Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)

M - Mako (macco) - Mákófalva (Măcău) - Mákolaj - Makoldy József - Mákony, l. Ópium - Mákos (Makovce) - Mákosfalva (Macovişte) - Makov, l. Trencsénmakó - Makovce, l. Mákos - Makovica - Makovszkij család - Makovszky Stefánia Adorján Györgyné - Makrahal (Scomber scomber) - Makranc - Makrina, szentek - Makrízi Abul-Abbász Takiaddin al-M. - Makro… - Makrokefália - Makroklima, l. Éghajlati gyógykezelés - Makromolekula - Makroszeizmologia, l. Földrengés - Maksa (Moacşa) - Makulatura - Mal, l. Ballaháza és Mál

dedóvó, 26 elemi, 16 továbbképző népiskola, 3 tanonciskola, 2 fiú-, 1 leánypolgári, gim­názium, fiú- és leányfelsőkereskedelmi is­kola. Közművelődési intézményei a Törté­neti és Régészeti Társulat, a Zenekedvelők Egyesülete; 3 helyi lap jelenik meg. A Kossuth-szobor Kallós Ede, a Návay-em­­lékzan Szentgyörgyi István műve. Ipar­telepei: vasúti javítóműhely, áramelosztó­telep, téglagyár, fűrésztelep, szőnyegszövő, motoros malom, 3 gőzmalom, 2 jéggyár, li­kőrgyár, 6 pénzintézet. A lakosságnak több mint a fele őstermelő, főleg a kertészet nevezetes, a M.-i vöröshagyma, fokhagyma és paprika világkereskedelmi cikk. 1939-ben 6000 katasztr. holdon termesztettek hagy­mát, a külföldre ment mennyiség 2500 va­gont tett ki. A ló-, szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés is fejlett. M. határa 46.000 hold, kis- és középbirtokokra oszlik. (1930) 35.824 magyar lak. M. már a nép­­vándorlás idején lakott hely volt; mai ne­vét a XIII. sz.-ban nyerte. 1821-ben árvíz pusztította, 1848-ig jobbágyterület volt. Makó (macco), sárgásbarna árnyalatú egyiptomi pamut, a Gossypium barbadense egyik fajtája. Hosszúszálú, finom fonalak gyártásához használt pamutfajta. Mákófalva (Macau), Kolozsmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 1243 lak. Mákolaj, a közönséges mák (Papaver somniferum) és válfajainak megtisztított magvából sajtolással nyert, a levegőn szá­radó olajféleség. A hidegen préselt M. kel­lemes ízű, étolajnak is alkalmas; a mele­gen .(60—70 C°) préselt csak ipari célokra válik be; kencegyártáshoz és művészi olaj­­festékekhez használják. Makoldy József, festő és építész, *1890. Főkép táj- és városképekkel szerepelt, sok rajzot készített építészeti emlékeinkről. Mű­vészeti irodalommal is foglalkozott. Mákony, 1. Ópium. Mákos (Makovce), zemplén megyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 233 lak. Mákosfalva (Macoviste), krassószörényme­­gyei község, Tr­­óta Romániához tartozik. (1930) 667 lak. Makov, 1. Trencsénmakó (Szlovákia). Makovce, 1. Mákos (Szlovákia). Makovica, Sáros megye ÉNy.-i részének régi neve. M. vára (Zborói vár) valamikor nagy uradalmak központja volt. Makovszkij, orosz művészcsalád. Legjele­sebb tagja: Konstantin Jegorovics, festő, *1839, f­915. Orosztárgyú történeti képeket és életképeket festett (Rettenetes Iván ha­lála), majd K.-i tanulmányútja befolyá­solta tárgyválasztásában (A próféta sző­nyegét Mekkából Kairóba hozzák, Péter­­vár). Makovszky Stefánia, Adorján Györgyné, festő. *1899. Leginkább Ady Endre versei­hez készített illusztrációival tűnt fel. Makrahal (Scomber scomber), társasan élő és tavasszal az európai tengerpartok kö­zelében csapatosan megjelenő, kitűnő húsú tengeri hal. Hossza 40—50 cm, háta ara­nyos árnyalatú, kék, hullámos zöld sávok­kal díszítve, hasa ezüstfehér. Az Adria mentén scombro, német halpiacokon Mak­­rele, konzervnek elkészítve: Seeforelle, franciául maquereau néven ismert, nagy gazdasági jelentőségű hal. Makraue, kb. Abauj-Torna vm. csarehát­­encsi j.-ában, a szepsi—kassai vasút- és kassa—losonci autóbuszvonalon, (1938) 955 lak. U. p. és u. t. Szepsi. Tr.-tól 1938-ig Mok­­rance néven Csehszlovákiához tartozott. Makrina, szentek. 1. Nagy Szt. Vazul és Nyssai Szt. Gergely nagyanyja, 1330 körül. Hitéért száműzték. Ünnepe: jan. 14. 2. Előb­binek unokája, *379. Vőlegényének halála után anyjával szigorú aszkétikus életet élt, kolostorokat alapított. Testvére, Nyssai Szt. Gergely irataiban szép emléket állított neki. Ünnepe: júl. 19. Mah­rízí Abul-Abbász Takiaddín al-M., arab történetíró, *1365, +1442. Khitat c. munkájában Egyiptom földrajzát és törté­nelmét tárgyalja; ez a mű a legfontosabb forrásunk a mohammedán Egyiptom tör­ténetéről. Makro... (görög makros, a m. nagy), számos közkeletű összetétel első tagja, pl. M.-biotika: az élet meghosszabbításáról szóló tudomány. M.-kefália (1. o.); M.-koz­­mosz: nagy világ, ellentéte mikrokozmosz, kis világ. Ez a két utóbbi kifejezés a gö­rög természettudományból származik s azt jelenti, hogy a mindenség, a M.-kozmosz megnagyított mása az embernek, a mikro­kozmosznak s a kettő között tökéletes pár­huzamosság áll fenn. Makrokefália, a koponya megnagyobbo­dása, legtöbbször vízfejűség következtében, gyakran súlyos szellemi visszamaradott­sággal. Ugyancsak M.-nak nevezik a ki­halt és élő p­rimitív törzseknél dívó, mes­terségesem megnyújtott koponyát. Makrok­­ima, 1. Éghajlati gyógykezelés. Makromolekula, olyan nagyméretű mole­kula, amely ultramikroszkóppal már látha­tóvá tehető. Főleg kolloid anyagok, vala­mint egyes, sok atomból, ill. molekulából álló szerves vegyületek molekulái ilyenek. Makroszeizmológia, 1. Földrengés. Maksa (Moacsa), háromszékmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 792 lak. Makulatúra (latin macula, a. m. folt), olyan nyomtatott v. kéziratos papír, mely már nem szolgál eredeti rendeltetésére, (pl. csomagolópapírnak használt újság- v könyv-ívek). Mai, 1. Ballaháza és Mái (Románia).

Next