Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
T - Tojásgyümölcs v. tojás-csucsor, török paradicsom, lemanzano, aubergine, padlizsán (Solanum melongena) - Tojáslámpázás - Tojáspor - Tojócső - Tok (Toc) - Tok, l. Tokfélék - Tóka (Tauka) - Tokaj - Tokaji bor
— 5861 — Tokaji bor a szikhártya védi. Szikhártyája csak a szivacsok, egyes csalánozók és némely kagyló petéjének nincs. Sok alsórendű viziállat petéjének szikhártyája már nagyon kemény s rendesen szilárd a petefészekben, a petét körülvevő tüszősejtek által kiválasztott chorion is. Ez utóbbi burkok sorába tartozik pl. a folyami rák és a rovarok gyakran rendkívül kemény burka. Gyakori jelenség, hogy peték tömegét még egy közös burok is összefoglalja, így jönnek létre a petecsomók és petegubók, kokonok (sok féreg, csiga és rovar). A baromfi-T. (a köznyelv elsősorban ezt érti T. alatt) tápláló eledel, jól eltartható. Tartalma: 50—52% víz, 15—16% fehérje, 30— 35% zsír, 1—2% ásványi anyag. Nálunk főleg a tyúk-T.-t eszik. A T.-konzerválás legjobb módja a hűtőházi elraktározás; mésztejben, vízüvegben is elteszik. Kivitelre felbontva (kanna-T.) is kerül. Magyarország 1938. évi T., T.-fehérje és T.sárgája behozatala 65 q volt 20.715 P értékben, kivitel 140.826 q (10,575.674 P). 1940- ben a behozatal 1 q-t, a kivitel 65.321 q-t (9,980.000 P) tett ki. Tojásgyümölcs v. tojás-csucsor, török paradicsom, melanzana, aubergine, padlizsán (Solanum melongena), trópusi eredetű, valószínűleg Ázsiából származó, gyümölcstermő főzeléknövény. Termése a paradicsomhoz hasonlít, tojásnagyságú, sötétkék. Nálunk is termesztik, olajban pirítva, rántva, töltve (hússal v. gomba vagdallékkal) élvezik, salátának is alkalmas. Tojáslámpázás, a tojás megvizsgálása átvilágítás útján. A keltezési idő 7—10. napján a terméketlen tojások kiválogatása végett, a 14—19. napon pedig az elhalt ébrényt tartalmazó tojások kiválogatása céljából lámpázzák át a tojásokat. A kereskedelemben az osztályozás alkalmával azt vizsgálják meg lámpázással, hogy a tojás nem romlott-e. A lámpázást különleges készülékkel végzik, de úgy is eszközölhető, hogy egy lámpa köré vastag papírból csövet készítenek és kivágnak az oldalán egy tojás nagyságú nyílást, ahová a tojást elhelyezve, a lámpa fénye segítségével átvilágíthatják azt. Tojáspor, liszt és tojássárga keveréke, napon szárítva, majd porrá őrölve. Mivel őszszel és télen a gyenge tojástermelés miatt drága a tojás, főképen ilyenkor tésztaneműek elkészítéséhez szokták felhasználni. Főleg háborús viszonyok között van nagy jelentősége a tojás ily módon való eltartásának. Tojócső (latinul ovipositor), számos nőstény rovar potroha végének a pete lerakását elősegítő tövis- v. csőalakú része. A T. másodlagosan a méregmirigyek kivezető csövével léphet összeköttetésbe és falánkká alakulhat át (méhek, darazsak stb.). Tok (Toc), aradmegyei k., Tr.óta Romániához tart. (1930) 789 lak. Tok, 1. Tokfélék. Tok, az agyagiparban 1. Muffli. Tóka (Tauka), vasmegyei k., Tr.—1938 Ausztriához, azóta a Német Birod.-hoz tart. (1934) 369 lak. Tokaj, n.k. és j.-i székhely Zemplén vm.ben, a Tisza és Bodrog egyesüléseinél, a Tokaji hegy alatt. (1941) 5903 lak. Kőbánya, gőzfürész, a hegyaljai borkereskedelem központja (1. Tokaji bor). A nyíregyháza— szerencsi vasút T. és Rakamaz közt hídon kel át a Tiszán. A Tisza és Bodrog egyesülésénél lévő fokon ma romjaiban álló várát Anonymus szerint Árpád Tárcái vezérnek adta. Bonfinius írja, hogy itt véres küzdelem folyt Salamon király és Géza, László és Lambert hg.-ek közt. 1526-ban a T.-i országgyűlés választotta királlyá Szapolyai Jánost, a várban őrizték a Szentkoronát. 1627-ben Bethlen békét kötött T.ban. I. Rákóczi Ferenc a császári kézen lévő T.-t hiába ostromolta (1670), Thököly elfoglalta ugyan, de Petneházy átadta a császáriaknak. 1703-ban Bercsényi Miklós foglalta el, II. Rákóczi Ferenc innen indította meg szabadságharcát, de 1705-ben lerontatta, nehogy német kézre jusson. 1849. jan. 31.-én a honvédsereg T.-nál megverte Schlick tábornokot. 1919—20-ban román megszállás és vörös-román csatározás színhelye volt. L. az 599. táblát. Tokaji bor, Tokaj-hegyaljának a bortörvény szerint megállapított 34 községében termett bor. E községek zárt területet alkotnak, ide más vidékről csak helyi fogyasztásra, külön engedély mellett szabad bort beszállítani. A T. világszerte sz.-ok óta ismert magyar különlegesség. Készítését és elnevezését a törvény külön szabályozza. A furmint, hárslevelű és muskotály fajtákból készül. A szüret rendszerint október végén kezdődik, mikorra a szőlő nemcsak jól megérik, hanem kedvező esetben többé-kevésbbé meg is aszusodik. A nem aszus termésből készítik a közönséges T.-t. Ha az aszus szemeket nem szedik külön le, hanem a nem aszú szemekkel együtt dolgozzák fel, az ú. n. szamorodni bort nyerik. A szőlőt zsákban tapossák, a levet azután újra ráöntik a törkölyre s fél napi állás után újra kitapossák és végül kisajtolják. Az így készült bor nehéz pecsenye-, sőt édes csemege-bor lesz. Ha az aszu-szemeket külön összegyűjtik, s részletenkint taposás útján aszutésztává dolgozzák s erre bizonyos arányban közönséges T.-t öntenek, készül az aszubor, mely lehet 2, 3, 4, 5 puttonyos, aszerint, hogy egy ,,gönci hordó“ (136 liter) közönséges borhoz 2—5 puttony aszú-szőlő „tésztáját" adják. Az aszú bogyókból saját súlyuk nyomására kicsurgó szörp-sűrűségű ló az eszencia, ez kövér csemege- v. likőr-borokat ad. Ha a szamorodni v. aszuborok törkölyére újra közönséges T.-t öntenek, az így nyert bor lesz a fordítás, ha pedig a borok seprőjére öntenek fel közönséges T.-t, máslás készül.