Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

T - Tojásgyümölcs v. tojás-csucsor, török paradicsom, lemanzano, aubergine, padlizsán (Solanum melongena) - Tojáslámpázás - Tojáspor - Tojócső - Tok (Toc) - Tok, l. Tokfélék - Tóka (Tauka) - Tokaj - Tokaji bor

— 5861 — Tokaji bor a szikhártya védi. Szikhártyája csak a szi­vacsok, egyes csalánozók és némely kagyló petéjének nincs. Sok alsórendű viziállat pe­téjének szikhártyája már nagyon kemény s rendesen szilárd a petefészekben, a petét körülvevő tüszősejtek által kiválasztott chorion is. Ez utóbbi burkok sorába tarto­zik pl. a folyami rák és a rovarok gyakran rendkívül kemény burka. Gyakori jelenség, hogy peték tömegét még egy közös burok is összefoglalja, így jönnek létre a pete­csomók és petegubók, kokonok (sok féreg, csiga és rovar). A baromfi-T. (a köznyelv elsősorban ezt érti T. alatt) tápláló eledel, jól eltartható. Tartalma: 50—52% víz, 15—16% fehérje, 30— 35% zsír, 1—2% ásványi anyag. Nálunk fő­leg a tyúk-T.-t eszik. A T.-konzerválás legjobb módja a hűtőházi elraktározás; mésztejben, vízüvegben is elteszik. Ki­vitelre felbontva (kanna-T.) is kerül. Ma­gyarország 1938. évi T., T.-fehérje és T.­­sárgája behozatala 65 q volt 20.715 P ér­tékben, kivitel 140.826 q (10,575.674 P). 1940- ben a behozatal 1 q-t, a kivitel 65.321 q-t (9,980.000 P) tett ki. Tojásgyümölcs v. tojás-csucsor, török pa­radicsom, melanzana, aubergine, padlizsán (Solanum melongena), trópusi eredetű, való­színűleg Ázsiából származó, gyümölcstermő főzeléknövény. Termése a paradicsomhoz hasonlít, tojásnagyságú, sötétkék. Nálunk is termesztik, olajban pirítva, rántva, tölt­ve (hússal v. go­mba va­gd­allékkal) élvezik, salátának is alkalmas. Tojáslámpázás, a tojás megvizsgálása át­világítás útján. A keltezési idő 7—10. nap­ján a terméketlen tojások kiválogatása végett, a 14—19. napon pedig az elhalt éb­­rényt tartalmazó tojások kiválogatása cél­jából lámpázzák át a tojásokat. A kereske­delemben az osztályozás alkalmával azt vizsgálják meg lámpázással, hogy a tojás nem romlott-e. A lám­pázást különleges ké­­szülékkel végzik, de úgy is eszközölhető, hogy egy lámpa köré vastag papírból csö­vet készítenek és kivágnak az oldalán egy tojás nagyságú nyílást, ahová a tojást el­helyezve, a lámpa fénye segítségével át­világíthatják azt. Tojáspor, liszt és tojássárga keveréke, na­pon szárítva, majd porrá őrölve. Mivel ősz­szel és télen a gyenge tojástermelés miatt drága a tojás, főképen ilyenkor tésztane­­műek elkészítéséhez szokták felhasználni. Főleg háborús viszonyok között van nagy jelentősége a tojás ily módon való eltar­tásának. Tojócső (latinul ovipositor), számos nős­tény rovar potroha végének a pete leraká­sát elősegítő tövis- v. csőalakú része. A T. másodlagosan a méregmirigyek kivezető csövével léphet összeköttetésbe és falánkká alakulhat át (méhek, darazsak stb.). Tok (Toc), aradmegyei k., Tr.­óta Romá­niához tart. (1930) 789 lak. Tok, 1. Tokfélék. Tok, az agyagiparban 1. Muffli. Tóka (Tauka), vasmegyei k., Tr.—1938 Ausztriához, azóta a Német Birod.-hoz tart. (1934) 369 lak. Tokaj, n.k. és j.-i székhely Zemplén vm.­­ben, a Tisza és Bodrog egyesüléseinél, a Tokaji hegy alatt. (1941) 5903 lak. Kőbánya, gőzfürész, a hegyaljai borkereskedelem köz­pontja (1. Tokaji bor). A nyíregyháza— szerencsi vasút T. és Rakamaz közt hídon kel át a Tiszán. A Tisza és Bodrog egyesü­lésénél lévő fokon ma romjaiban álló vá­rát Anonymus szerint Árpád Tárcái vezér­nek adta. Bonfinius írja, hogy itt véres küzdelem folyt Salamon király és Géza, László és Lambert hg.-ek közt. 1526-ban a T.-i országgyűlés választotta királlyá Sza­­polyai Jánost, a várban őrizték a Szent­koronát. 1627-ben Bethlen békét kötött T.­­ban. I. Rákóczi Ferenc a császári kézen lévő T.-t hiába ostromolta (1670), Thököly elfoglalta ugyan, de Petneházy átadta a császáriaknak. 1703-ban Bercsényi Miklós foglalta el, II. Rákóczi Ferenc innen indí­totta meg szabadságharcát, de 1705-ben le­­rontatta, nehogy német kézre jusson. 1849. jan. 31.-én a honvédsereg T.-nál megverte Schlick tábornokot. 1919—20-ban román meg­szállás és vörös-román csatározás színhelye volt. L. az 599. táblát. Tokaji bor, Tokaj-hegyaljának a bortör­vény szerint megállapított 34 községében termett bor. E községek zárt területet al­kotnak, ide más vidékről csak helyi fo­gyasztásra, külön engedély mellett szabad bort beszállítani. A T. világszerte sz.-ok óta ismert magyar különlegesség. Készíté­sét és elnevezését a törvény külön szabá­lyozza. A furmint, hárslevelű és muskotály fajtákból készül. A szüret rendszerint ok­tóber végén kezdődik, mikorra a szőlő nem­csak jól megérik, hanem kedvező esetben többé-kevésbbé meg is aszusodik. A nem aszus termésből készítik a közönséges T.-t. Ha az aszus szemeket nem szedik külön le, hanem a nem aszú szemekkel együtt dol­gozzák fel, az ú. n. szamorodni bort nye­rik. A szőlőt zsákban tapossák, a levet azután újra ráöntik a törkölyre s fél napi állás után újra kitapossák és végül ki­sajtolják. Az így készült bor nehéz pe­csenye-, sőt édes csemege-bor lesz. Ha az aszu-szemeket külön összegyűjtik, s részle­­tenkint taposás útján aszutésztává dolgoz­zák s erre bizonyos arányban közönséges T.-t öntenek, készül az aszubor, mely lehet 2, 3, 4, 5 puttonyos, aszerint, hogy egy ,,gönci h­ordó“ (136 liter) közönséges borh­oz 2—5 puttony aszú-szőlő „tésztáját" adják. Az aszú bogyókból saját súlyuk nyomására kicsurgó szörp-sűrűségű ló az eszencia, ez kövér csemege- v. likőr-borokat ad. Ha a szamorodni v. aszuborok törkölyére újra közönséges T.-t öntenek, az így nyert bor lesz a fordítás, ha pedig a borok seprőjére öntenek fel közönséges T.-t, máslás készül.

Next