Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)
E - Eladási iroda - Eladási jog - Eladási kartell - Eladások könyve (eladási könyv) - Eladó-beszélgetés - Eladó-bizomány - Eladókartellek, l. Eladási kartell - Eladó leány
Eladó leány táti stb., idegen szóval: rezsi). A beszerzési ár és a költségek együtt az önköltségi árat adják. Ha az önköltségi árhoz hozzászámítják a nyereséget, akkor alakul ki a rendes E. A nyereséget általában százalékban szokás megállapítani. A nyereség a kereskedőt munkájáért, tőkéjének rendelkezésre bocsátásáért és kockáztatásáért illeti meg. A felsorolt tényezőkön kívül figyelembe kell venni az adók és egyéb közterhek egész sorát, amelyek a kereskedelmi tevékenység számos mozzanatát terhelik. Az elmondottak azt is megmagyarázzák, hogy miért mutatkozik gyakran igen jelentékeny különbség a vételár és az E. között. Eladási iroda, a termelő üzem értékesítési osztálya. Az E. feladata a piac állandó figyelése, hogy az üzem olyan árukat termeljen, amilyenekre valóban szükség van (1. Piackutatás), s annyit, amennyit a piacon értékesíteni tud. Az E. reklámmal, kereskedelmi utazók szétküldésével terjeszti az árut, szerez vevőket. Általában csak a viszonteladókkal, nagykereskedőkkel áll közvetlen összeköttetésben. A legtöbb szindikátus rendszerint közös E.-t tart fenn a tagjai számára. Eladási jog, zálogjogi műszó, ingóság elzálogosításánál annak kikötése, hogy a hitelező a tárgyat bíróságon kívül maga eladhatja. Az E. gyakran vezethet kizsákmányolásra, de ilyenkor, mint jó erkölcsökbe ütköző megállapodás, már a kikötés pillanatában érvénytelen. Eladási kartell, vállalatok érdekközösségi szerve az eladás szabályozására. A tagok közt felosztja a megrendeléseket, megállapítja a termelési hányadot, az eladási feltételeket, az árakat. Ha nem csak közösen fenntartott elszámoló iroda, hanem a hozzátartozó vállalatok áruinak kizárólagos eladási szerve is, akkor önálló cég formájában működik. L. még Kartell. Eladások könyve (eladási könyv), a vállalat eladásainak feljegyzésére és a lebonyolítások ellenőrzésére szolgáló üzleti könyv. A vagyoni változások megállapítására szolgáló rendszeres könyveléstől függetlenül vezetik. Az E.-be időrendben beírják az egyes eladásokat, az eladó nevét, lakhelyét, az eladott mennyiséget, minőséget, az árat, paritást, a szállítási, fizetési és esetleges egyéb feltételeket, továbbá a lebonyolítás fontosabb mozzanatait is. Az E. arra is szolgál, hogy a vállalat kötelezettségeit meg lehessen állapítani belőle, továbbá a likviditás és a jövedelmezőség ellenőrzéséhez is szükséges, mert az E. és a vételek könyve segítségével lehet csak helyesen értékelni az árukészleteket. A legtöbb nagyvállalatnál ugyanis az eladást nem közvetlenül követi a szállítás, másrészt történhetnek eladások megfelelő árukészlet, esetleg vételek nélkül is. Eladó-beszélgetés, az az üzleti beszélgetés, mely az árusító ill. az utazó és a vevő között folyik. Jó kereskedők mindig tudták, hogy az E. erősen befolyásolhatja a sikert, azért régebben a nagyobb cégek minta- E.-eket tartalmazó füzetet adtak utazóiknak és árusítóiknak. Ma szakszerű és gyakorlati kiképzés keretében tanítják, hogyan kell az egyes vevőtípusoknak köszönni, őket megszólítani, a használt szavakat megválogatni és az E.-t lélektani alapon úgy folytatni, hogy az vásárlással végződjék. Legfőbb irányelvek: az eladó beszéljen folyékonyan, jó magyarsággal, rövid, határozott mondatokban, meggyőzően. Az E.-t ne gesztusokkal, hanem találó szóképekkel és hasonlatokkal tegye élénkké és szemléletessé. Ne használjon feleslegesen szakkifejezéseket, idegen szavakat és különösen ne ejtsen ki soha olyan (főképen idegen) szót, amelynek jelentésével nincs tökéletesen tisztában. Igyekezzék az árut dicsérő jelzőket úgy megválogatni, hogy azok ne általános jellegűek, hanem közvetlenül és csakis a bemutatott árura vonatkozzanak, kerülje a fellengző kifejezéseket, ne bírálja a vevő ízlését, ne becsmérelje a konkurrens cégeket stb. Eladó-bizomány, az áruüzlet egyik faja. A bizományos, aki önálló kereskedő, elvállalja más árujának eladását. Munkájáért bizományi díjat v. jutalékot számít fel; ezt %-ban, %p-ben v. bizonyos árkülönbözetben szabják meg. E.-nál a bizományos, jutalékán felül, tényleges költségei megtérítését is követelheti (raktározás, fuvarozás, biztosítás) s amennyiben a hitelbe eladott árukért jótállást is vállal, jótálló-díj (deskredere) is jár neki. Az árut a megszabott v. limitált árnál olcsóbban csak akkor adhatja el, ha ezáltal a tulajdonost bebizonyíthatóan nagyobb kártól óvta meg (hirtelen árzuhanás v. pedig romlékony áru esetében stb.). Eladókartellek, 1. Eladási kartell. Eladó leány, az olyan leánynak közkeletű elnevezése, aki koránál fogva már férjhez mehet, ősi időkben a családalapításnak legfőbb formája a nőrablás mellett a nővétel volt. Ennek legegyszerűbb módja a csere, mikor a férfi rokonnőket ad kiválasztottjáért. A semita népeknél a férfi ledolgozta a nő árát. megvásárolta nejét. Babilóniában a leányokat nyilvánosan elárverezték. Gardézi perzsa író szerint az ősmagyaroknál a házasulandó férfi a nőért kalimot adott, ami lovakból, pénzből, bútorokból állt, viszont a leány apja prémeket adott a vőlegény atyjának. Innen a magyar nőnek állati prémektől vett nevei (hölgy a. m. hermelin, meny, menyasszony a menyét után). Első törvényeink pontosan megállapítják a nő vételárát, utóbbi mindig az asszonyt illette. A régi jogügyletre mutatnak az itt-ott még fenmaradt „leányvásárok", ahol a fiatalság összeismerkedik egymással. Az E. mellett a vőlegény (verő legény), a közbenjáró vőfély 1965