Lobogó, 1968. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-21 / 8. szám

FEBRUÁR 21. SZERDA ELEONÓRA MA ÜNNEPELJÜK a magyar operett legnagyobb csillagá­nak, Honthy Han­nának 75. születés­napját Magyaror­szágon e műfaj tu­lajdonképpen a Kos­­suth-díjas művésznő pályafutásával egy­­időben vált nép­szerűvé, és az ope­rett sikereit nem le­het elválasztani Hon­­thy Hanna nevétől. FEBRUÁR 22. CSÜTÖRTÖK GERZSON FEBRUÁR 23. PÉNTEK ALFRED FEBRUÁR 24. SZOMBAT SZÖKŐNAP FEBRUÁR 25. VASÁRNAP MÁTYÁS FEBRUÁR 26. HÉTFŐ GÉZA FEBRUÁR 27. KEDD SÁNDOR SZUHE BÁTOR (1893—1923) a Mon­gol Népi Forradal­mi Párt alapítója, a nagyszerű forra­dalmár, kiváló ka­tona és neves állam­férfi 45 éve e napon halt meg. A párt élén állva jelentős szerepe volt az 1929-i mongol népi forra­dalom irányításá­ban. Sírboltja és szobra Ulan Bator róla elnevezett te­rén áll. MÁTYÁS KIRÁLY (1443—1494), Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszül­­lett fia 525 éve e napon született. A köznemesség és a renddé szerveződött városok támogatásá­val lépéseket tett a központi hata­lom megszilárdításá­ra. Nagy egyéniség volt, mint politikus, s mint az európai kultúra apostola is A MŰSZAKI TU­DOMÁNYOK neves művelője. Kardos György (1902—1953) ■ építész és egyetemi tanár tizenöt évvel ezelőtt e napon halt meg. Ő volt az Építőipari Műszaki Egyetem megszerve­zője és első rektora. Vezető szerepet ját­szott az építész-ok­tatás programjának korszerűsítésében LANDLER JENŐ (1875—1928) a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja négy évtizede ezen a napon halt meg. A Tanácsköztársa­ság idején előbb nép­biztos, majd had­testparancsnok, vé­gül a Vörös Hadse­reg főparancsnoka volt. A proletárdik­tatúra megdöntése után Bécsben a KMP egyik vezetőjeként tevékenykedett halá­láig. HONORÉ DAU­MIER (1809—1879) francia festőművész a politikai grafika egyik legnagyobb mestere 160 évvel ezelőtt e napon szü­letett. Karikatúrái­ban és illusztrációi­ban leleplezte a pol­gári politika aljassá­gait, metsző gúny­­nyal ostorozta a kü­lönböző nyárspolgá­rokat SALAMON ERNŐ magyar költő (1937— 1943) huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon halt meg. Tömör, csiszolt, a népdalok és népballadák han­gulatát idéző, tiszta zengésű verseiben a munkásosztály szen­vedéseinek, örömei­nek, jövőbe vetett hitének avatott tollú megszólaltatója volt. T­ íz évvel ezelőtt kezdte meg a sza­badság-hegyi televíziós adóto­rony a műsor rendszeres sugár­zását. Először próbaként csak egytized kilowattos teljesítménnyel. Nem is igen volt többre szükség. Azon a néhány­­ezer készüléken, amelyet akkoriban az előfizetők üzemeltettek, így is látszott, hogy ebből már lesz valami. A söté­t és világos foltok, a kissé még alaktalan, mozgó formák láttára csapatokba ve­rődtek az emberek egy-egy büszke tu­lajdonos otthonában. Egy évtized telt el. Az első évi 50 ezer előfizetővel szemben az idén már több, mint egy millió családtól inkasszálja a havi ötvenest a Posta. A Szabadság-szo­bor mellett a TV-torony is szimbóluma lett a fővárosnak, és tíz kisöccse több mint 500 kilowatt energiával közvetíti az ország területén hetente hatszor a Magyar Televízió műsorát. Szinte teljesen megszűntek a fehér foltok a műsorszórási térképen, és Bé­késcsabától Zalaegerszegig, Győrtől Ka­locsáig, mindenütt nagyszerűen élvez­hető a műsor — legalábbis ami a kép minőségét illeti. Hallatlanul gyorsan telt el ez a tíz esztendő. Megszokott­, szükséges bútor­darabbá vált lakásunkban a TV-készü­­lék, s már elfelejtettük azokat a vicce­ket is, amelyek a nagy kollektív TV- nézésekről nem is olyan régen még oly gyakran születtek. Sőt, ma már divat a legmodernebb készülékkel felcserélni a kiszolgált jószágot, s a kis képernyősre csak biggyeszt az ember. Teheti. Meg­szűnt fényűzés lenni a Delta—szuper, a Star, a Mona Lisa, néhány hete már ezer forinttal olcsóbban kínálják őket a „piacon”. Nagyot fejlődött a műsorközvetítés technikája is ennyi év alatt. Ám az első dicsőség, mégiscsak a szabadság-hegyi toronyé, amely lehetővé tette, s teszi de­rekasan ma is, hogy ilyen hosszú időn át, naponta olyan jóízűen szidjuk egy­más közt a műsort. Ezt a fennkölt élve­zetet csak az adás időtartama alatt sza­kította meg az izgalom, hogy mi történt a Nővel a barakkban, sikerül-e Epeiosz akciója, ki mit tud, és hogy Albert be­rúgja-e már végre azt a gólt. Egyszóval: csak a műsorok idejére függesztettük fel bosszankodásunkat, de napközben az üzemekben vagy hivatal­ban mindenképpen állandó témánk volt, s — ha igaz — lesz is a Televízió. A szabadság-hegyi adótorony bizo­nyára örömmel fogadja tíz éves szüle­tésnapján a gratulációkat. M. T. 18 SZENZÁCIÓÓ! SZENZÁCIÓÓÓ! RÉGEBBEN — a napilapok első oldalán, MOST — a SZENZÁCIÓK A világot egykor izgalomban tartó PINTÉR ISTVÁN dokumentum-sorozatában elevenednek fel lapunkban -f­ Rudolf trónörökös különös halála . A Lindbergh-bébi elrablása Q Al Capone kalandjai — Rigó Jancsi históriája X A Hess-ügy -f- Clay nem ment Vietnamba és sok más érdekesség. -ban! A JÖVŐ HÉTTŐL a - ban!

Next