Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)

M - Magyardombegyház - Magyaregregy - Magyaregres - Magyarföld - Magyar Földrajzi Társaság - Magyargéc - Magyargencs - Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetsége (GyOSz) - Magyarhertelend - Magyarhomorog - Magyari István - Magyar irodalom

Magyar irodalom pillanatra megáll. De már növekvőben van az új nemzedék is és az 1801. kiszaba­duló Kazinczy teljes erővel áll a M.-i élet élére. Kerecsényi D. 1800-tól a kiegyezésig 1801-től kezdődőleg Kazinczy Ferenc (1759—-1831) kezében fut össze az ébredő Irod. minden szála : felfedez, lelkesít, tanácsokat ad, kritizál, közönséget gyűjt, írod. törekvései közül legnevezetesebb stílusreformja. Hajlékony, finom, minden műfajhoz másképpen simuló költői nyel­vet akart teremteni a nehézkes, egy­hangú próza helyett : innen a nyelv­újításban való állandó részvétele is. A sz. elején már ott volt az új Írod. nemzedék, köztük Csokonai Vitéz Mihály (1773—­1805) és Kisfaludy Sándor (1772— 1844). Csokonai a megújult M. legnagyobb tehetsége, egyik legkiválóbb lírikusunk , európai látókörű és műveltségű ember, akin átfutnak az akkori ízlésáramlatok csaknem mind. Mégis nagyon közel van a néphez ; friss erőtől duzzadó, majd a rokokó bájosan finomkodó nyelve sok­féle színt ad művészi kifejezésének. Azs költészet minden ágában működött, mégis magányos, kevéssé ható költő volt korában, nem úgy mint Kisfaludy Sándor aki jellegzetesen a kor költője, a nemesi világnézet kifejezője s így nép­szerű volt. 1801. megjelent Kesergő szerelem c. ciklusa először ad közönségünk kezébe egész kötet szerelmes verset. Páratlan lelkesedést kelt műve , a bala­toni váromladékhoz fűződő regéi époly feltűnést keltenek. De gyors a feledés útja is : hamarosan elavul, népszerű­ségének biztosítója, a túlságos korszerű­ség lesz egyúttal elfeledtetője is. Kazinczy baráti köréhez lehet számítani Kölcsey Ferencet (1790—1838) és távolabbról Berzsenyi Dánielt (1776—­1836) is. Mind­ketten jellegzetesen átmeneti helyzetűek ; egyrészt befejezői Kazinczy németes ízlésen nevelkedett klasszicizmus­ ának (Kölcsey) és a deákos irány-nak (Ber­zsenyi), másrészt újítók, az új sz. első modernjei ; Kölcsey a messze ideál romantikus vágyódója s Berzsenyivel a hangulatköltészet előfutárai. Mindketten a nemzeti ér­zés megrázó kifejezői. Ber­zsenyi Hora­­tiuson nevel­kedett ízlése hazafias ódái­ban jut kifeje­zésre, a nem­zeti keserű­ségre és re­ménykedésre hajló Kölcsey a Himnusz szerzője lesz. Mérhetetlen magányban és felfedezetlen­ségben él eb­ben az időben Katona József (1791—1830) ; halhatat­lan drámáj­a nem kelt feltűnést, ünneplés nélkül száll szerzője korai sírjába. A Bánk bán f­elf­edezőj­e a homogén ízlésű roman­tikus korszak lesz. A 20-as évek mind na­gyobb forrongásba hozták a poli és szellemi életet. A pol. életben megjelent Széchenyi István gróf (1791—-1860), az irod.-ban Kisfaludy Károly (1788—-1830), a roman­tikus nemzedék vezére. Az öreg Kazinczy kezéből Kisfaludy Károly veszi át az irod. élet irányítását, Pestet irod. közép­ponttá teszi, a romantikus ízlésű írókat gyűjti maga köré. Megindítja az Aurora c. zsebkönyvet, állandó közönséget te­remt a szépirodá­nak. Ő maga is minden téren dolgozik. Vígjátékaival a magyar színpad első mestere lesz. Kora halála után a harmincas években barátai, az Aurora-kör (később Kisfaludy-Társaság) Csokonai kézirata :Kölcsey kézirata : Alkonyi dal Az Aurora 1823. évfolyamának második címlapja 2516

Next