Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Bonus - Bonus Eventus - Bonvivant - Bonyha (Bachnea) - Bonyhád - Bonyhádi szarvasmarha - Bonyhádvarasd - Bónyi Adorján - Bookmaker - Book of Common Prayer - Boophilus - Booster - Booter (Ökörhajtó) - Booth William - Bootlegger - Bopp Franz - Bor Dezső - Bor Pál - Bor
Bár gondoskodjanak annak testi és lelki felneveléséről. Bonus, Angliában pénzügyi műveletek jutalékának v. részvények felülosztalékának a neve. Az É. Egy. Áll.-ban ezeken kívül, a prémiumos bérrendszerek mellett, a munkásoknak a megszokottnál nagyobb teljesítmény esetében adott külön jutalmat is B.-nak hívják. Az életbiztosításnál a megélés és elhalás esetére megállapított tőkék közötti különbséget nevezik B.-nak. Bonus Eventus (latin, a. m. jó eredmény), a siker római istensége. Állami tisztelete idővel háttérbe szorult a Felicitas-é mellett, de földművelő vidékeken tovább élt. Az attikai Triptolemos alakjában ábrázolták. Bonvivant [Iván], francia szó, a színészetben az elegáns világfi szerepköre. Bonyha (Bachnea), kis-küküllőmegyei község, Trója Romániához tartozik, (1930) 1586 lak. Régi Bethlen-kastélyának alapkövét 1545-ben tették le. A négy kerekbástyás, barokk homlokzatú épületet legutóbb lebontották. Bonyhád, nk. Tolna vm.-ben, a völgységi j. székhelye, az ujdombóvár—csikériai vasútvonalon, a szekszárd—pécsváradi, a B.—szakályhőgyészi és a pécs—B.-i autóbuszvonalon; vasútállomása Hidas-B. Ág. ev. gimnázium, gőzmalom, olaj- és ecetgyártás. Lakosai földművelők és állattenyésztők (B.-i szarvasmarha, 1. o.). 1928- ban egyesült vele Börzsöny. (1930) 6861 lak. Bonyhádi szarvasmarha, Tolna vm.-ben kialakult, pirostarka tájfajta, melyet a II. József korabeli telepesekkel behozott tarka tehenek alapoztak meg. Ez volt a magyar piros tarka marha először kialakult és legjobban ismert tájfajtája, melynek tejét, húsát és erejét egyaránt jól hasznosíthatták. Bonyhádvarasd, ki. Tolna vm. völgységi j.-ában, a bonyhád—szakályhőgyészi autóbuszvonalon, u. p. Kisdorog, u. t. Tevel, (1930) 712 lak. Bónyi Adorján, író, *1894. Érdekes és finom regényei és novellái, melyeknek tárgyát többnyire a nagyvárosi életből veszi, jórészt az Uj Időkben és a Pesti Hírlapban jelennek meg. Regényei közül jelentősebbek: Szerenád; Köd; Szomjúság; Úri világ; Az idegen fiatalember; Kaland a Riviérán. Színdarabjai sikerrel szerepeltek magyar és külföldi színpadokon. (Az elcserélt ember; Édes ellenség; Egy kis senki; Szélcsend; Viki.) Ifjúsági könyveket is írt (Holdsugár, Kata nagylány lesz). 1936-ban a Pesti Hírlap szerkesztője lett. Bookmaker, 1. Lóverseny. Book of Common Prayer, 1. Common Prayer Book. Boophilus, 1. Marhakullancs. Booster [buszter], az elektrotechnikában a feszültség kismértékű növelésére szolgáló transzformátor. Elosztóhálózatokban a feszültségesés ellensúlyozására alkalmazzák. Bootes (ökörhajtó), csillagkép az É.- égen a Nagymedve, a Vadászkutyák és a Korona között. Legfényesebb csillaga az Arcturus. Booth [búsz] William, az Üdvhadsereg megalapítója, *1829, +1912. Eleinte methodista lelkész volt, de állását otthagyta, sőt egyházából is kilépett, mert úgy érezte, hogy így fesztelenebbül élhet igehirdető és szociális hivatásának. A legalsóbb néposztályok felsegítésére és lelki gondozására alapította 1878-ban az Üdvhadsereget (1. o.). Eszméit tollal is hirdette. In darkest England (A legsötétebb Angliában, 1890) c. műve nagy hatást tett és mint hatalmas könyvsiker, B. terveinek anyagi megalapozásához is hozzájárult. Bootlegger [botleger], az É. Egy. Áll.-ban fennállott szesztilalom alatt így hívták a hivatásos szeszcsempészeket. Bopp Franz, német nyelvtudós, *1791, +1867. B. dolgozta ki az összehasonlító nyelvtudomány módszerét, felismerte a szanszkrit tanulmányok jelentőségét és megállapította az indogermán nyelvek egymáshoz való viszonyát. Főműve: Vergleichende Grammatik des Sanskrit, stb. (6 kötet, 1833—1852). Bor Dezső, karmester, *1888. 1923 óta karnagya a Székesfővárosi Zenekarnak, melynek megalapításában is jelentős része van. Bor Pál, festő, szobrász, iparművész, író, *1889. Főkép iparművészeti jellegű munkáival tűnt fel (díszletek, kőrajzok, stb.). Számos cikket, füzetet írt az új művészeti elvek érdekében. Bor, a magyar bortörvény szerint az a szeszesital, amely szőlő levéből (szőlőmustból v. szőlőcefréből), szeszes erjedés útján származik. Más gyümölcsléből erjesztett szeszes italra a B. elnevezés nem használható. Az éghajlat, a fekvés, a talaj, a szőlőfajta, az időjárás és a művelési mód szerint más és más minőségű lehet a szőlő termése s a belőle készült B. is. Színük szerint különbséget teszünk fehér, vörös és filler B.-ok között. A fehér és vörös B.-ok nemcsak színben, hanem összetételükben és készítésük módjában is különböznek egymástól; a siller B.-ok színre nézve a vörös B.-okhoz, összetételüket tekintve a fehér B.-okhoz állanak közelebb. Lényeges alkatrészeik mennyisége és aránya szerint feloszthatjuk a B.-okat asztali, pecsenye- és csemegeborokra. A pecsenyeborok nagyobb alkohol- és vonatanyag-tartalmukkal, a csemegeborok cukortartalmukkal és jellegzetes zamatjukkal tűnnek ki. A fehérborokat a fehér (sárga, zöld) és piros bogyójú fajták terméséből készítik, v. olyan kékbogyójú szőlőből, melynek leve nem piros. A megzúzott szőlőt azonnal kisajtolják, nem hagyják a mustot soká a törkölyön, hanem hordókba töltve, mielőbb kierjesztik. Kierjedés után a must átalakult B.-vá. A vörösborokat a kékbogyójú fajták termé-