadásnak ellenállott, mire Sz. a város ellen vonult, bevette azt s a lakosok egy részét felkoncoltatta. Mátyás egyrészt ezekért, a kegyetlenségekért, másrészt, mert Sz. Garáékkal, Mátyás ellenségeivel szövetségre lépett, elfogatta, a kormányzói tisztségről lemondatta s Világos várába záratta. Innen 1459. hű szakácsa, Lábatlan Gergely várnagy távollétében, csellel kiszabadította. Még ez évben kibékült Mátyással, aki a Délvidék főkapitányává nevezte ki. Mint ilyen, a törökök ellen harcolt, de elfogták s kivégezték. Szilágyi Sándor, történettudós, Sz. Ferenc történetíró fia, szül. 1827. Kolozsvárott, meghalt 1899. Budapesten. Jogi tanulmányai befejezése után előbb a kolozsvári táblán írnok, majd főkormányszéki fogalmazógyakornok. A szabadságharc alatt Pesten hírlapíró. A fegyverletétel Szilám Sándor után A magyar forradalom napjai július elseje után ; Görgey és fegyverletétele (névtelenül) ; A magyar forradalom története c. munkái jelentek meg. 1851. a kecskeméti, egy év múlva a nagykőrösi ref. gimnázium tanára. Történeti tanulmányaiért a M. Tud. Akadémia 1858. levelezőtagjává választotta. 1866. jelent meg Erdélyország története. 1867. közoktatásügyi miniszteri titkár, ezenkívül 1872-től a Ludovika Akadémián a történelem tanára, 1874 óta az Akadémia rendes tagja. 1878 óta a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója. Főművei : I. Rákóczi György és a diplomácia; Bethlen Gábor és a svéd diplomácia. A magyar nemzet története 10 kötetben az ő szerkesztésében jelent meg. Szerkesztette a Századok c. folyóiratot. Szilágyi Sándor, író, szül. 1883. Aradon. Tanári oklevelet szerzett, újságíró volt, Mint a főnixmadár c. regényével pályadíjat nyert. Az Országos Közművelődési Tanács alellöke. Szerkeszti a Műveltség c. folyóiratot és a Vasárnapi Könyvet. 1926. kormányfőtanácsossá nevezték ki. Szilágyi és Hajmás, régi magyar históriás ének, mely 1578. jelent meg. Szerzője ismeretlen, csak annyit tudunk magából a versből, hogy „egy ifjú írta Szendrő várában”. Ezért szerzőjét Szendrői Névtelen néven jegyezte fel az irodalomtörténet. Szép szerelmes történet, melyben Szilágyi és Flajmási magyar vitézeket a török szultán leánya szabadítja meg a török fogságból s mikor velük menekül, a két szerelmes vitéz párbajt vív a leányért, melyben Szilágyi győz. Vörösmarty Mihály, Gyulai Pál és Jakab Ödön is feldolgozták. Szilágysomlyó (Simleul-Silvaniei), rendezett tanácsú város Szilágy vm.-ben, a Kraszna mellett, (1910) 1885. Régi várát Báthory Zsigmond építtette (1597.), majd vásárlás útján a Bánfiak birtokába került, tőlük viszont 1893. a város vette meg. Csúcsíves plébániatemplomát 1532. Báthory István építtette. A város feletti Magura-hegyen 1797. igen gazdag római kori aranyleleteket találtak, amelyeket Bécsbe szállítottak. 1889. a III. sz.-ból való gót arany leleteket a Nemzeti Múzeumban helyezték el. 1878-ig Kraszna vm székhelye volt. Trianon óta Romániáé. Szilágy vm., területe (1910) 3815 km. Csaknem teljesen hegyvidéken fekszik, csak a Kraszna völgye mentén nyúlik be az Alföld. A Meszes- (988 m.) és Réz- (800 m.) hegység enyhe lejtőit kiterjedt lombos erdők borítják. Legnagyobb folyója a Szamos, de a vm. inkább a Kraszna vízvidékéhez tartozik. Éghajlata az alacsonyabban fekvő részeken az Alföldéhez hasonló, a hegyvidékeken mérsékelten hűvösebb. A magasság növekedésével csapadéka is nő. Termőterületéből 175.000 ha. szántó, 4500 kert, 45.600 rét, 45.600 legelő, 91 nádas, 3291 szőllő és 97.854 ha. erdő. Alacsonyabb síkjain elsősorban búzát, továbbá zabot, rozsot, árpát termelnek, de emellett sok a kukorica is. Jó gyümölcsöket (alma, szilva) termelnek Zilah, Szilágysomlyó és Kraszna vidékén. Állattenyésztése meglehetősen elmaradt, elsősorban juhot, továbbá szarvasmarhát és sertést tartanak. Lakossága (1910) 230.140. Vallás szerint 15.569 r. kat., 132.741 g. kat., 9801 g. kel., 786 ág. ev., 60.938 ref., 9840 izr. A lakosság főfoglalkozása a földművelés, az ipar jelentéktelen. Közműveltség tekintetében Sz. meglehetősen elmaradt volt. 1910 a hat éven felüli lakosság 54 9 %-a volt analfabéta. 1910. a vm. hat járásra volt felosztva. Volt két rendezett tanácsú városa, 4 nagy- és 235 kisközsége. A községek általában kicsik, 2000-nél több lakója csak 10-nek volt. Eredetileg Sz, ill. a Szilágyság elnevezést csak egy meghatározatlan országrész területének megjelölésére használták. Sz.-t az 1876 : XXXVIII. t.-c. Kraszna és Közép- Szolnok vm.-ből és Kővár vidékéből alakította. Kraszna vm. a XIII. sz.-tól, Közép-Szolnok a XV. sz.-tól élt külön vm.-i életet, addig csak Déstől a Tiszáig terjedő Szolnok vm.-nek vol- 13.