Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)
N - Népoktatás - Nepomuki szt. János - Nepos, Cornelius - Néprajz - Néprajzi múzeum - Néprajzi Társaság (Magyar)
Néprajzi Társaság cselekedetekkel, hagyományokkal. A II., nem alakult külön önérvényű művészetté, hanem elválaszthatatlan a parasztság életterétől, társadi, szellemi hagyományaitól, a népi foglalkozásoktól. Jelentkezési területe is mindig a használati tárgy a munka eszközei : ruhák, ágyneműk, edények, szerszámok, bútorok. Ez a díszítőkedv sohasem ment az anyag rovására ; a II.-re jellemző, hogy az anyag lehetőségeihez és törvényeihez alkalmazkodik, így a faragások, fém, csontdíszítések inkább stilizált, mértanias díszítések voltak s a fafaragás technikájában csak újabb folyamat eredménye a naturalista ábrázolás. Ugyanez a folyamat a szőttesek, hímzések motívumtörténetében, színeinek gyarapodásában. Vannak népek, amelyek eredendően szerették a színpompát és a minél dúsabb ornamentikát (a különböző K.-i N.-ek is vannak, amelyek a kevés szint s a minél egyszerűbb motívumokat kedvelik. A közösség életével való kapcsolat következménye volt az is, hogy a N. fejlődése nem volt sohasem forradalmi, hanem a különböző stílusalakulások lassan, mintegy a közösség beleegyezésével fejlődtek ki. A N. alkotásaiban még határozottabban érvényesül a közösség stílusakarata, mint a paraszti kultúra egyéb területein. A N. alkotásait az egyes nemzetek parasztságán belül jellemzi a stílusnak, szerkesztésnek, motiválásnak törvényszerű ismétlődése, formulák, stíluselemek más-más területen való felbukkanása. Az anyagból adódó azonos díszítési eljárás az egyik oka, hogy az európai N. minden nacionális eltérés ellenére is mennyi rokonvonást mutat felfogásban, stílusban s a fejlődésnek az irányvonalai az óeurópai díszítőművészetektől kezdve sokban hasonló jelenségeket mutatnak a különböző népeknél. A II. csoportjai nagyjában a következők : a házzal kapcsolatos (ház, bútorok, cserépedények), a foglalkozással kapcsolatos(különböző fafaragások, szerszámok stb.) s végül a viselettel kapcsolatos (a szőttesek, hímzések stb.) díszítőművességek. Elképzelhető csoportosítás anyagok (fa, agyag, fém, szövet, bőr stb.) szerint is. Mint a népi kultúra egyéb területei, a NI. is erősen pusztulóban van európaszerte s városi hatásoknak enged. (L. még : Magyar népművészet.) Irodalom . Botsert, H. Th. Volkskunst in Europa (1926). Ortulay Gy. Népoktatás, célja a műveltség alapvető elemeinek megtanítása. A N. Magy.-on hosszú időn át az egyházak feladata volt. Eötvös volt az első, aki Új Lexikona a magyar N.-t az 1868 : XXXVIII. t. c. útján szervezte. Az 1918. évi néptörvény rendeli el újból a kötelező népoktatást. Magy.-nak (1918) 17.491 népiskolája, 35.491 tanítója és tanítónője volt. A vil. háb. utáni Magy. iskoláinak száma 6381, a tanítók száma : 15.117. Az 1921. évi XXX. t. c. ismételten elrendeli a kötelező elemi iskoláztatást. A következő években a tanítók s elemi iskolák száma s köztük a tanyai iskoláké is fokozatosan nőtt. Az elemi iskolák államiak, községiek V, felekezetiek. A magán elemi iskolák is az állam felügyelete alatt állnak. A nyolcosztályú elemi iskolázást Ausztria 1927. tette kötelezővé. Németországban a weimari alkotmány állapította meg a nyolcéves mindennapi tanulás kötelezettségét ; Franciaországban az elemi népiskola után (6-13 év) a felsőbb népiskola 3 éves tanfolyamára lehet iratkozni ; Olaszországban, Hollandiában, Dániában, Svájcban, Romániában a 7 oszt. elemi kötelező ; Csehszlovákiában, Jugoszláviában 8 év. Az É. Egy. Áll.-ban az elemi iskolázás korhatára — államok szerint — 12, 16 v. 18-ik év. Magy.-on a 8 oszt. elemi iskolát az 1973/1928. évi. sz. min. rendelet szabályozza, amely annak felállítását 1940 szept. 1-i hatállyal teszi kötelezővé. A 7. és 8. oszt.-ban gazd. és ipari lesz a tanítás anyaga. A N. szolgálatában áll a polg. iskola is. Kemény a. Nepomuki szt. János, a gyónási titok vértanúja, a gyónás védőszentje, szül. 1340 kör., megh. 1393. II. Vencel cseh király, miután N. nem akarta elárulni felesége vétkeit, kínoztatás után, a prágai Károly-hídról a Moldvába dobatta. Tisztelete igen elterjedt. Ünnepe máj. 16. Nepos, Cornelius, latin író, szül. Kr. e. 109 kör., megh. 30 kör. Cicero kortársa, Catullus baráti körének tagja. Itt összefoglaló történelmet, továbbá krónikát, életrajzokat híres emberekről (De viris illustribus), római és külföldi hadvezérekről, államférfiakról, költőkről, szónokokról. Ennek csak a külföldi hadvezérekről szóló könyve maradt ránk : 21 görög hadvezér, továbbá Hannibal és Hamilkar életrajza. N. mint történetíró jelentéktelen , kritika nélkül dolgozik, szívesen helyet ad mendemondáknak, de egyszerű, igénytelen, könnyű előadásmódja miatt iskolai olvasmány lett. Néprajz, 1. Néptudomány. Néprajzi múzeum, 1. Nemzeti múzeum. Néprajzi Társaság (Magyar) 1889. alakult Magy. néprajzi tanulmányozására. Folyóirata az Ethnographia, ma Ethnographia-Népélet. A N. jelenlegi védnöke 181